A nemzetközi tudósítások szerint vasárnap drónok és rakéták csapódtak be, illetve kerültek elfogásra az Erbíl nemzetközi repülőtér közelében lévő amerikai katonai bázis térségében, a város felett füstoszlopokat és robbanásokat észleltek.

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Kurdisztáni források úgy írják le az eseményt, hogy Irán válaszul az USA–Izrael közös iráni támadására amerikai katonai létesítményeket vett célba Erbíl környékén, több drónt a légvédelem még a cél elérése előtt lelőtt.

A Der Spiegel azt hangsúlyozza, hogy az Erbíl melletti bázist érő iráni rakétákat és drónokat a légvédelem nagyrészt megsemmisítette, ugyanakkor egy amerikai katona a lehulló törmeléktől megsérült, ami jelzi, hogy még „sikeres” elfogás esetén is van veszély a bázison lévő állományra

Kurdisztáni és nyugati források szerint

a konkrét erbíli lőszerraktár‑találatot egy Irán‑párti, Saraja Avlíja ad‑Dam nevű iraki síita milícia vállalta magára,

amely „nagyszabású műveletet” hirdetett az Irakban lévő amerikai bázisok ellen.

Ugyanakkor az iráni Forradalmi Gárda hivatalos kommunikációja általában úgy fogalmaz, hogy az „összes térségbeli amerikai támaszpont” ellen indított válaszcsapást, így a milícia‑felelősség és az iráni állami narratíva párhuzamosan, részben egymást erősítve jelenik meg.

Ez azt jelenti, hogy a bázist érő csapást operatív szinten feltehetően Iránhoz kötődő iraki csoport hajtotta végre iráni fegyverzettel, miközben Teherán stratégiai szinten politikailag a saját „válaszcsapásaként” kommunikálja az egész hadműveletsort.

BREAKING: The U.S. military base in Erbil, Iraqi Kurdistan, has been attacked by Iran.

The war is getter no bigger a now it seems as though the Trump administration plans to continue strikes for weeks more.

Please pray for US service members. pic.twitter.com/l6rMKhpkKc

— Ed Krassenstein (@EdKrassen) March 1, 2026

A támadás időzítése szorosan kapcsolódik az USA és Izrael 2026. február végi nagyszabású iráni csapásaihoz, amelyek során megölték Ali Hamenei legfőbb vezetőt, így Erbíl feltehetően a tágabb iráni válaszstratégia részeként került célkeresztbe.

Az Erbíl repülőteréhez kapcsolódó katonai bázis az Iszlám Állam elleni koalíció és a NATO iraki jelenlétének egyik fő központja, miután több más iraki bázist – például az al‑Aszad légibázist és a bagdadi koalíciós főhadiszállást – átadták az iraki kormánynak.

A Pentagon felügyelete alá tartozó koalíciós struktúrák az elmúlt években részben Erbílbe és Kuvaitba helyezték át a parancsnoki kapacitásokat, így az erbíli állomás a térség egyik legfontosabb amerikai jelenléti pontja lett.

Elemzők rámutatnak: mivel a bagdadi kormány egyre inkább egyensúlyoz Irán és az USA között, az Irán‑barát síita milíciák számára politikailag is kedvezőbb a „kurdisztáni amerikai támaszpont” támadása, mint a bagdadi kormányerőkkel szorosabban integrált létesítményeké.

Magyarország 2015‑ben döntött arról, hogy mintegy 150 fős kontingenst küld Irakba az Iszlám Állam elleni amerikai vezetésű koalíció részeként;

a katonák fő műveleti területe Erbíl és környéke, különösen a repülőtér melletti bázis.

A parlament később 200 főben maximálta az Irakban szolgáló magyar katonák számát, akik közül a kormányzati közlés szerint „a többség” az erbíli támaszponton teljesített szolgálatot őrzés‑védelmi, kiképzési és biztosítási feladatokkal.

A legfrissebb, 2026 februárjában elfogadott országgyűlési határozat – amely már az átalakult NATO‑ és koalíciós jelenlét mellett szól – legfeljebb 20, rotáció idején 40 fős magyar kontingens iraki jelenlétét engedélyezi 2026 végéig, iraki terület megjelölése nélkül, de a sajtó és a korábbi mandátumok alapján ez továbbra is elsősorban az erbíli missziót jelenti.

2020. január 8-án már történt iráni ballisztikus rakétacsapás Erbíl ellen, akkor Kászim Szolejmani likvidálása miatt az iráni Forradalmi Gárda több mint egy tucat ballisztikus rakétát lőtt ki két iraki támaszpontra: az al‑Aszad légibázisra és az erbíli koalíciós bázisra

Magyar kormányzati és hazai sajtóbeszámolók szerint ekkor közel 200 magyar katona szolgált Erbílben; a riasztás után bunkerbe vonultak, folyamatosan viselték a repeszálló mellényt és sisakot, a kiképzési feladatokat ideiglenesen felfüggesztették.

A Honvédelmi Minisztérium és a külügy egyaránt azt közölte, hogy magyar katona és a magyar főkonzulátus munkatársai nem sérültek meg.

2024 januárjában pedig az Iráni Forradalmi Gárda ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadta Erbílt, azt állítva, hogy az izraeli hírszerzés, a Moszad egyik kémközpontját semmisítette meg; kurd és amerikai források szerint valójában civil lakóövezet és egy helyi üzletember villája is találatot kapott.

A kurd hatóságok legalább négy halottról és több sebesültről számoltak be, az iraki külügyminiszter pedig a CNN‑nek nyilatkozva tagadta, hogy Moszad‑központ működött volna Erbílben, és az iráni csapást nemzetközi jogot sértő lépésnek minősítette.

Magyar szempontból fontos, hogy a magyar sajtó ekkor is kiemelte: Erbílben ekkor mintegy húsz magyar katona szolgált nemzetközi koalíciós keretek között, továbbá a magyar főkonzulátus és az Ökumenikus Segélyszervezet központja is a városban található – a beszámolók szerint akkor sem magyar katonák, sem magyar civil segítők nem sérültek meg.

2026 februárjában, még az iráni ellencsapások előtt, közel‑keleti források arról számoltak be, hogy a koalíciós erők egy része – norvég, svéd, olasz és francia kontingensek – elhagyta vagy csökkentette jelenlétét Erbílben, tartva egy várható iráni válaszcsapástól.

Ugyanezek a beszámolók szerint az amerikai és a magyar erők „nagyrészt helyben maradtak”, ami azt jelenti, hogy Magyarország politikai döntéseivel tudatosan vállalja az erbíli támaszpont megnövekedett kitettségét, szemben több más európai szövetséges óvatosabb magatartásával.

Mindez strukturális kockázatot jelent a viszonylag kis létszámú magyar kontingens számára, amely egy olyan, Irán által többször is célba vett létesítményben szolgál, ahol az elmúlt években rakéták, drónok és ballisztikus fegyverek tucatjai csapódtak be vagy kerültek elfogásra.