hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A kitörölhetetlen név
Álom Jeruzsálemről – a Hetek vitasorozata

2002. 10. 21.
Jeruzsálem esetében sem lehet a jelen eseményeit elvonatkoztatni a múlttól. Minden esemény, ami most kivirágzik, a múltban gyökeredzik, hát még egy olyan népnél, amely saját származását három és fél, négyezer évvel ezelőttre datálja. Azt a legendás fővárost, melyet Dávid király egyesített, a héber speciális grammatika ennek dacára mégis duálissal, azaz kettős számmal illeti.



Kelet-jeruzsálemi életkép: indulatok gyújtópontja Fotó: Reuters

Jerusalaim, tehát kettős szám, mert a város két részre oszlott, a királyi városra és a szentély várospalotájára. Ehhez hasonló duális nevek a héber nyelvben például Micráim (Egyiptom neve, mert volt Felső- és Alsó-Egyiptom), einaim (szemek, mert két szem van) stb. Ez a dualitás ma is fennáll, van az újváros és az óváros. Az újváros, amely 1967 előtt is egyértelműen Izraelhez tartozott, és az óváros, amely a szentély hegyén két mohamedán mecsetet hordoz és körbe-körbe veszi a különféle vallásos negyedek sokasága: arab, örmény, zsidó stb. Sok-sok keresztény vallásfelekezet, templomok és sírok, mind a régi időkre utalnak, kétezer évvel ezelőttre, amikor Jeruzsálem Júdea fővárosa volt, és onnan elindult a kereszténység, valamint több mint ezer évvel ezelőttre, amikor az iszlám hadak győzedelmeskedtek Jeruzsálem felett. 

Szükséges, hogy a múlt ködbe vesző szellemtestét megidézzük, hogy megértsük, mi történik most azon a helyen, mely a világ tíz szépségéből kilencet kapott, és a világ tíz szenvedéséből oda kilenc jutott. A zsoltár szavai mintegy kettőezerötszáz évvel ezelőttről így hangzanak magyarul: "Ha elfelejtelek, Jeruzsálem, bénuljon meg a jobb kezem", ami anynyit jelent, ha elfelejtelek, Jeruzsálem, legyek nyomorék. Ha elfelejtjük, mi zsidók, Jeruzsálemet, az maga a megnyomorodás. Nem is tudjuk elfelejteni. Kettőezerötszáz évvel ezelőtti ősünk fohászkodott így, és volt ereje a népnek nemzedékek múltán is, hogy visszatérjen Jeruzsálembe, felépítse azt, és a zsidó nép szíve közepébe helyezze. Ha le is rombolta a birodalom, nem szűnt meg emlékezni, vágyakozni Cion felé, Jeruzsálem felé. És ha Jehuda HaLevi éppen egy keresztes dárdájától átdöfve borult Jeruzsálem köveire, az nem a költő kudarcát jelentette, hanem a zsidó nép halált megvető, örök vágyakozását Jeruzsálem iránt. 

A Teremtő segítségével, ellenségeink minden álnoksága dacára, és Neki köszönhetően, Jeruzsálem egy és oszthatatlan fővárosa lett Izrael államának, a zsidó államnak. A zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosát, melyet az Izrael Állam által deklarált politikai döntés is legitimált, nem lehet politikai alku tárgya, függetlenül attól, hogy ezt alku tárgyának hiszik egyesek. Az, hogy Jeruzsálem a kereszténység második szent helye, az, hogy az iszlámnak Jeruzsálem harmadik szent helye, semmilyen módon nem befolyásolja azt a tényt, hogy a zsidó nép első és egyetlen és soha nem múló fővárosa, úgy érzelmileg, mint történelmileg és hitbélileg is. Minden évben többször elhangzó vágyakozás, hogy "jövőre Jeruzsálemben", és ugyanígy az izraeli himnusz végén, hogy "szabad népként élni Izrael földjén és Jeruzsálemben". Mindez megerősíti azt a tényt, hogy Jeruzsálem városáért akárhány aspiráns jelentkezik, a Teremtőnek, Izrael Istenének szelleme van ott jelen. 

Lehet ugyan elgondolkodni azon, hogy egy ilyen nagy múltú és sokféle kisugárzású hely méltó lenne talán akár a "világ fővárosa" címre is, de ettől nem kell a zsidó nép jogosultságát és birtoka feletti szuverenitását kétségbe vonni. Lehet az európai kultúra fővárosa Párizs, attól még nem kell felszólítani a franciákat, hogy adják át fővárosukat a világnak, mint általános fővárost. 

A Szentföld ügyében politikai döntéseket hoztak: a kettétépett "Palesztinát" egy arab királyságra és egy "Palesztina" nev? protektorátusra osztották, majd a második világháború után tovább osztották egy arab és egy zsidó országra, melynek közepén Jeruzsálem és környéke egy nemzetközi enklávé lett volna. A szereposztásban az egyik fél (és ez nem a zsidó állam volt) nem tartotta magára nézve kötelezőnek a megállapodást, és fel akarta számolni a zsidó államot, megszüntette az enklávét is. Ez a fél folyamatosan azon dolgozott, hogy Izrael állama elpusztuljon, és most is azon dolgozik. Jeruzsálem nevét a saját tudatából is ki akarja törölni, mint azelőtt Hadrianus, aki Aelea Capitolinának nevezte, hogy eltűnjön örökre Jeruzsálem az emberek tudatából is, nemhogy a föld színéről. Most Al-Kudsznak, a "Szent"-nek nevezik, hogy nehogy kiejtsék a város ősi és a világ vallásos-, és kultúr-nemzetei számára a soha meg nem változtatható nevét: JERUZSÁLEM. Az Al-Kudsz van olyan felértékelő fordulat, mint a Capitolina: legyen csak "boldog" Jeruzsálem, hogy neve a Capitoliumra vagy "Szent"-re utal. Jerusalaim azonban örökre Jeruzsálem marad, akkor is, ha az ott élők, vagy bárkik a világon ésszer?bbnek találnák akár nemzetközivé, akár két nép akármilyen névvel ellátott városává, fővárosává tenni.

(A szerző a Magyarországi Holocaust Emlékalapítvány elnöke, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem tanára)

Vitasorozatunkban eddig megjelent írások:

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!