hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Háború?
Egy esetleges iráni háború gazdasági következményei

2006. 05. 16.
Bár a legtöbb szakértői elemzés kizártnak tartja háború indítását Irán ellen, nem teljesen irreális végiggondolni, mi történne a világ és benne Európa vagy Magyarország energiaellátásával, ha mégis kitörne a háború. A történelem eddigi legtöbb háborúja ugyanis a józan megítélés szerint értelmetlennek, utólagosan céltalannak ítéltetett, sajnos mégis megtörtént.

Az Irán elleni esetleges katonai akciók várható hatásait végiggondolni azért
is érdemes, mert egyöntetű az a vélekedés, hogy az utóbbi időszak igen jelentős
áremelkedése, a kőolaj árának 70 dollár/hordó szint fölé jutása mögött
meghatározó tényezőként az iraki háború és annak megoldatlansága húzódik meg. Az
iraki háború és az olajár közötti kapcsolat ugyan vitathatatlan, de mint lenni
szokott, az áremelkedéseket ez esetben is számos más tényező is alakítja,
mindenekelőtt a globális kínálati-keresleti viszonyok, a termelési költségek
stb., de legfőképpen a jövőbeni ellátással kapcsolatos bizonytalanság és
várakozás. Így aztán nehéz megítélni, hogy ténylegesen milyen mértékben oka az
iraki háború az olajár mostani száguldásának, ebből következően nagyon nehéz
számszerűsíteni, hogy a valószínűtlen, de mégsem teljesen kizárható iráni
fegyveres konfliktus milyen magasságokba repítené a kőolaj világpiaci árát. Ami
biztosan állítható, hogy miután Irán jóval jelentősebb szerepet játszik a világ
kőolajellátásában, földgázforrásai pedig szinte felbecsülhetetlenek, így az
eddigi kínálati-keresleti egyensúlyok drámaian átrendeződnének, ez pedig a
kockázati felárak látványos növekedését valószínűsíti. Az árak a jelenlegi 72
dollár/hordó szintről könynyen 100 dollár/hordó szintre vagy annál is magasabbra
ugranának. Ami talán még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a háború gyors
lezárására, a kívánatos társadalmi-gazdasági konszolidációra Irán esetében még
kevésbé számíthatunk. Ezért az Irán elleni háború kockázata kiszámíthatatlanul
nagy, évtizedekre bebetonozhatja a mostaninál jóval magasabb kőolajárakat. A
várható fontosabb gazdasági hatások a következőkben körvonalazhatók:

1. A tovább emelkedő olajár valószínűleg már olyan szintre jutna, ahol kihatása
a gazdasági növekedésre, az inflációra, valamint a világ jelenleg is nehezen
kezelhető társadalmi-gazdasági megosztottságára a mostaninál jóval érzékelhetőbb
lenne. Ugyanis a magas és tovább növekvő kőolajárak hatásait azon országok,
régiók szenvedik el leginkább, amelyek egyrészt kevésbé fejlettek, másrészt
amelyek természeti adottságaik miatt importálni kénytelenek az
energiahordozókat, köztük a következő évtizedekben is meghatározó jelentőségű
kőolajat. Miután pedig a kőolaj ára jelentős jövedelem-átrendeződéseket gerjeszt
országok és térségek között, a 100 dollár/hordó vagy annál magasabb kőolajár
nehezen felbecsülhető hatásokat gyakorolna a világ jelenlegi erőviszonyaira.

2. Különböző tényezők – természeti, környezeti, versenyképességi,
foglalkoztatási stb. – hatásaként az EU-ban az utóbbi évtizedben az
energiahordozók termelése látványosan csökkent, miközben az energiaszükséglet,
különösen pedig a kőolajtermékek és a földgáz felhasználása gyors ütemben
növekedett. Az EU külső importfüggősége látványosan kiteljesedett. Függetlenül a
mostani és a háború esetén várható magas kőolajáraktól, az orosz–ukrán gázvita
rádöbbentette Európát az importfüggőségből adódó sebezhetőségére,
kiszolgáltatottságára. Egy esetleges Irán elleni háború azon túl, hogy az EU
versenyképességét az átlagosnál jobban gyengítené, jelentős cserearányromlást is
okozna. A világ gazdaságilag meghatározó térségeinek növekedési versenyében az
EU 1-2 százalékos évenkénti növekedése messze a leggyengébb mutató, és az
átlagosnál erőteljesebb cserearányromlás tovább apasztaná a belföldön
felhasználható jövedelmeket. Az olaj és a földgáz helyettesítése növelné az
energiaköltségeket, vagy olyan hagyományos energiaforrások ismételt
igénybevételét kényszerítené ki, amely a környezetszennyezés felerősödését
indítaná el.

3. Magyarország esetében az EU-hoz hasonló, de annál lényegesen erőteljesebb
negatív hatásokkal számolhatunk. Ez abból adódik, hogy kőolajból és földgázból
importfüggőségünk jelenleg is meghaladja a 80 százalékot, és még takarékos
gazdálkodás mellett is az évtized végére 90 százalék fölé emelkedhet.
Valamennyire enyhíti helyzetünket, hogy kőolaj- és földgázellátásunk nem az arab
világ forrásaira alapozódik, így az esetleges háború közvetlenül a források
szűkülését nem érintené. Globalizálódó világunkban ez az előny csak viszonylagos
lehet. Külön gond Magyarország esetében, hogy a megújuló energiaforrások
egyrészt szűkösek, másrészt gazdaságilag az átlagosnál is drágábbak, így a
kőolaj és a földgáz helyettesítése ugrásszerű költségnövekedést eredményezne.

4. Hosszabb távon – szigorúan gazdasági értelemben – az esetleges Irán elleni
háború nyomán kialakuló drága és szűkös energiahelyzet azt a pozitív folyamatot
is elindíthatná, hogy felgyorsulnának azok a részben megújuló energiaforrások
felhasználását lehetővé tevő technikai-műszaki, infrastrukturális fejlesztések,
beruházások, amelyek jelenleg kísérleti stádiumban vannak, de gazdaságilag ma
még nem rentábilisak. A háború tehát felgyorsítaná az „olaj utáni” társadalom és
gazdaság korábbi kiépülésének folyamatát, a fenntartható növekedést biztosító új
típusú energiaellátási rendszerek megvalósulását.

Bár a háborúk mögött mindig – kimondva-kimondatlanul – gazdasági érdekek is
meghúzódnak, ebből természetesen nem következik, hogy egy esetleges háborút
ebben az összefüggésben ítéljünk meg. A háború emberi oldala sokkal, de sokkal
fontosabb annál, hogy vele szemben a gazdasági mérlegeléseknek helye lehetne. (A
szerző a GKI Energiakutató Kft. igazgatója)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!