A nem publikus tanulmány – amelynek a legfontosabb megállapításait Stephen Bryen biztonságpolitikai elemző, volt amerikai külügyi helyettes-államtitkár ismertette – szerint a háború valószínű kimenetele egy vegyes megállapodás lesz Oroszország és Ukrajna között, külföldi csapatok bevetése és biztonsági garanciák nélkül.

Mint Bryen megjegyzi, lehet, hogy ez már a közeljövőben meg fog történni, mivel Steven Witkoff, Trump elnök különmegbízottja Moszkvába utazott.

A JP Morgan Chase geopolitikai elemzőközpontja négy „lehetséges kimenetelt” vázolt fel a háború végjátékára, és százalékban is megjelölte az egyes forgatókönyvek valószínűségét.

A „dél-koreai” modell

Az Ukrajna számára legkedvezőbb esetben a „dél-koreai” modell valósul meg. A szerzők 15%-os valószínűséggel jósolják ennek megvalósulását. 

A második forgatókönyvet a szerzők „Izraelnek” nevezik. Ennek 20%-os esélye van a sikerre. A harmadik kimenetel a „Grúzia”, amelynek a szerzők szerint 50%-os esélye van a megvalósulásra. Végül van egy negyedik kimenetel, a „legrosszabb eset”, amelyet a szerzők „Belarusz”-nak neveznek.

Eszerint Ukrajna ugyan nem kapja vissza az orosz ellenőrzés alatt álló területeit, de ez a forgatókönyv egy európai katonai erő jelenlétét feltételezi, „amerikai biztonsági garanciával” – hasonlóan ahhoz, mint a Koreai-félsziget déli részén kialakult. 

Ukrajna így megtartja területének 80%-át, ami stabil helyzetet eredményezne az ország számára. A dél-koreai forgatókönyv egyik változata szerint a befagyasztott 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére fordítanák. Ez a megoldás valószínűleg nem lenne elfogadható Oroszország számára, mert NATO-szerű erők maradnának Ukrajnában, és az orosz vagyontárgyak kisajátításába sem egyeznének bele. 

Az „Izrael-forgatókönyv”

A második kimenetel, amelyet a szerzők „Izrael” névvel jelölnek, nem járna csapatok jelenlétével Ukrajna területén. A szerzők szerint 20% esély van arra, hogy a háborúzó felek elfogadják ezt a megoldást, amely azt veszi alapul, ahogyan Washington jelenleg a zsidó államot támogatja, jelentős összegekkel és katonai segítséggel, de a távolból. A tanulmány feltételezi, hogy Putyin talán elfogadná ezt a megoldást, ha enyhítenék a Moszkva elleni gazdasági szankciókat. Ukrajna számára kockázatot jelent, hogy az amerikai segítségnyújtás nem automatikus, hanem minden évben a kongresszus jóváhagyása kell hozz. Ez már Izrael esetében sem automatikus a jelenlegi helyzetben, még kevésbé lenne az Ukrajna számára. 

A „Grúzia” megoldás

A szerzők szerint a harmadik kimenetel a legvalószínűbb, amit „Grúzia” névvel illettek, ennek 50% az esélye. Ez a forgatókönyv kizárja a külföldi csapatok bevetését és egyéb biztonsági és pénzügyi garanciákat. Lehetséges, hogy tartalmazna egy újjáépítési csomagot (de nem a befagyasztott orosz vagyonból). Ukrajna nem integrálódna sem az Európai Unióba, sem a NATO-ba. A szerzők szerint, ha a grúziai kimenetel érvényesül, Ukrajna többek között kereskedelmi okokból elkerülhetetlenül Oroszország befolyási övezetébe sodródik. 

Ahhoz, hogy a grúziai megoldás működjön, kemény megállapodásokra lenne szükség a területekről, a határokról, a kereskedelemről és a kapcsolódó kérdésekről, valamint szankciók enyhítésére és egyéb bizalomépítő intézkedésekre mindkét fő fél részéről. Ez magában kellene foglalnia a NATO visszavonulását is, ami az ideológiailag elkötelezett európaiak – a mai „hajlandók koalíciója” – számára nehezen elfogadható lenne.

Az orosz álomforgatókönyv: a „Belarusz-modell”

A szerzők a végső eredményt „Belarusz”-nak nevezik, és ez a „legrosszabb eset”. Két fő jellemzője, hogy az Egyesült Államok elhagyja Ukrajnát, és Európa nem tudja egyedül pótolni. A szerzők szerint Oroszország Ukrajna „teljes kapitulációját” fogja követelni, ami „az országot Moszkva vazallusállammá tenné”.  Az első, „Dél-Korea” és a negyedik, „Belarusz” kimenetel megvalósulására egyaránt 15%-os esélyt látnak a szerzők. 

A tanulmánynak külön aktualitást ad, hogy augusztus elején Steven Witkoff, Trump elnök különmegbízottja Moszkvába utazik. Trump elnök szerint az oroszok kérték a találkozót. Egy héttel korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az orosz–amerikai tárgyalások „eredményeket hoznak”. Trump elnök tűzszünetet akar, amit Oroszország eddig elutasított. A kérdés, hogy a grúziai megoldás kerül-e terítékre, vagy valami más? – zárja írását Stephen Bryen.