Hetek Univerzum
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep

Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)

Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep
2002. 11. 03.
Fekete macska, boszorkányok, szellemek és csontvázak, tökből kivágott halálfejek, gyertyák, maszkok és egyebek – az október végi fergeteges partik szokásos kellékei nemcsak a tengerentúlon, hanem mifelénk is. Megérkezett ugyanis a Halloween – ma már nálunk is lehet tököt vadászni, tököt sütni, tököt hímezni, tököt festeni és tököt belezni, ahogy a hölgylapok aktuális kínálatából kiderül. Nálunk is egyre biztosabban hódít a több ezer éves gyökerekkel rendelkező szelleműző ünnep, amely Amerikában a karácsony után a második legjobb üzletnek bizonyult. (2002. 10. 31.)

A Halloween ünnepe többféle, egymástól időben is eltérő hagyományban gyökerezik. 

Az ünnep eredetét keresve egészen a kelta druidák aratási fesztiváljaiig érdemes visszamenni. A közelgő hideg és a tél idejéről számos ősi kultúra képviselői úgy vélték, hogy ilyenkor

az élők és a szellemvilág közötti határok elmosódnak, tér és idő törvényei érvényüket vesztik.

A kelták október 31-én tartották a Samhain ünnepét, amikor az év véget ért. A nyár elteltével ekkor köszöntött be a sötétség és a hideg ideje, amit gyakran az emberi halál gondolatával kapcsoltak össze. A kelta folklór szerint az eltelt év folyamán meghaltak szellemei ilyenkor visszatértek, hogy elfoglalják az élők testét, mielőtt a holtak világába távoznak.

Az ijesztő jelmezekbe öltözött emberek kiáltozva vonultak fel, hogy összezavarják és elijesszék a szellemeket. Sokszor ijesztő maszkokat is viseltek, ha kimentek a házból, hogy az esetleg szembejövő gonosz szellemek őket is maguk közül valóknak higgyék. 

Az ünnep tiszteletére a druidák ilyenkor hatalmas szent tüzeket raktak, ahol gabona- és állatáldozatokat mutattak be a kelta isteneknek. A szertartás alatt a papok a jövőt is igyekeztek megjósolni. A szertartás végeztével a szent tűz segítségével újra meggyújtották a családi tűzhely korábban kioltott tüzét, hogy az védelmezze meg a házat a közeledő tél idején. 

.
Shutterstock/Puzzlepix

A kereszténység terjedésével a kelták ünnepe is némileg átalakult. A hetedik században IV. Bonifác pápa november elsejét mindenszentek napjává tette,

ünnepnapot teremtve ezzel azoknak a szenteknek is, akiknek nincs külön napja a kalendáriumban.

Széles körben elterjedt nézet, hogy a pápa ezzel a lépéssel többek között a kelták halottakhoz fűződő ünnepét igyekezett keresztény jelmezbe öltöztetni. Az ünnep neve All-hallows (minden szent) lett. Az ünnepet megelőző este, a Samhain éjszakája pedig All-hallows Eve, azaz Halloween néven folytatta pályáját. Néhány évszázaddal később az egyház november 2-át a halottak napjává tette, amelyet a Samhainhoz hasonlóan hatalmas tüzekkel, felvonulásokkal és különböző szenteket, angyalokat vagy éppen ördögöket formázó jelmezek felöltésével ünnepeltek. A három ünnep együtt a Hallowmas nevet kapta. 

Amerikába az első bevándorlók vitték át a Halloweent, a szigorú protestáns etika azonban nem engedte a gonosz szellemekbe vetett hiten alapuló, pogány eredetű ünnep gyakorlását.

Ezért aztán északon nem volt nagy keletje a kelta eredetű szokásnak, annál inkább a déli államokban, főleg Maryland-ben. Az európai bevándorlók hozta szokások összekeveredtek a bennszülött indiánok és különféle etnikumok szokásaival. Az ültetvényes világ Halloween ünnepei horrortörténetek mesélésével, jóslással és táncmulatsá-gokkal teltek, éppen úgy, mint bármely korábbi pogány ünnep.

A 19. század újabb bevándorlói, az elsősorban az éhínség elől menekülő írek tették széles körben népszerűvé a Halloweent, az ír és angol szokások összekeverésével. 

