hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Héber up-to-date - A Ben Jehuda család küldetése

1881-ben egy litván zsidó és felesége letelepedik Palesztina földjén. Elhatározzák, hogy feltámasztják a majdnem kétezer éve hibernált állapotban lévő héber nyelvet. A lehetetlennel mit sem törődve, a folyamatos attrocitásokkal, meghurcoltatásokkal szemben véghezviszik a nyelvi forradalmat, ami családi küldetéssé válik. Negyven évvel később a héber már a térség egyik hivatalos nyelve, 1948-ban pedig Izrael Állam függetlenségét is e megelevenedett ősi nyelven kiáltják ki. A modern héber nyelv a Ben Jehuda család nevéhez köthető, mára nyolcmillióan beszélik Izraelben.

A héber, vagy héberül ivrit,   az 'átkel' (ávár) szóból származik, s Ábrahámra, valamint nyelvére utal, aki az i. e. 2100 körül az Eufráteszen túlról az Ígéret Földjére érkező „első héber" volt.

Bár a babiloni fogságot követően a zsidóság egy része csak az arámit beszéli, a sémi nyelvek családjába tartozó héber csupán az i. sz. 1-2. század múltán, a zsidóság saját földjéről való száműzetését követően szorul ki fokozatosan a mindennapi nyelvhasználatból, s lesz a vallásos irodalom és liturgia nyelve. A zsidók a továbbiakban mindig az adott diaszpóra nyelvét beszélik, illetve ezeket héber liturgiai kifejezésekkel elegyítve sajátos zsidó nyelveket hoznak létre, mint amilyen a jiddis (német-héber-szláv keverék) és a ladino (spanyol-héber keverék). A zsidó felvilágosodás (hászkálá) idején van ugyan próbálkozás a héber nyelvnek mint zsidó irodalmi nyelvnek a megújítására, azonban ez meddő vállalkozásnak tűnik. Hiszen az igazán hatásos irodalom nyelvének a mindennapi életből, szóhasználatból kell táplálkoznia.

A héber nyelv a cionista ideológiával és mozgalommal együtt éled újjá. A politikai cionizmus atyja, The­odor Herzl elképzelése szerint az ősi-új zsidó hazában azt a nyelvet fogják majd beszélni, amely felülkerekedik a többi felett. Az ezzel szemben ágáló kultúrcionisták szerint azonban egy zsidó államnak zsidó nyelvre és zsidó kultú­rára van szüksége. A vallásos cionisták egy része is a Messiás nyelvének újraélesztése mellett voksol. A cionizmus egyik 19. századi előfutára, Jehuda Alkalai rabbi a következőképp érvel e mellett: „Ha a Mindenható valóban kimutatja irántunk való csodálatos jóindulatát, és egybegyűjt bennünket saját földünkön, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy megértsük egymás nyelvét, s egy ilyen megosztott közösségnek ez nem sikerülhet." Véleménye szerint a Messiás megérkezésekor gyakorlati nehézségek merülhetnek fel a kommunikációban a zsidók számára nemzeti nyelvük hiánya folytán, tehát „minden erőnkkel azon kell igyekeznünk, hogy újrateremtsük és középpontba állítsuk nyelvünket; s a Mindenható Isten inspirációja segíteni fogja a tanítókat és a diákokat, a fiúkat és a lányokat abban, hogy folyamatosan beszéljék a hébert".

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!