hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Egy csodálatos magyar elme
Neumann János

Ha egyszer egy méltó épületben megnyílna a magyar világhírességek Pan­theonja – vagy legalább arcképcsarnoka –, Neumann Jánosnak ott tekintélyes helye lenne. A csodagyerek matematikus és természettudós elméjének lenyomata ott van szinte mindenben, aminek atomenergiához és számítógépekhez köze van. A magyar tudós a mai digitális világ egyik magalapozója volt, szellemi tőkéje hozzájárult a csúcstechnológiát évtizedekig uraló Szilícium-völgy sikeréhez is.

Több világhírű magyar tudóshoz hasonlóan az 1904-ben született Neumann is a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult. A mindmáig páratlanul termékeny műhelyből egy „sorozat” ragyogó elme (majd világhírű természettudós) indult útnak – hogy többnyire természettudósi zsenialitásukat a szűknek bizonyult hazából kiröppenve Nyugat-Európában, és még inkább az Egyesült Államokban tegyék idővel közkinccsé. Jellemzően azonban tudásuk legjavából előbb a befogadó állam részesült – kiemelt módon az USA hadiipara.

A Fasori Gimnázium sikeréhez persze tanárok kellettek, mégpedig olyan meghatározó személyiségek, mint a nagyszerű tehetségek felfedezője és mentora, Rátz László, a mind­máig legendás „Rátz tanár úr”, akiről elnevezett életműdíjat a legkiválóbb matematika-, fizika-, kémia- és biológiatanároknak szokás átadni ünnepi napokon. Az pedig, hogy e kitüntetés a kitűnő reáltanárok életművét valósággal megkoronázza, nem keveset jelez a névadójáról. Rátz tanár úr a kis Neumann Jancsi tehetségét biztosan felismerve, fontosnak tartotta felkeresni az elméleti matematikát nem épp a leghasznosabb ágazatnak vélő bankár apát, Neumann Miksát – és a nagypolgári család belvárosi otthonában magánórákat adott neki. Minden fizetség nélkül. Ez a befektetetése viszont igen gazdag gyümölcsöket hozott később az egész emberiség számára.

Bizonyára Rátz tanár úr látogatásai előtt is felfigyeltek odahaza Jancsi egyedi adottságaira, hiszen a nyolcjegyű számok fejben összeszorzása viszonylag ritka jelenség kisiskolás korúaknál. A Pécsről a fővárosba költöző Neumann család fejének a király szolgálataiért nemesi címet adományozott, az elsőszülött Jancsi tízéves korában. Ez hát az utóbb külföldön használt John von Neumann névben a középső tag eredete. Neumann Miksa tipikus alakja volt annak a Napfény íze című filmben is láttatott monarchiabeli iparos-kereskedő zsidóságnak, aki valódi hazát talált a „boldog békeidők”-ben – átmenetileg – befogadó légkörben, és őszintén kész volt e haza javait gyarapítani. Emellett gondot fordított rá, hogy gyermekei több nyelven beszéljenek, és a klasszikus humán tudást is magában foglaló széles körű műveltséggel bírjanak. Nos, ez az apa vitte el fiát az akkor külföldön (Aachen) tanító neves természettudóshoz, Kármán Tódorhoz abban a reményben, hogy a professzor végre lebeszéli a szerinte pénzügyekhez képest reménytelen matematikusi pályáról. Kármán elbeszélgetett a 17 éves fiúval, aki már az absztrakt matematika igen mély problémáit tanulmányozta, például a „különböző végteleneket” – jelentsen itt ez az e sorokat író, de alighanem a többségi olvasó számára is sajnos nem többet a misztikus borzongásnál…

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!