A huszadik század első felében a Halloween erősen szekularizálódott, és bár a helyi közösségek és kisgyermekes szülők igyekeztek megfosztani ijesztő vonásaitól, október 31. mindig is a boszorkányok és szellemek sokszor vandalizmustól sem mentes estéje volt. Az egyházi ünneptől való elszakadása ellenére azonban nem mondható, hogy szellemi tartalma is elveszett volna.

.
Shutterstock/Puzzlepix

Nem véletlen, hogy a sátánizmus, halottkultusz és egyéb, a szellemvilág sötét oldalához kapcsolódó szellemi áramlatok előszeretettel sajátítják ki a Halloweent, nem beszélve arról, hogy az okkultizmus világát a gyermekek számára izgalmassá tevő legújabb világdivat, Harry Potter is a legnépszerűbb jelmezek egyikévé vált az elmúlt alig néhány évben.

A Halloween népszerűsítésére a gyorsan fejlődő média is mindent megtett. Manapság a tanácstalanok minden útmutatást megtalálnak a világhálón:

szörnypartik és tökversenyek, jelmezötletek és minden, a Halloweenhez kapcsolható okkult és nem okkult praktika jelen van e témakörben. 

Amerikában, a modern Halloween hazájában ilyenkor, október végén minden magára valamit adó háztulajdonos kirak legalább egy töklámpást a háza elé, de a legjobbak házilag előállított vagy készen vett szellemekkel és egyéb félelmetes kellékekkel is dekorálják házuk táját. Mindez persze jelentős bevételt is biztosít az élelmes gyártóknak és kereskedőknek.

A Halloween legismertebb és leggyakoribb dekorációja a töklámpás, amely európai korában még nem is tök volt, hanem répa. A termetes fehérrépát – valószínűleg kemény munkával – kivájták, a közepébe pedig a mennybe menetelre várók lelkeit szimbolizáló gyertyát helyeztek. 

Az elnevezés – Jack-O\'-Lantern – egy ír népmeséből ered, amely egy Jack nevű éjjeliőrről szólt. Ez a Jack igen önző és rossz ember volt, amellett meglehetősen furfangos is. Ezért nem kerülhetett a mennybe, de annyira trükkös alak volt, hogy az ördög sem tartott rá igényt. Egyszer ugyanis – így szól a mese – együtt ivott vele, majd rávette az ördögöt, hogy változzon pénzzé, amivel kifizethetik a kocsmárost. Jack azonban úgy döntött, megtartja a pénzt, és zsebre vágta azt – éppen egy ezüst keresztecske mellé.

Az ördög emiatt nem tudott visszaváltozni. Később Jack szabadon engedte őt, azzal a feltétellel, hogy egy teljes évig békén hagyja, nem csábítja bűnre. Egy másik alkalommal rávette az ördögöt, hogy felmásszon egy fára, akkor aztán gyorsan keresztet rajzolt a fa törzsére, amivel csapdába ejtette őt. Ekkor már tíz év mentességet nyert cserébe az ördög szabadon engedéséért.

Amikor aztán arra került a sor, az ördög nem engedte be a pokolba Jacket, hanem a földre küldte vándorolni egy kivájt répába tett égő zsarátnokkal, "Jack lámpásával". 

Így szól a történet. De hol van itt a tök? A megfejtés nagyon is gyakorlatias: a bevándorlók Amerikában több tököt találtak, ráadásul azt könnyebb is volt kivájni, mint a répát, így aztán manapság töklámpás ijeszti el a barangoló Jacket és a rossz szellemeket a becsületes ember házától. 

A Halloween másik közkedvelt szokása a "trick or treat" (azaz "megvendégelsz vagy megnézheted magad"), amikor a gyerekek ezt a jelszót kiáltozva sorra kopogtatják a házakat édességért vagy aprópénzért. Halloween tájékán jobb, ha az ember tart otthon ilyesmit, különben tényleg megnézheti magát: a kopogtatók komolyan veszik szerepüket, és kegyetlenül megtréfálhatják. A legjobb esetben is vécépapírral dekorálják a ház előtti fát, vagy maroknyi száraz kukoricaszemmel zörgetik meg az ablakot – a "szellemes" ötletek kifogyhatatlanok.

.
Shutterstock/Puzzlepix

Régebben az is előfordult, hogy egyszerűen leemelték a kerítés vagy az árnyékszék ajtaját, amit a fösvénynek bizonyult peches tulajdonos mondjuk az istálló tetején talált meg. A szokás egyébként

a gonosz szellemek lekenyerezésével függ össze: a kelta ünneplők így remélték elkerülni pusztításukat.

