hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Schmitt Pálné is 15 évig idejárt
Zsinagógarekord Óbudán

2010. 12. 03.
Rókák járkálnak a Cion hegyén (Siralmak könyve 5:18) – ezzel a lesújtó képpel mutatja meg az ősi jeruzsálemi Templom pusztulása utáni állapotokat a Tanach, a Szentírás. Amikor enyészet rongálja egy széthullott zsidó közösség elhagyatott, pusztuló zsinagógáját, abban a málló épületben is hamarosan futkosni kezdenek a rókák.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) egy évvel a rendszerváltás előtt, 1988-ban alakult, ezernél is több bejegyzett taggal. Az első – és igen sokáig az egyetlen – olyan zsidó szervezet volt Magyarországon, amely fölött az állam nem gyakorolhatott felügyeletet. A demokratikusan szerveződött zsidó mozgalom elnöksége irányelvben mondta ki: vissza kell szerezni a korábban kiárusított, de még menthető zsinagógákat a magyar államtól. A megmentésre váró épületek listájának első helyére Magyarország legszebb zsidó köz­épülete, a neoklasszikus óbudai zsinagóga került. Az épület világszerte a párját ritkítja. Nincs e megállapításban semmi provinciális nagyzolás, nemrégiben az izraeli Jediot Ahronot is a világ legszebb zsinagógáinak listájára vette fel az óbudai épületet.
Bár az óbudai zsinagógát 1957-ben műemléki védelem alá helyezték, ennek dacára a szépemlékű Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK), az országos zsidó hitközség a hatvanas évek végén mégis elkótyavetyélte. Eladta az államnak, bagóért. Volt képe hozzá. Az önkéntesen „államosítódott” épületet eleinte textilmúzeumnak használták. Lássuk be, méltányosan, hiszen a magyar textilipar egyik legnagyobb alakja, Goldberger Leó arról volt nevezetes, hogy soha nem keresztelkedett ki, és igen nagy összegekkel támogatta az óbudai zsidó hitközséget.
A Goldberger-gyárat 1948-ban sikerült államosítani. Hát akkor hol lehetne jobb helyen a textilmúzeum, mint az óbudai zsinagógában? Arról szót se ejtsünk, hogy Goldberger Leót 1944-ben elhurcolta a Gestapo, a mauthauseni koncentrációs táborban halt éhen. S ha a MIOK-nak volt képe eladni a műemlék zsinagógát, akkor a textilmúzeum után költözzön be a tévékészülékek képernyőire képeket gyártó Magyar Televízió a zsinagógába. Nincsen itt semmi hézag.
Ahogy megkaparintotta az épületet a Magyar Televízió, a jó gazda gondosságával nekilátott a rombolásnak. Vas­­tra­verzeket vertek a falakba, stúdióvá alakították az imák helyszínét, álmennyezettel és elfalazásokkal rombolták szét a belső teret, akusztikai elemeket csavaroztak fel, ócska lomnak, semmiségeknek tekintettek szép régi dísze­ket. Abban a stúdióban vették fel egyebek közt a szokásos esti tévétorna adásait. „Egy kicsi mozgás mindenkinek kell! A karosszékből álljanak most fel!” Ezért járt minden héten zsinagógába a tornász olimpikon Makray Katalin és három lánya, másfél évtizeden keresztül. Makray Katalint régóta Schmitt Pálnénak hívják, First Lady, egyébként három lánya révén ma hatszoros nagymama.
A zsinagóga hajdani kőoszlopos, kovácsoltvas kerítését az idők során szorgos kezek elbontották, széjjelhordták, a környezet karcsú műemlék kandelábereit egytől egyig lerombolták. Végül már csak díszletraktárnak használta a gyönyörű épületet a „királyi tévé”. Attól kezdve valóban felverhették tanyájukat a kóbor rókák a régi falak rongált szegleteiben. A rendszerváltó Zsidó Kulturális Egyesület nemes terve jámbor ábránddá foszlott. Remény se maradt, hogy a magyarországi zsidóság valaha visszaszerezheti egykori fényes hajlékát, mivel a Mazsike eredeti vezetőségét rövid idő alatt kívülről behatolva szétbomlasztották. Más pártfogója többé nem akadt a magyarországi zsidóság kétségkívül legbecsesebb, legszebb épületének.
Fél évszázad hányattatásai után azonban mégis bekövetkezett a nem remélt fordulat. 2010 tavaszának végén munkások jelentek meg az épületben, és bontani kezdtek mindent, ami megrontotta, elcsúfította a zsinagóga hajdan klasszikus belső terét. Az Egységes Magyaroszági Izraelita Hitközség (EMIH) ugyanis elsöprő sikert aratott, visszaszerezte Budapest legrégibb, épen maradt zsinagógaépületét, az európai zsinagógaépítészet e páratlan remekművét.
A helyreállítás azonnal megkezdődött. Négy nappal rós hasana előtt, Elul hó 26-án már sor kerülhetett az óbudai zsinagóga újjáavatására, példamutatóan jelentős szolidaritás, hazai és nemzetközi figyelem kíséretében. Az öröm kicsapott az épületből, a homlokzati fríz eredeti héber felirata megint hitelessé vált: „Mindenki, aki imádkozik és kérelmez, e ház felé tárja ki a tenyerét” (1Kir 8:38). Az újjászületett zsinagóga falai között ma újra héber ima hangzik. A hívek visszatértek a házukba, s a ház visszafogadta a híveit. Az épület timpanonja alatt lévő mondat eredetileg Izrael harmadik királya, Salamon szájából hangzott el, amikor imával avatta fel Jeruzsálemben, a Mórija-hegyen felépült első Templomot. Csekély három évezreddel ezelőtt. Az 1821-ben felavatott óbudai zsinagóga homlokzatán Salamon király imamondata 2010-ben megint újra érvényessé vált. A zsinagóga újjáavatása számottevő közéleti esemény lett. Azóta szukkót, szimchat tora és Hanuka ünnepei következtek, sőt hatvan­évnyi szünet után az első brisz (circumcízió) szertartása is megtörtént Óbudán.
Az öröm azonban mégsem lehet felhőtlen. A hatvanas évek elején – közel fél évszázada – Zolnay László régész a Budai Várban feltárta az 1461-ben, Mátyás király korában épült kéthajós, későgótikus Nagy Zsinagógát. De visszatemettették! 2005-ben Végh András régész rátalált a legrégibb budai zsinagógára.
A szintén kéthajós gyülekezeti házat 1250 körül építették, IV. Béla idején. Azt is visszatemettették! Pedig az Altneu Shul, a világhíres prágai zsinagóga fiatalabb, mint a budai. Időközben Worms, Bécs és Barcelona remekül helyrehozattatta a saját örökségét. S ugyanez megtörtént már Sopronban is az ötvenes évek végén. Az ország szégyene, hogy a Budai Várban a két régészetileg precízen beazonosított történelmi zsinagóga még mindig föld alatt szunnyad, és az idegenforgalom fókuszának kellős közepén Csipkerózsika-álmát alussza.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!