Életképes majomember kimérát hoztak létre, majd pusztítottak el egy kaliforniai kutatólaborban
A kísérlet, mely emberi transzplantációs szervek növesztésének lehetőségét vizsgálta, komoly etikai kérdéseket vet fel
Életképes majomember kimérát hoztak létre, majd pusztítottak el egy kaliforniai kutatólaborban

Forrás: Shutterstock/PuzzlePix

2021. 04. 16.
Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre amerikai és kínai szakemberek, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat, ugyanakkor felélesztették az ilyen kísérletekkel kapcsolatos etikai aggályokat.

Emberi sejteket tartalmazó majomembriót alkottak a kaliforniai Salk intézetben, melyeket 19 nappal később elpusztítottak. A kísérlet, mely az állatokban átültetéshez növesztett emberi szervek lehetőségét vizsgálta, komoly erkölcsi vitát generált.

A kutatók emberi magzati kötőszöveti sejteket programoztak át őssejtekké, majd ezeket petricsészében nevelt hosszúfarkú makákóembriókba ültették be, kimérát hozva létre. (A kiméra görög eredetű szó, eredetileg a görög mitológia egy szörnyére használták, ami részben oroszlán, részben kecske és részben kígyó volt. )

Az elmúlt években kutatóknak már sikerült olyan malac- és bárányembiót létrehozniuk, melyek tartalmaztak emberi sejteket. A kutatások célja az, hogy egy nap megvalósíthatóvá váljon emberi szervek növesztése állatokban transzplantációs célból.

A most kreált makákó-ember embrió sejtjei nemcsak, hogy életképesek maradtak, de szaporodni is tudtak. 

Huszonöt emberi sejtet injekcióztak be és a majomembrió embrionális őssejt-szövetének 4 százalékát tették ki.

Az embiókat 19 napig hagyták növekedni, majd elpusztították őket. A vizsgálatok kimutatták, hogy mind a 132 embrió tartalmazott emberi sejteket a megtermékenyítés utáni hetedik napon, már a fejlődés során csökkent a számuk.

A mostani tanulmányt, amelynek eredményeit a Cell című folyóiratban publikálták, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora vezette, aki 2017-ben részt vett az első ember-sertés hibrid létrehozásában.

A kutatás hozzájárulhat a szűkösen rendelkezésre álló beültethető szervek problémájának megoldására és segíthet jobban megérteni az emberi fejlődés korai szakaszát, a betegségek kialakulásának és az öregedésnek a folyamatát.

A professzor szerint a tanulmányuk megfelelt az ilyen jellegű kutatásokra vonatkozó jelenlegi etikai és jogi irányelveknek.

Néhány kutató azonban aggályainak adott hangot a kísérlettel kapcsolatban, mondván, hogy bár most 20 nap után elpusztították az embriókat, mások azonban megpróbálhatják majd hosszabb ideig tanulmányozni a hibrideket.

Ezek a szakemberek a részben emberi kimérák létrehozásával kapcsolatos kérdések nyilvános megvitatását sürgetik.

Egy oxfordi etikaprofesszor, Julian Savulescu szerint a kutatás kinyitotta Pandora-szelencéjét az ember-nem ember kimérák előtt. 

"Ezeket az embriókat a fejlődés 20. napján megsemmisítették, de csak idő kérdése, hogy sikeresen fejlesszenek emberi-nem emberi kimérákat, és azok emberi szervek forrásaiul szolgáljanak"

- mondta, hozzátéve, hogy  kulcskérdés lenne az effajta lények morális státusza.

(The Guardian/MTI/Hetek)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!