hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A visszatérés prófétái
A keresztény cionizmus történelmi gyökerei

2011. 05. 12.
A „keresztény cionizmus” kifejezés nem fogalmi ellentmondás, ahogy talán első hallásra tűnhetne, hanem a protestantizmuson belül elsőként a 17. századi Angliában, majd más országokban is megjelent és mára világszerte elterjedt mozgalmat takar. Míg a zsidóság körében kialakult politikai cionizmus történetét viszonylag alaposan feldolgozták, azoknak a keresztényeknek a munkássága és motivációja viszont, akik támogatták ezt az ügyet, sokkal kevésbé ismert. Pedig a korai puritán prédikátorok a többi, hivatalos részről eretneknek tekintett hitelvük mellett immár ez újabbért is készek voltak súlyos áldozatokat vállalni.

Mióta Britannia Julius Caesar idején megjelent a történeti feljegyzésekben, a sorsa mintha több furcsa párhuzamot mutatott volna Júdeáéval. A következő évszázad során a rómaiak mind a briteket, mind a zsidókat leigázták, és mindkét földön légiókat állomásoztattak. Azután a birodalom ellentétes szélein két nép szinte egyszerre kelt fel a szabadságáért: 70-ben a zsidók, 81-ben a kelta törzsek. Mindkét lázadást leverték. Jeruzsálem füstölgő romjaira tekintve Titus odavetette a zsidó hadifoglyoknak: „Mi lehetne nagyobb akadály az óceán falainál, amelyek körülvették a briteket, és mégis meghajoltak Róma fegyverei előtt?”

Új világot nyitott a fordítás

386-ban Jeromos említi elsőként a Britanniából érkező szentföldi zarándokokat. Ám a reformációig az nem Izrael földje volt a szemükben. Csupán annyit jelentett számukra, hogy a názáreti Jézus azon a helyen született, élt, szolgált és halt meg.
Azonban már jóval azelőtt, hogy Anglia birodalmi státuszra emelkedett volna, a brit kereszténység körében egyfajta kötődés jött létre Izrael ősi földje iránt. Írásaikban is tükröződött ez. John Milton (1608–1674) például Az elveszett paradicsomban hitet tesz amellett, hogy Izrael tizenkét törzse egy napon visszatér földjére. Izrael helyreállításának kérdése keresztény részről a 16. századi Angliában felemelkedő pietista protestánsok körében kapott figyelmet először, mégpedig a Krisztus második földi eljöveteléről és az ezeréves királyságról vallott nézetek miatt. Ez a szellemi irányzat Hollandiából származott, és Angliában nemcsak a hivatalos anglikán egyházban hatott, hanem egyes nonkonformista csoportokban is (ez utóbbiakat olyan szeparatista protestánsok alkották, akik szerint az anglikán egyházat nem lehetett megtisztítani), és később különösen a metodisták körében. A zsidók jövőjével foglalkozó nézetek kibontakozásában kétségkívül a nemzeti bibliafordítások megjelenése és elterjedése volt a legfontosabb tényező.
1538-ban VIII. Henrik elrendelte, hogy helyezzenek el Anglia valamennyi templomában egy angol nyelvű, nagyméretű Bibliát, hogy az egyházközségekben mindenki szabadon hozzáférhessen, és olvashassa őket. Azzal, hogy a Bibliát lefordították angol nyelvre, és elfogadták Anglia független egyháza legnagyobb tekintélyének, a héber történelem, hagyományok és erkölcsi törvény az angolszász kultúra részévé váltak, sőt három évszázadra az azt befolyásoló legerőteljesebb tényezők lettek. Az újkori Britannia zsidósághoz fűződő viszonyának teológiai és politikai motivációit vizsgálva egy történész így ír: „Ahol a reformáció megvetette lábát, a végső tekintély dolgában a Biblia került a pápa helyére. Róma igényeinek visszaszorítására mindinkább a kereszténység szentföldi gyökereit hangsúlyozták. Ahol korábban a pápai bulla hatalma érvényesült, ott most Isten Igéjének tekintélye került előtérbe, ahogyan az kijelentetett a héber szövetségekben… Thomas Huxley szavaival: »Tekints e nagyszerű történelmi valóságra: ez a könyv egybeszövődött mindazzal, ami az angol történelemben a legjobb és legnemesebb, s Britannia nemzeti eposza lett.« Íme a különös tény: Izrael családi története egy másik nép nemzeti eposzává vált.”

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!