hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Amerikai álompáros
„Amikor mi voltunk az elnök…”

2010. 06. 11.
Love story, mesébe illő karrier, 5 sikeres gyerek, 14 unoka. Júniusban ünnepli születésnapját az „idősebb Bush” (86) és felesége, Barbara (85), akiknek 65 éve tartó boldog házassága példátlan az Egyesült Államok elnökeinek történetében.

George Herbert Walker Bush 1924. június 12-én született Massachusetts államában. Édesapja, Prescott Bush háborús hős, Wall Street-i bankár, majd republikánus szenátor volt. Édesanyja, Dorothy elszánt keresztény asszony volt, aki rendszeres bibliaolvasást tartott a reggelizőasztalnál az öt Bush gyerekkel. Udvariasságra, nagylelkűségre tanította őket; versenyszellemet, ugyanakkor szerénységet oltott beléjük.
A fiatal George vezetői képességei már a középiskolában megmutatkoztak: amellett, hogy a helyi baseballcsapat kapitánya volt, megválasztották a „legsokoldalúbb diáknak”, a végzősök évfolyamelnökének és a diáktanács titkárának is. Nem csoda, hogy a tizenhat éves Barbara Pierce a földkerekség legszerencsésebb lányának érezte magát, amikor a népszerű fiú egy iskolai rendezvényen felfigyelt rá.
A humoros, éles nyelvű Barbara szintén jómódú angolszász protestáns család gyermeke volt, szinte tükörképe George-nak: magas, sportos kamasz, hasonló meggyőződéssel és világnézettel. A két fia-tal pillanatok alatt egymásba szeretett. Mivel mindkettőjüket szigorú erkölcsökre nevelték, Barbara később is komolyan mesélt arról, hogy ahhoz a fiúhoz ment feleségül, akivel először csókolózott (George is azt írta anyjának egyik levelében, hogy soha más lányt nem csó­kolt meg). Hamarosan eljegyezték egymást, ám a második világháború egy időre felfüggesztette a tündérmesét: 1942-ben, amint befejezte a középiskolát, George jelentkezett a hadseregbe.
Alig tizenkilenc évesen George Bush lett a haditengerészet legfiatalabb pilótája. Amikor 1944-ben Japán szigeteinél gépét eltalálta egy rakéta, a kigyulladt bombázóval Bush még befejezte a műveletet, majd sikeresen katapultált. Hazatérve,
a csendes-óceáni hadműveletek során tanúsított bátorságáért a fiatal katona számos jeles kitüntetésben részesült.
Amíg vőlegénye távol volt, Barbara szinte naponta írt neki. Közben beiratkozott a nívós Smith College-ba, de talán megérezve, hogy a főiskola leszbikus közösségéről válik majd hírhedtté, hat hónap után kimaradt. Ekkorra azonban
George is visszajött a frontról, a pár pedig nem sokat teketóriázott, két héten belül, 1945. január 6-án összeházasodtak.
Az újdonsült Bush családban a szerepek maguktól értetődőek voltak: a férfi dolga megvívni a világ veszedelmeivel, az asszonyé pedig, hogy rendet tartson a családban és a házban. Akkor még talán nem tudta, de George Bush tökéletes
köz­életi társat választott. Olyan nőt, aki őrzi a magánélet szentségét, és az esetleges problémákat a házasságon belül tartja. A háború után a férfi elvégezte a Yale Egyetemet, ahol 1948-ban közgazdász diplomát szerzett. Ez idő alatt született meg első két gyermekük, George (1946) és Robin (1949).
A család a következő évben Texasba költözött – kacifántos életútjuk során összesen huszonkilencszer (!) költöztek –, ahol George belefogott az olajbizniszbe, és ekkor kezdett kacsingatni a politika irányába is. Szorgalmas munkával néhány éven belül nagy sikereket ért el az üzleti életben, és a republikánus párton belül is ügyesen alakította ismeretségi köreit. Barbara feladata volt, hogy számon tartsa egyre sokasodó barátaikat, de sohasem panaszkodott az otthonában szűnni nem akaró jövés-menés vagy a folyamatos költözködések miatt. A férje karrierje egyben az ő pályafutása is volt, amit mindig teljes erejével támogatott.
A diadalmenetet drasztikusan megszakította, hogy 1953-ban kislányuk leu­kémiában meghalt. A húszas éveiben járó Barbara azokban a hónapokban kezdett el őszülni. Hófehér hajkoronája később királynői megjelenésének jelképévé vált, és közeli hozzátartozói mindmáig szeretettel becézik Ezüstrókának. A tragédia közelebb hozta egymáshoz a Bush házaspárt, akiknek ezt megelőzően már kezdett egyre kevesebb idejük jutni egymásra. Barbara energiáit hamarosan lekötötték újabb feladatai, hiszen a következő években négy további gyermeknek adott életet (John 1953, Neil 1955, Marvin 1956 és Dorothy 1959), ráadásul George politikai pályafutása is kezdett kibontakozni.
