hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Volt munka, nincs munka
Éhséglázadások várhatók Borsodban?

2011. 02. 18.
Hazánkban tíz aktív korú ember közül legfeljebb öt dolgozik. A jelenlegi 55 százalékos aktivitási arányunkkal tavaly az uniós ranglista legaljára kerültünk. A kormányzat gazdaságpolitikája a foglalkozta-tás növelésére fókuszál, munkavállalásra ösztönző intézkedései között szerepelnek egyrészt a „munkahelyteremtő beruházások”, másrészt a munkanélküli-ellátások 100 milliárd forinttal való megkurtítása és a közmunkaprogram átalakítása is.

„Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely teremtését segítse elő” – ezekkel a szavakkal mutatta be év elején az Új Széchenyi Tervet Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a magyar embert megöli a tétlenség, és minél kevesebben dolgoznak az országban, annál rosszabb lesz a hangulat. A gazdaságpolitika középpontjába ezért a munkát kell állítani. Magyarországon évek óta a munkára képes embereknek csak az 55 százaléka dolgozik – legálisan –, míg az EU-ban ez az arány 65 százalék. A tavaly Magyarország által is aláírt Európa 2020 gazdaságpolitikai stratégia értelmében 2020 végére a 20–64 évesek körében 75 százalékra kell emelni az unióban az átlagos foglalkoztatottsági arányt. Ennek megvalósítása valóban közel egymillió új hazai munkahelyet feltételez a meglévőkön felül.
Tavaly 10,7 százalékra ugrott a munkanélküliségi rátánk, amivel szintén az uniós 9,6 átlagérték fölé kerültünk, miközben az inaktívak aránya is jócskán meghaladja a 30 százalékos uniós átlagot. Ez számokra lebontva a 15–64 évesek körében 3,8 millió foglalkoztatottat, 460 ezer munkanélkülit és 2,5 millió inaktívat jelent a KSH adatai szerint. A magyarországi foglalkoztatottság terén a legmarkánsabb választóvonalat az iskolai végzettség jelenti: míg nálunk a munkanélküliek és inaktívak túlnyomó többségét az érettségivel nem rendelkezők alkotják, addig az unió fejlettebb országaiban az aluliskolázottak átlag 75 százaléka – a magyarországi arány kétszerese – dolgozik. A legfőbb okot a szakemberek a magyar társadalom kasztosodásában, az elavult oktatási és szociális rendszer által nemzedékeken át újratermelt munkanélküliségben látják. A jelenség ráadásul mindmáig erősen régiófüggő.
A gazdasági válság sem változtatott az ország munkaerő-piaci kettészakítottságán: a KSH tavalyi adatai szerint a legkedvezőbb (Közép-Magyarország) és a legkedvezőtlenebb (Észak-Magyarország) régió munkanélküliségi rátája közötti különbség egy év alatt ugyan 8,1-ről 6,4 százalékra mérséklődött, de ez kizárólag a jobb helyzetben lévő régiók mutatóinak romlásából következett. Az utóbbi két évben kimutathatóan megnőtt a képzett vagy diplomás, azaz a nem tartós ideje munkanélküliek aránya, elsősorban az ország nyugati felében. A keleti országrészek lakói, akiknek egyebek híján régóta a közmunkák jelentik a legfőbb megélhetési forrást, várhatóan az idén megszigorított közmunkaprogram révén kilátástalan helyzetbe kerülnek, a hírek már borsodi éhséglázadásokat prognosztizálnak.
A kormány mindenekelőtt a gazdasági válság hatására munkanélkülivé vált rétegeket akarja visszaállítani a munka világába. Egyes banki elemzők szerint azonban a legkorábban 2011 végére prognosztizálható gazdasági növekedés nem feltétlenül jár majd együtt a foglalkoztatottság emelkedésével, mert a cégek a vártnál kisebb mértékben építették le munkaerejüket, a hazai aktivitási arány lényegében évek óta stagnál. Az Új Széchenyi Terv a foglalkoztatás növelése érdekében a versenyszférára koncentrálna, ideértve a szürke- és feketegazdaság kifehérítését is. A kormányprogram szerint a munkanélküli iskolázatlanabb rétegeket elsősorban az építőipar, a mezőgazdaság és a turizmus tudná felszívni.
A munkavállalást másfelől a munkanélküli-ellátás, illetve a közfoglalkoztatás rendszerének szigorításával is ösztönözni akarja a kormány. A gazdaság­élénkítő program kidolgozói szerint ez egyben politikai irányváltást is jelent, utalnak arra, hogy míg a szocialisták az inaktív szavazótáborra támaszkodtak, addig a Fidesz az adófizetőket és a vállalkozói szférát kívánná erősíteni.

Kevesebből akarnak többet

A miniszterelnök korábbi bejelentése értelmében a Munka­erőpiaci Alap 327 milliárd forintos büdzséjét a kormány idén 100 milliárd forinttal csökkentené. Azt még nem lehet tudni, hogy a munkanélküli-támogatások mértékét és idő­tartamát miként és mikortól csökkentené a kormány. Jelenleg kilenc hónapig vehető igénybe az álláskeresési járadék, melynek összege az első három hónapban a korábbi jövedelemtől függően 46 800–93 600 forint/hó összeg között mozog. Ezt követően mindenki egységesen további hat hónapon keresztül 46 800 forint/hó támogatást kap. Álláskeresési segélyt az kap, aki 200 nap előzetes munkaviszonnyal rendelkezik, ez 31 200 forint/hó összegű ellátást jelent három hónapig. A kilenc hónap lejárta után már csak „bérpótló juttatás” (bpj) jár a munkanélkülinek – akárcsak az előzetes biztosítással nem rendelkezőknek –, s ennek összege jelenleg 28 500 forint. Egyúttal erősen megcsappantak az önkormányzatok által közmunkára, azaz bpj-re fordítható források. 2010. december 31-én megszűnt a 270 ezer embert érintő Út a munkához program, és új közfoglalkoztatási rendszer lépett életbe Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja néven. Ez három fő elemet tartalmaz: az országos, valamint az önkormányzati 6–8 órás, illetve a 4 órás közfoglalkoztatást. Legkevesebb két hónapos időtartamú, négyórás munkaidős foglalkoztatásra pályázhatnak az önkormányzatok, valamint kötelesek a munkaügyi kirendeltség által közvetített, bpj-re jogosult álláskeresőket foglalkoztatni. Szigorítás, hogy a bpj-sek bármilyen felajánlott munkát kötelesek elfogadni, s legalább évi 30 nap munkaviszonnyal kell rendelkezniük ahhoz, hogy jövőre bármilyen ellátásban részesüljenek. A kormány pályázati úton támogatja azokat a vállalkozásokat is, amelyek munkanélkülieket foglalkoztatnak.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!