A beszélgetésben Ruff reagált arra a hírre, hogy őhozzá kerül a polgári titkosszolgálatok felügyelete, amire azt felelte, hogy ezzel nem személyesen ő fog foglalkozni, hanem a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Tóth Péter, aki a Miniszterelnökséghez tartozik és feladata koordinálni a titkosszolgálatok működését és a felkészülést különböző kritikus haváriahelyzetekre.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
A miniszter azt elismerte, hogy ez „egy bonyolult jogi helyzet”, de ő úgy véli, betartja a politikai pályája elején tett ígéretét, miszerint az előző kormánytól eltérően nem nála lesznek a titkosszolgálatok. Erre magyarázatként megemlítette, hogy jelenleg az Alkotmányvédelmi Hivatalért a belügyminisztérium felel, az Információs Hivatalért a külügyminiszter, a koordináció szervekért pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadó, ez utóbbi tartozik az ő felügyelete alá.
Egy további terület, ami korábban és most is a Miniszterelnökséghez tartozik, a kormányzati kommunikáció összehangolása, ami Ruff szerint most „teljesen más jelent, mint Rogán Antal alatt volt”. Annak illusztrálására, hogy mi a különbség a korábbi kormányzati propaganda és az új kormányzati kommunikáció között, Ruff elmondta, hogy az államtitkárságot vezető Kustánczi Norbert feladata bemutatni, „hogyan lehet demokratikus módon, a közpénzek prudens felhasználásával elmondani, hogy a kormány mit és miért tesz”.
A miniszter elmondta, hogy a Tisza Párt is készít havonta-kéthavonta közvélemény-kutatásokat különböző témákban, ezek jelenleg nem nyilvánosak, de azt ígérte, hogy pár héten belül ki fognak írni egy nyilvános közbeszerzést, és amikor azt valaki megnyeri, „onnantól kezdve minden kutatás, amit a magyar állam rendel, az nyilvános lesz”. Hozzátette azt is, hogy a mérések nem közpénzből készülnek, ellentétben az Orbán-kormány gyakorlatával. Azt ígérte, hogy feljelentést tesznek Századvégtől megrendelt milliárdos összegű tanulmányok ügyében, és nyilvánosságra hozzák azokat a titkos, úgynevezett háromezres határozatokat, amelyekben egyebek mellett ezekről az „eldugott századvéges tanulmányírásokról döntöttek”.
A miniszter beszélt az alkotmányozás tervezett folyamatáról, amelynek a menetét szeptemberben fogják egy törvénnyel kialakítani.
Ebbe szeretnék bevonni az ellenzéket is, amelyből ő nem zárná ki az úgynevezett „óellenzéket” sem. Ez utóbbi fogalomról megjegyezte, hogy nem kedveli, és a miniszterelnököt is kérte, hogy kerülje ennek használatát. Hozzátette azonban, hogy szerinte is joggal haragszanak az emberek azokra a politikusokra, akik szerinte az elmúlt 16 évben nem csináltak mást, mint „reggel elmentek az ATV Startba, este meg az ATV Egyenes Beszédbe, közben megittak két kólát, és kiposztolták ezt”.
Ruff Bálint védelmébe vette Magyar Pétert az intenzív közösségi médiás kommentelési gyakorlata kapcsán, mint mondta, a miniszterelnök nem azért teszi ezt, mert „nincs más dolga”, hanem ezzel pótolja ki azt, hogy neki nincsen „Megafonja, Alapjogokért Központja, Bohár Dánielje, TV2-je, Magyar Nemzete, Origója, Indexe”, amelyek eddig 1000 milliárd forintba kerültek.
Az interjút kedd reggel rögzítették, így a riporter nem kérdezett rá a napközben megjelent hírre, miszerint módosítanák a vagyonelkobzás szabályait, lehetővé téve azt, hogy konkrét bűncselekmény hiányában is le lehessen foglalni magánvagyont, ha a hatóság azt feltételezi, hogy például valakinél aránytalan gazdagodás következett be. Ebben az esetben megfordulna az eddig általános gyakorlat, és nem a gyanút megfogalmazó hatóságnak, hanem az illetőnek kellene bizonyítania azt, hogy legális forrásból származott bevétele.
De ha tökéletesen legális is a bevétel, az állam le fogja csapolni a magánvagyonokat, miután Ruff Bálint megerősítette, hogy lesz vagyonadó, ami az egymilliárd forint feletti jövedelmek adóztatását jelenti a gyakorlatban.
A miniszter szerint ez egy „nagyon nagy mérföldkő” lesz, mert az emberek joggal várják, hogy fizessenek azok, akik az elmúlt 36 évben gazdagodtak meg, és úgy véli, ennek eszköze lesz többek között a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is, amelynek a munkáját majd utólag lehet reálisan értékelni. Ruff úgy véli, hogy bődületes hazugság és borzasztó történelemgyalázás, amikor a Fidesz azzal támadja a Tiszát, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) az újkori ÁVH.
Az ügynökakták megnyitásáról Ruff Bálint azt mondta, 1990 után nem voltak érdekeltek a titkosszolgálatok abban, hogy a náluk keletkezett iratokat teljes terjedelmükben átadják a levéltáraknak. Ruff szerint egyik kormánynak sem volt meg a politikai bátorsága, hogy megismerhetővé tegye ezeket az iratokat. A Tisza Párt választási győzelme után a Miniszterelnökség, az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium kapta azt a feladatot, hogy ezeket az iratokat feltárja.
Ruff Bálint szerint ezek az iratok „nagyon fontos részei a közös múltunknak”, és arra számít, hogy a nyilvánosságra hozataluk
„szomorúságot fog okozni, mert valószínűleg sok család és érintett lesz benne”.
Ő a maga részéről a teljes nyilvánosságot javasolta, mert 1990 után 5 évente volt kötelességük felülvizsgálni a szolgálatoknak, hogy a náluk lévő régi iratok titkosszolgálati védelmet érdemelnek-e. Ruff szerint a rendszerváltás óta minden alkalommal fenntartották az iratok titkosítását. Most azonban mindent kötelező átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL), valamint egy bizottság felé azt is meg kell indokolni a szolgálatoknak, hogy miért nem adnak át bizonyos iratokat.
Az interjú végén Ruff Bálint elmondta, hogy a maga részéről támogatja a melegpárok házasságát és azt is, hogy kisgyermekeket fogadhassanak örökbe. Szerinte a jogegyenlőség miatt ezt engedélyezni kell, és a melegpárok sokkal jobb helyet adnak egy gyermek számára, mint az állami intézmények, mert „a legfontosabb dolog az életben, hogy valaki szeretetben és egy szerető családban élje a gyermekkorát”. Ruff Bálint az Orbán-kormány egyik „legundorítóbb dolgának” a Pride betiltását nevezte, amit véleménye szerint „az utolsó vergődésig el akartak játszani”.