A szenátusi választásokat Bush kétszer is elbukta, a képviselőházba azonban 1966-ban és 1968-ban is beszavazták.
A het­venes években Bush az egyik ki-emelt vezetői pozíciót szerezte meg a másik után. Richard Nixon kinevezte ENSZ-nagykövetnek, Gerard Ford elnöksége alatt pedig Pekingben képviselte hazáját. A Bush házaspár szeretett Kínában élni, ahol szinte mindig biciklivel közlekedtek, hiszen – ahogy a politikus fogalmazott – „egy limuzinban üldögélve nem tudsz egy országot megérteni”. 1976-ban George-ot hazahívták Kínából, és megbízták a CIA igazgatói posztjával. Az ő érdeme volt a gyengélkedő titkosszolgálat megerősödése és morális helyreállása. Ronald Reagan győzelme pedig George Bush számára nyolcéves alelnöki munka kezdetét jelentette, míg végül 1988-ban, hatvannégy éves korában, biztos fölénnyel megválasztották az Egyesült Államok 41. elnökének.
Kis bepillantást nyerhetünk az elnöki pár magánéletébe Amerika legnépszerűbb evangélistája, egyúttal a Bush család régi barátja és lelkipásztora, Billy Graham egyik nyilatkozatából, aki 1990-ben a Timenak azt mondta, hogy „Bushsal könnyebb szellemi témákról beszélgetni, mint bármelyik másik elnökkel, akivel találkoztam. Nyíltan beszél arról, hogy elfogadta Jézust mint Megváltóját, újjászületett hívő, mindennap olvassa
a Bibliát, és így tovább. Magasabb erkölcsi elvei vannak, mint a legtöbb embernek, akit ismerek. A feleségével való kap­csolatuk olyan, hogy az szinte hihetetlen. Ha magánemberként van velük az ember, úgy viselkednek egymással, mint a szerelmesek. Esténként kéz a kéz­ben beszélgetnek, vagy újságot, esetleg könyvet olvasnak.”
Billy Graham és felesége, Ruth már az 1980-as évektől kezdve rendszeres vendég volt Bushék kennebunkporti nyaralójában. Az ilyen meghívások alkalmával a két családfő vasárnaponként együtt ment istentiszteletre, utána visszatértek a birtokra ebédelni, lovagolni, teniszezni, kerékpározni, horgászni és motorcsónakozni – az ilyesmit maguk közt viccesen csak „férfias erőpróbáknak” nevez-ték. Barbara Bush és Ruth Graham között is mély barátság szövődött: a két erős akaratú, szókimondó, sziporkázó humorú asszony még hosszú évekig levelezett egymással.
A Bush házaspár Fehér Házban töltött négy évét nagyszerűen jellemzi Barbara egy későbbi elszólása is: „Amikor mi voltunk az elnök…” Az asszonyt „hivatalosan” nem érdekelte a politika, soha nem nyilatkozott politikai kérdésekben, azonban egyértelmű, hogy közvetlen befolyással bírt az elnökre. Nem akart szerepelni, mindig a férjét helyezte előtérbe, a zártabb körű megbeszéléseken viszont sokszor nagyon is részt vett. Gyermekeik addigra már vagy kirepültek, vagy továbbtanultak, így a First Lady teljes gőzzel az elnök segítésére és férje imázsának védelmezésére összpontosíthatott.
Ha egy-egy alkalmazott vagy a kampánystáb valamely tagja hibázott, bizony retteghetett, hogy eléri az „Ezüstróka dühe”. A siker receptje számára ez volt: „Dicsérd a férjed, és támogasd a politikáját, ahogy csak tudod!” A minden idők legkonzervatívabb elnökfeleségének tartott Barbara Bush még akkor is igen nagy népszerűségnek örvendett az amerikai társadalomban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy férjét nem fogják újraválasztani.
Jóllehet az 1991-es öbölháború után az elnököt még sokan támogatták, az ország belső, gazdasági problémáira nem tudott megoldást találni. 1992-ben döntően emiatt kellett Bushéknak búcsúzni a Fehér Háztól. A házaspár texasi, illetve maine-i rezidenciájára vonult vissza, ahol jótékonysági szervezetekben és a helyi episzkopális közösség munkájában vesznek részt. Gyermekeikre joggal lehetnek büszkék: sikeres politikusok, üzletemberek lettek belőlük, elsőszülött fiuk pedig nyolc évig az Egyesült Államok 43. elnöke volt. Amellett pedig, hogy feleségével sétálgat a tengerparton, vagy unokáival hajókázik, az „idősebb Bush” a mai napig sem veti meg a férfias erőpróbákat: 85. születésnapját például egy ejtőernyős tandemugrással ünnepelte.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!