hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Város az új év küszöbén
Gondolatok Rós Hasanáról

2000. 09. 30.
Az idő mindig megfoghatatlan tényező volt az emberi életben, és bár a külvilág valamely szabályos változásával mérhető is, az egyén egzisztenciális ideje továbbra is nagy talány maradt. "Mi az idő? Ha nem kérdezik, tudom, ha kérdezik, nem tudom" – vélekedett Augustinus a IV. században, és e kijelentése közel áll a modern életérzéshez.



Kilátás a Templom-hegyre. Merre fordul a világ szeme?    Fotó: Reuters

Mikor a számítógépek káoszszal fenyegettek, az YK2 vírus kapcsán, valamint a kétezredik
év közeledtével sokan elgondolkodhattunk az időszámítás rejtelmein. Mi több,
relativitásán. Sokféle naptár, sokféle időszámítás létezett a régebbi korokban.
Mitől hát a nagy várakozás, mitől a nagy eufória, ha az évek számlálása minden
kultúrában más lehet, és nincsen kihatással történelmünkre? Ráadásul ez az év
kicsit az idő senkiföldje, az emberek egy része a régi, más része az új évezredhez
tartozónak véli… A kitüntetett idő fogalma ezúttal azért volt annyira zavarbaejtő,
mert alighanem először fordult elő, hogy a földkerekség lakosai együtt, egymás létezésének
tudatában léptek át egy időbeli vonalat. Ez a tény viszont már történelmet ír.
Napjainkban, amikor három és félmilliárd ember szemtanúja lehet egy és ugyanazon
eseménynek, az egypólusú világ pusztán a figyelem fókuszálásával is létrejön.

Érdekes módon két városon van a világ szeme. Sydneyre figyelünk, ahol a nemzetek ifjúságának
színe-java vonul fel, erejük teljében lévő fiatalok mérik össze tehetségüket, és
ez jó. A másik város Jeruzsálem. Erre a városra a hírműsoroknak köszönhetően
lassacskán úgy néz a világ, mint minden vita és feszültség forrására. Erre a városra
aggódással nézhetünk. Az olimpiai játékok véget érnek, s vele a kép, a nemzetek
testvériségének álma: a Föld egy olyan hely, ahol a nemzetek békében és nemes
versenyben küzdenek. Jeruzsálem ügyének vajúdása a zsidó újév küszöbén pedig
tovább folytatódik. Pedig a nemzetek testvériségének álma egy jobb világról Jeruzsálemben
öltött alakot. Egy talmudi mondás szerint, ha a nemzetek megértették volna, mit
jelentett Jeruzsálem pusztulása, jobban siratták volna, mint a zsidók. Most, hogy
Jeruzsálem újra úgy létezik, mint a zsidó nép államának fővárosa, ebbéli státusa
folyamatosan vita tárgya, joga a zsidó fővárosként való élethez kisebbségi vélemény.


Rós Hasaná, az újév előtti szombaton a zsinagógákban a héber prófétáktól azt
az ígéretet olvassák fel, amely kifejezetten Jeruzsálem megváltásának idejéről szól.
Jesájáhu (Ézsaiás) próféta kijelenti: "Nem hallgathatok Cion miatt, nem nyughatom
Jeruzsálem miatt, míg nem ragyog igazsága, mint a hajnalfény, és szabadulása, mint
az égő fáklya. (…) Nem mondanak többé elhagyottnak, országodat sem mondják
pusztaságnak… ahogy a vőlegény örül menyasszonyának, úgy örül majd neked
Istened." Jeruzsálem Istene? Igen, és a próféta folytatja: "…Megváltottaim
esztendeje eljött. Föltekintettem, de nem volt segítőm, csodálkoztam, mert nem volt támogatóm."
(Ézsaiás könyve 62,1-4; 63,4-5)

