hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kínai íróé az irodalmi Nobel-díj

2012. 10. 25.
Az idei irodalmi Nobel-díjat a nagyközönség számára újdonságnak számító kínai író, Mo Jen kapta. A Svéd Akadémia indoklása szerint Mo műveiben hallucinatív realizmussal ötvözi a kínai népmesék világát, a történelmet és a jelenkort. „Az író egy olyan világot teremt a fantázia és a valóság, valamint a történelmi és társadalmi távlatok keveré-kéből, amely Márquez és Faulkner regényeire emlékeztet” - fűzte hozzá indoklásában a bizottság.

Mo Jen Nobel-díja nem volt meglepetés, a kínai író a japán Murakami Haruki mellett a legfőbb esélyesnek számított. Mo Jen az első Kínában élő kínai, aki megkapta az eszmei és anyagi értelemben is legértékesebbnek számító irodalmi díjat. Bár 1938-ban Pearl Buck kínai származású írónőt, 2000-ben pedig Kao Hszing-csient (Gao Xingjian) is díjazták, de az előbbi amerikai, az utóbbi pedig francia állampolgárként vehette át az elismerést.

Az irodalmi Nobel-díj elnyerése a bejelentést követően pár óra alatt a legvitatottabb téma lett Kínában, több millióan gratuláltak az írónak. A friss Nobel-díjast a legnagyobb újságok és internetes lapok is címlapjukon üdvözölték, a kínai nyelvű China Daily kétoldalas mellékletében mutatja be a szerzőt. A központi vezetés nevében pénteken Li Csang-csun (Li Changchun), a kommunista párt propagandát felügyelő bizottságának elnöke levélben gratulált a díjhoz, amely szerinte a kortárs kínai irodalom felemelkedését is tükrözi. Többen azonban szégyennek és hibásnak nevezték a Svéd Akadémia döntését, mely mögött politikai megfontolást is sejtenek. Nem egy irodalomkritikus úgy gondolja, a Nyugat ezzel olajágat nyújtott Kínának, hogy enyhítse azt a feszült viszonyt, mely azt követően alakult ki, hogy 2010-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) emberi jogi aktivistát, az 1989-es pekingi diáklázadás vezéralakját, akit 2009-ben az „államhatalom felforgatására való felbujtás” vádjával tizenegy évi börtönre ítéltek.

Mo Jen megítélése valóban kettős a mai Kínában. Bár neve többször tiltólistára került, s bár művei tükröt tartanak a kommunista vezetés elé, bírálói épp azt róják fel neki, hogy túl közel áll a párthoz, bátortalan a kormánnyal szembeni konfrontációhoz, mely keményen megbünteti azokat, akik nem engedelmeskednek. Sokan úgy vélik, hírnevével óvatosan bánik, kínosan ügyel arra, hogy ne keveredjen a másként gondolkodók oldalára. Szemére vetik, hogy a Kínai Írószövetség alelnökeként nem állt ki irodalomtörténész honfitársa, Liu Hsziao-po mellett. Legutóbb főleg azért került a kritikák kereszttüzébe, mivel májusban részt vett abban a megmozdulásban, melyben Kína száz meghatározó művésze kézzel leírta Mao Ce-tung 70 évvel ezelőtt elmondott azon beszédét, amely évtizedekre meghatározta Kína művészeti és kulturális életét, s melynek fő üzenete az, hogy a művészetnek és a kultúrának politikai célokat kell szolgálnia. A bírálatokra válaszul Mo Jen azt nyilatkozta, aki kritizálja azért, mert nem őszinte és szókimondó, az nem olvasta vagy nem értette meg a könyveit, és azt, hogy megírásukkal milyen kockázatot vállalt. „Kínában dolgozom, Kínában írok, a kommunista párt vezetése idején” – nyilatkozta az író.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!