hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Elkezdődött az iskola
Mostantól szigorúbb a tantervi szabályozás

2001. 09. 03.
Idén első alkalommal nem egy időpontban kezdődik a tanítás; míg a legtöbb helyen már szerdán lezajlott a tanévnyitó ünnepség, addig az iskolák egyötödében csak szeptember 3-án kezdenek. Újdonságnak számít a tárca által kidolgozott kerettantervek idei bevezetése, mely az SZDSZ-es oktatáspolitikusok szerint a múlthoz való visszatérést jelenti. Másrészről viszont indokoltnak látszik az a törekvés, hogy tanköteles korig az iskolai képzés egységesebbé váljon az országban. Az előző kormányzati ciklus idején született Nemzeti Alaptanterv ugyanis az egyes tanintézetek oktatási-nevelési munkájában minden eddiginél nagyobb szabadságot biztosított.

A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet lehetőséget ad a szeptember 3-ai kezdésre is. Ha az iskolafenntartók a későbbi indulást választották, a diákok nem 2002. június 14-én, hanem csak június 19-én tehetik félre az iskolatáskát. 

A tanévkezdés azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei idén kezdik meg az általános iskolát, mintegy tizenkétezer forintjába kerül. Tavaly – az MTI felmérése szerint – még nyolc-kilencezer forintból öszsze lehetett állítani egy iskolakezdő kisdiák felszerelését. 

Az idei tanév újdonsága a kerettantervek bevezetése 1., 5. és 9. évfolyamon valamennyi iskolatípusban, felmenő rendszerben. A változásnak köszönhetően a 2004/2005-ös tanévben már az összes alap- és középfokú iskolás a kerettanterveken alapuló helyi tantervek szerint fog tanulni.

A kerettantervek elkészítésekor a tárca széles kör? szakmai egyeztetésre törekedett az érintettekkel. A közoktatási törvény szerint a kerettantervek tartalmazzák az adott iskolafokozaton, illetve iskolatípusban folyó nevelés-oktatás általános céljait, tantárgyi struktúráját, a kötelező és közös követelményeket, valamint a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámokat. A kerettantervek a nemzeti alaptanterv műveltségi területeit tantárgyakká alakítják, és évfolyamonként meghatározzák e tantárgyak minimálisan kötelező óraszámait, valamint a kötelezően közös követelményeket. 

Az alapfokú nevelés-oktatás 1–4. évfolyamára és az 5–8. évfolyamára elkészített kerettantervek szerves egységet alkotnak, ugyanakkor a 9. évfolyamtól az egymástól eltérő iskolatípusokhoz külön kerettantervek készültek. 

A kerettantervek célja a közoktatás tartalmi szabályozásának új eszközeiként a nevelés-oktatás tartalmi egységének, az iskolák közötti átjárhatóságnak a biztosítása. A minisztérium álláspontja szerint a kerettantervek garanciát jelentenek arra, hogy a mindenkire nézve kötelező ismeretelemek és fejlesztési követelmények egymással összehangoltan és szakszerűen épüljenek be a helyi tantervekbe. Ugyanakkor – véli a tárca – a kerettantervi szabályozás megfelelő teret hagy az iskolák szakmai önállóságának is. Pedagógusok egybehangzó véleménye szerint ez főként módszertani, nem pedig tartalmi szabadságot jelent, mivel a kötelezően előírt – önmagában is óriási – tananyagmennyiség teljesítése a megadott óraszámban eleve nem kis feladatot ró az iskolákra. A kerettantervek megszületése sokakban azért is váltott ki csodálkozást, mert az új, kétszint? érettségi követelményrendszer régóta beígért, tantárgyakra lebontott változata a mai napig nincs kidolgozva.

A tanév rendje három iskolai emléknapot jelöl ki: október 6. az aradi vértanúk, február 25. a kommunista diktatúrák áldozatainak, április 16. pedig a holokauszt áldozatainak emléknapja.

Az őszi szünet október 29-től október 31-ig tart, a téli vakáció 2001. december 27-én kezdődik és 2002. január 2-án zárul, míg a tavaszi szünet első napja március 27., az utolsó pedig április 2. (Hetek-összeállítás)


Stagnáló pedagógusbérek

Szeptember hava nem éppen kis próbatétel, sem a nebulóknak, sem a katedra túlsó felén helyet foglalóknak. Noha a tanítványok és a szülők gyakorta virágcsokros paraszolvenciával fejezik ki a pedagógusok munkája iránt érzett tiszteletüket, a gyakorlat csupán lelki gyarapodásukat munkálja, anyagi életüket korántsem. Míg a hazai tanerők berlini kollégája éves viszonylatban megközelítőleg húszezer dolláros fizetést vihet haza, egy állami iskolában dolgozó magyar pedagógus tízéves gyakorlattal csupán ezernyolcszáz dolláros évi nettó jövedelmet tudhat magáénak. 

A Pedagógusok Szakszervezetének álláspontja szerint tapasztalható némi eredmény a pedagógusbérek országos átlaghoz való felzárkóztatása terén, ám ezzel az érintettek korántsem elégedettek. A szakszervezet három éve megrendezett kongresszusán megfogalmazott elvárások szerint a 2002-es kormányzati ciklus végére a pedagógus-átlagkeresetnek 25-30 százalékkal kellene az országos átlag felett lennie. A kormányzat által megígért keresetfelzárkóztatás jegyében zajló idei béremelések második fázisa október elején várható, ekkortól esedékes ugyanis a pedagógusok húsz százalékkal megemelt keresetének folyósítása. A szakszervezet szerint a vártnál magasabb infláció ennél három százalékkal nagyobb emelést indokolna.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!