Egy másik szokás szerint az évnek ebben a szakaszában a családok édes süteményeket sütöttek, amit a családtagok, szomszédok és a házról házra járó kéregetők kaptak cserébe azért, hogy imádkozzanak az elhunyt rokonokért, akiknek lelkei egy ideig még – állítólag – köztes állapotban keringtek, hozzátartozóik imáira utalva.

A "léleksütik" osztogatását az egyház is támogatta, mivel ezzel vélték keresztény módon helyettesíteni azt az ősi pogány szokást, hogy a barangoló lelkek számára ételt és italt tettek ki. 

Később Írországban a farmerek jártak házról házra, a faluünnepre gyűjtögetve adományokat. Akik adakoztak, azoknak gazdagságot és mindenféle jókat ígértek, a fösvényeket pedig balszerencsével fenyegették. Az ellenük elkövetett csínyek már ekkor is gyakoriak voltak, a "kéregetés" mai amerikai szokásai azonban csak a második világháború után terjedtek el: ekkor már gyerekek járták a házakat. 

A "trick or treat" tréfáinak részeként öltöttek jelmezeket a kopogtatók. A régebben szokásos ijesztő jelmezek mellett ma már megjelennek a hagyományosabbak is, mint a gyerekek által kedvelt mesefigurák, hercegek és hercegnők, szuperhősök és rajzfilmfigurák.

Továbbra is hódítanak azonban a természetfölötti világot idéző szellem-, boszorkány-, csontváz- és egyéb horrorjelmezek, nem beszélve A gyűrűk ura és a Harry Potter figurákról, melyeknek a "szakértők" idén nagy forgalmat jósolnak. Tolkien fantasy-klasszikusa és J. K. Rowling boszorkányos meséje sikeresen felélesztette – megerősítette – a manapság amúgy is reneszánszát élő okkultizmus iránti érdeklődést, a Halloween pedig kiváló lehetőség ennek demonstrálására. 

A Halloween amúgy sem rossz üzlet: különleges receptek, édességek, koktélok, jelmezek, partik, és ki tudja, még mi minden várja a kíváncsi szórakozni akarót a Halloween innen nézve nagyon is anyagi világában.

A Halloween mára évente 6,9 milliárd dolláros forgalmat biztosító ünneppé nőtte ki magát, Amerika második legnagyobb kereskedelmi ünnepévé válva. Ennél jobb üzletnek manapság csak a karácsony bizonyul.

Az utóbbi években – elsősorban a nyugati mintát erősen követő kereskedelmi televíziózásnak köszönhetően – Magyarországon is megjelentek a Halloween témájúnak álcázott kemény horrorfilmek, melyekkel – jobb híján – október vége felé nagyüzemben rémisztgetik a közönséget. Így aztán a globalizmus jegyében ma már itt, Közép-Európában is magunkénak érezhetjük a kelta-ír-skót-amerikai hagyományt, amely Európából indult, és egy kis kitérő után – némileg amerikanizált változatban – vissza is tért Európába. 

A féktelen Halloween-bulik nem egyszer fordultak már tragédiába.

Szomorúan emlékezetes az 1998-as svédországi diszkótűz, amely az ország történelmének legtöbb halálos áldozattal járó tűzesete volt. Halloween éjszakáján mintegy négyszázan zsúfolódtak be egy 100-150 fő befogadására alkalmas terembe, ahonnan a kitörő tűz nyomán pánikszerűen menekültek a zömében tizenéves vendégek. A szűk kijárat és a vészkijárat alkalmatlansága miatt azonban a legtöbben bennégtek illetve megfulladtak a füstben.

De ha nem fenyeget közvetlen életveszély, akkor sem teljesen biztonságos terep a Halloween, főleg nem a gyerekek számára. Éppen ezért például a Halloween-esti buliajánlat mellett megjelennek a gyerekek testi épségének védelmét segítő tanácsok is, kezdve a közlekedési balesetek elleni védekezéstől, és folytatva ott, hogyan tanítsuk meg gyermekeinket, hogy a kapott édességeket bizony nem szabad azonnal megenni, hanem otthon alapos vizsgálatnak kell alávetni, mivel abban akár kábítószer is előfordulhat.

Vissza a Hetek univerzumba
Aktuális hetilap
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!