Rós Hasaná, mint a többi izraeli ünnep, a nép saját történelemértelmezésének
legközvetlenebb eszköze. A hónapok számlálása, a zsidó naptár a nép kivonulásának
havával, a március-áprilisra eső Niszán hónappal kezdődik ugyan, az őszi polgári
évkezdet viszont egy különleges, "kürtzengés napjának" nevezett munkaszüneti
naphoz kapcsolódik. Az egyetlen ünnep, amelynek legfőbb tartalma a kosszarvból készült
kürt megszólaltatása volt országszerte. A jeruzsálemi Szentély fennállásakor
nemcsak a sófár rekedtes, valahogyan mindig felkavaró hangjai szólaltak meg, hanem a
papok ezüst trombitáinak érces zúgása is. A sófár hívó, mozgósító szava a nép
összegyűjtését, harci mozgósítását jelentette, vagy a földbirtokok visszaadásának,
a szolgák felszabadulásának, az adósságok elengedésének éve vette kezdetét a kürt
megszólaltatásával. A megváltás Izrael népe esetében elválaszthatatlan attól,
hogy kiderül Jeruzsálem igazsága, és sorsa alakításában felszabadul más nemzetek
nyomásgyakorlása alól. Izrael Jeruzsálem nélkül csak Palesztina.

A kürt motívuma Izrael összegyűjtésének is jelképe. Újra benépesül az elhagyott
föld, újjáépül a szeretett város. Jeruzsálem pozíciójának megingásával párhuzamosan
a hazatelepedés lendülete is megtörni látszik, és a városból is nagy az elvándorlás.
A helyreállítás akkor lesz teljes, amikor a város a zsidóság szellemi központjává
tud válni. "És építsd meg Jeruzsálemet, a szent várost, még a mi időnkben" –
szállt fel az ima annyi nemzedéken át.

Most nem ezt látjuk még. Zecharjá (Zakariás) próféta Jeruzsálemnek két tulajdonságát
tárja elénk: keleti képes beszéddel szólva, a város olyan, mint a cséplőszánra
nehezéknek rárakott súlyos kő, amely alul összezúzza a szérüre hordott kalászokat,
és mint a bor, amelytől elveszíti a józanságát, aki hozzányúl. Rós Ha-saná üzenete
elválaszthatatlan azoktól a kijelentésektől, amelyek minden nemzet történelmi ítéletével
számolnak, beleértve Izraelt is. A kürt szava veszedelmes idők képét, a zűrzavart,
a nemzet puszta fennmaradásáért vívott küzdelem leírását is kíséri. E leírások
előrevetítik, ahogyan a nemzetek hadseregei "az utolsó napokban" Jeruzsálem ellen
törnek, nem tudni még, milyen indokkal. A nemzet a megpróbáltatások alatt csakis
hajdani segítőjében reménykedhet, mikor sok-sok izraeli őszintén segítségért kiált
az ősatyák Istenéhez. A nép valóságos szellemi újjászületésen megy keresztül,
mikor Izrael élethalálharcának legkritikusabb pontján "megjelenik felettük az Úr,
nyila repül, mint a villámlás. Az Úr Isten kürtöt fúj, és déli szelekben nyomul
előre." (Zakariás 9,14) Ezzel a konfliktus kimenetele eldől, Jeruzsálem szenvedései
véget érnek, a nemzetek között megdőlnek az előítéletek, sokáig sulykolt hamis
vallási teóriák arról, hogy Isten elutasította Izraelt. A hagyomány szerint a kürtszó
a régebbi korokban élt, már elhunyt igazak feltámadását is jelzi.

Mind a tradicionális zsidó, mind az ortodox keresztény álláspont szerint a testüket
romolhatatlan állapotban ekkor visszakapó emberek együtt uralkodnak a megújuló Földön.
Maga a Messiás szerez érvényt a ma még népszerűtlen nézetnek, mely szerint Jeruzsálem
Izrael örök, oszthatatlan fővárosa. Ma azonban még nyitott kérdés, melyik nemzet
hogyan szerepel ebben a "versenyben", melyik kinek ítéli Jeruzsálemet. Ahogyan a régi
történetben, kettévágatná-e a gyermeket, ha már az övé nem lehet, vagy inkább vetélytársának
adja, csak hadd éljen. Az igazi anya valószínűleg az utóbbit fogja tenni.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!