hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A perzsa messiás
A rejtőzködő imám visszatértét várják a síiták

2006. 01. 24.
"Forradalmunk fő célja, hogy elkészítse az utat a tizenkettedik imám, a Mehdí visszatérése előtt" – mondta tavaly novemberben egy beszédében az iráni elnök. A nyugati sajtó Ahmadinezsád fenyegető beszédei nyomán figyelt fel az államfő misztikus kijelentésére, mivel a síiták által várt szabadító, a Mehdí, a hagyomány szerint világégéseken keresztül hajtja majd a földet az igazság – vagyis a síita iszlám – uralma alá.

Mahmúd Ahmadinezsád január elején ismét apokaliptikus beszédet tartott. A Teherán közelében fekvő Kum nev? síita szent városban muzulmán teológushallgatók előtt bejelentette: "Hinnünk kell a tényben, hogy az iszlám nem korlátozódhat etnikai csoportokra, nemzetekre, földrajzi határok közé – hangsúlyozta. – Az iszlám egyetemes eszme, amely a világot igazságra vezeti." Minthogy a Mehdí hamarosan visszatér, Ahmadinezsád arra ösztökélte hallgatóit, hogy az országot nagy hatalmú, fejlett iszlám társadalommá virágoztatva készüljenek a fogadására, elkerülve a romlott és kicsapongó Nyugat bűneit. 

Irán egy része a messiásvárás lázában ég: muzulmán teológusok szerint a lakosság ötöde meg van győződve, hogy küszöbön áll a tizenkettedik imám
visszatérése, s ezzel a jó és a gonosz közötti végső összecsapás is. "Az emberek izgatottan tudakolják, mikor és hogyan fog eljönni, és mit kell tenniük, hogy tanúi legyenek a szabadításnak – mondja Ali Lari, Kum városának egyik vezető imámja. – Az időzítés nincs meghatározva, de a feltételek egyértelműek. A mondás szerint: »Amikor a tanítványok készen állnak, akkor jön majd el a mester.«"

Túl azon, hogy Ahmadinezsád kabinetje bőkezűen támogatja a síita szent helyeket – a Teherántól 100 kilométerre délre fekvő Dzsamkara 17 millió dollárnak megfelelő összeghez jutott –, a teheráni parlamentben arról is vitanapot tartottak, hogy Dzsamkara, Kom és Maszhad szent városaiban új hoteleket kell építeni. Szálláshely kell ugyanis a zarándokok tömegeinek, akik a tizenkettedik imám megjelenése után az ő tiszteletére fognak az országba seregleni. Az Iran Press News híradása szerint a tárgyaláson Mehdí Karubi mullah egykori belügyminiszter azt az előrejelzést tette, hogy a várva várt imámnak "a következő egy vagy két évben kell eljönnie".

Ahmadinezsád messiásvárásából a misztikus elemek sem hiányoznak. Nagy meglepetést keltett az a videofelvétel, amely az elnöknek Abdullah Dzsávadi Amoli ajatollahhal folytatott tanácskozásáról készült. Az elnök különös élményéről számolt be Irán szellemi vezetőjének: a szeptemberi New York-i ENSZ-kongresszuson tett felszólalása alatt váratlanul természetfölötti fény sugárzott rá a mennyből. Elmondása szerint nem egyedüliként észlelte a földöntúli világosságot. Kíséretének egyik tagja is látta, hogy amikor Ahmadinezsád az "Allah nevében" szavakkal megnyitotta beszédét, fénynyaláb árasztotta el, amely felszólalása végéig védelmezte. "Zöldes fényár vett körül, és én bekerültem az aurájába – mondta az elnök. – Éreztem, hogy a légkör hirtelen megváltozik, és a beszédem huszonhét vagy huszonnyolc perce alatt a világ összes vezetője közül senki sem pislogott. Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy szemhéjuk se rebbent. Úgy néztek engem, tágra nyílt szemmel, mintha csak egy kéz tartotta volna ott őket."

Kire vár irán?

A síita irányzatot – amelynek követői ma a muszlimok több mint 10 százalékát teszik ki – az utolsó általánosan elismert kalifa, Ali hívei hozták létre, akik Mohamed vér szerinti utódainak akarták biztosítani az iszlám világ feletti hatalmat. Azt állították, hogy Ali utódai különleges természetfölötti adottságokat örököltek Mohamedtől, és hogy maga Mohamed is saját utódaira óhajtotta bízni a hívek vezetését, de ezt az utasítását a trónbitorló Omajjád kalifák meghamisították. A síiták – akik vallási vezetőiket imámoknak nevezik – az első imámnak magát Alit tartják, aki – Mohamed unokaöccse és veje lévén – rendelkezett a prófétai család természetfölötti képességeivel. 

A síiták döntő része az imamitákhoz tartozik, akik szerint Alit – a próféta "vérvonalából" – még tizenegy imám követte. A tizenkettedik imám, Muhammad Abul-Kászim gyerekkorában, 878-ban eltűnt, és még ma is él ismeretlenül – sőt, minden évben elmegy Mekkába a Kábához, azonban az emberek nem ismerik fel őt –, hogy az "idők végén" mint Mehdí (messiás) jelenjen meg, minden igazságtalanságnak véget vessen, és megalapítsa az isteni igazság országát. A síita apokaliptikus hagyomány szerint az utolsó imám hét éven át fog uralkodni a földön, azt követően pedig elhozza az utolsó ítéletet és a világ végét. A Mehdí visszajövetelét taglaló síita iratok szerint a gonosz erők Szíria és Irak felől fognak támadni, és Kufa határváros közelében ütköznek meg az Iránból
érkező jó erőkkel. 

Az eltűnt imám távollétének idején a közösséget a rendkívüli képesség? hittudósok legkiválóbbjai hivatottak vezetni, általuk a "rejtőzködő imám" továbbra is működik a világban. Az imámita szekta tanítása 1572 óta
Perzsia államvallása, és az Iráni Iszlám Köztársaságnak az 1979-es népszavazáson jóváhagyott alkotmánya szerint is a vezetés az imamátus feladata az utolsó imám, "a Mehdí várásának időszakában", az ő újbóli eljöveteléig.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!