Csütörtök este súlyos iráni rakétacsapás érte a legnagyobb izraeli olajtározót. A haifai létesítmény kulcsfontosságú Izraelben, a napi 197 ezer hordós kapacitású finomítót látja el. Bár az izraeli olajfinomító nem állt le teljesen, a csővezetékek és tárolók károsodása komoly zavarokat idéz elő a termelésben.

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Az iráni támadás azonnali árfelhajtó hatást fejtett ki a globális olajpiacokon, tovább emelve a Közel-Kelet energia-infrastruktúrája elleni csapások miatti "háborús kockázati prémiumot". A Brent kőolaj árfolyama rövid idő alatt 119 dollár fölé ugrott hordónként, ami több mint 10 százalékos napi emelkedést jelent a támadás hírére.

A piacok a támadást összekötötték az iráni földgázmezők elleni korábbi csapásokkal, ami a Hormuzi-szoros részleges blokádjával együtt immár 20 százalékos globális olajszállítási kockázatot jelent.

Ha a haifai finomító egységei hosszabb ideig kiesnek, az további 5-10 dolláros prémiumot hozhat a Brent árára, különösen, ha Izrael válaszcsapásai tovább érintik az iráni termelést. A konfliktus második hetében már 30-40 dolláros „háborús felár” halmozódott fel, ami az olajárakat 100-110 dollárra emelte korábban;

a haifai támadás ezt felerősítheti, akár 140 dollár fölé is tolva azt.

Európa számára ez inflációt, ipari költségnövekedést és esetleges ársapkákat jelent, miközben az LNG-árak is emelkednek a régiós támadások miatt.

A hírre reagált a magyar miniszterelnök is. „Az elmúlt napok hírei alapján a katari földgázszállítás teljes helyreállítása négy-öt évig is eltarthat az infrastruktúra sérülései miatt, így tartós energiaválságra kell felkészülni” – mondta pénteken Brüsszelben Orbán Viktor.

A miniszterelnök bejelentette, hogy már délutánra összehívta a „gazdasági főtanácsot”, mely elkezd dolgozni a lehetséges intézkedéseken.

Az elmúlt napokban a közel-keleti háború egy új, veszélyes szakaszba lépett, miután immár nemcsak katonai, hanem kifejezetten olaj‑ és gázlétesítmények elleni célzott háború zajlik, amely az európai energiabiztonságot is közvetlenül fenyegeti.

Mindez az uniós vezetőket arra kényszerítette, hogy brüsszeli csúcstalálkozójukat gyakorlatilag egy „energiaválság-tanácskozássá” alakítsák, miközben egyre nehezebben tudnak kívül maradni a gyorsan eszkalálódó konfliktuson.

⚡️ Iran strikes Israeli oil refinery in Haifa

The refinery in Haifa is considered the largest and most important fuel facility in Israel, providing about 50-60% of the country's fuel.

Israel has only two oil refineries. pic.twitter.com/6e7VCBm89I

— NEXTA (@nexta_tv) March 19, 2026

A közel-keleti energia‑létesítmények elleni támadások közvetlen visszhangra találtak Brüsszelben, ahol az uniós állam‑ és kormányfők rendkívüli körülmények között ültek össze, hogy kezeljék az olaj‑ és gázárak újbóli elszállását.

A csúcstalálkozó eredetileg az uniós gazdaság újraindítására és versenyképességének javítására fókuszált volna, de napirendjét gyorsan átírta az Irán körüli háború, a Hormuzi‑szoros részleges blokádja és a gáz‑, illetve olajlétesítmények elleni kölcsönös csapások.

Bart De Wever belga miniszterelnök már az ülés előtt úgy fogalmazott: „rendkívüli aggodalommal” figyelik az energiaárak alakulását, amelyek „már a háború előtt is magasak voltak, de a konfliktus újabb sokkot okozott”. Hozzátette: „Ha ez tartós jelenséggé válik, komoly kihívásokkal nézünk szembe”, utalva arra, hogy

a drága energia egyszerre üti meg a háztartásokat, az ipart és az infláció elleni küzdelmet.

Az uniós vezetők ugyanakkor élesen elhatárolódtak attól, hogy katonailag is belépjenek a konfliktusba. A holland kormányfő, Rob Jetten úgy jellemezte a helyzetet, hogy „ez egy olyan háború, amelyet az Egyesült Államok és Izrael indított Irán ellen”, ugyanakkor – bár „mélyen kritikus” az iráni rezsimmel szemben – hangsúlyozta, hogy „ez nem a mi háborúnk”. A megoldást az uniós szankciók szigorításában és az iráni ellenzéki csoportok nagyobb támogatásában látja, miközben katonai szerepvállalást továbbra is kizárna.

További elemzések az egyre súlyosabb energiaválságról a Hetek Podcast adásában: