Mi lesz a nemzetközi körözés alatt állókkal?

Nézzünk először egy egyszerűbb esetet. A lélegeztetőgép-biznisz Balin tartózkodó körözött szereplője például levelet írt a magyar hatóságoknak. Májer Bálint azt írta, miután kedden zárolták a számláit, felhívta a NAV-ot, ott pedig közölték vele, jó is, hogy telefonál, mert körözés van érvényben ellene. A vállalkozó nehezményezte, hogy ezt nem közölték előzetesen vele, de megígérte, hogy hazautazik, amint alkalma lesz rá.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Miközben a Győri Járásbíróság elrendelte két ember letartóztatását a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020-as lélegeztetőgép-beszerzéseivel kapcsolatban, az ügy egy másik érintettje, Májer Bálint egy hivatalos levelet tett közzé a Facebookon, melyet a NAV-nak, illetve a „tisztelt nyomozó hatóságnak” írt.

Májer az OTT-One Nyrt. egykori vezérigazgatója, jelenleg egy 45 méter magas óriáskereket üzemeltet Bali szigetén. A cég a Covid-járvány idejéhez köthető nagy védőeszköz-beszerzés egyik nyertese volt, több mint 11 milliárd forint értékben szerződött összesen nyolcszáz lélegeztetőgép és hárommillió védőmaszk beszerzésére, annak ellenére, hogy alig két héttel azelőtt vette fel a tevékenységi körébe az egészségügyi eszközök beszállítását, hogy leszerződött volna a külüggyel 2020 márciusában.

Mindezek folyományaként adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot Májer Bálint ellen, aki a most írt levelében jelezte a hatóságoknak, hogy részletesen tájékoztatni fogja őket arról, mikor és hogyan utazik haza Magyarországra Indonéziából, ahol jelenleg a családjával életvitelszerűen tartózkodik. A különös levélváltásra azt követően került sor, hogy Májer felhívta a NAV-ot, miután észlelete, hogy a bankszámláját zárolták. Az adóhatóságtól nem kapott információt a zárolásról, viszont elmondása szerint a hivatal tisztviselője felszólította arra, hogy jöjjön haza, amit a vállalkozó udvariasan meg is ígért, igaz, jelezte, hogy a hazaköltözés előkészítéséhez időre van szüksége. Az egyelőre nem tudni, hogy a NAV esetleg tesz-e lépéseket a költözködés felgyorsítása érdekében.

Egészen más a helyzet az MNB ügyben gyanúsított Matolcsy Ádámmal és Stofa Györggyel, akik ellen szintén európai és nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A jegybankelnök fiát és Stofát gazdasági csalással gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség, de azt nem tudni, merre lehetnek. Egyelőre egyikük sem jelentkezett a hatóságoknál. Mint Dezső András a telexen megjelent elemzésében írja, ha akár Matolcsy, akár Stofa külföldön tartózkodik, és nem akar a hatóság rendelkezésére állni, akkor a nemzetközi elfogatóparancs kiadása után már nincsenek könnyű helyzetben.

Ha Matolcsy és Stofa szerepel ebben az adatbázisban, márpedig a Telex cikk szerzője szerint jó eséllyel igen, akkor szinte esélyük sincs repülőre ülni vagy egy legális határátkelőn átmenni lebukás nélkül. De még egy sima rendőri igazoltatás közben is lebukhatnak.

Az Interpol rendszerét gyakran használják szökésben lévő bűnözők, terrorizmussal, szervezett bűnözéssel, korrupcióval, emberöléssel vagy pénzügyi bűncselekményekkel gyanúsított emberek felkutatására. A hatóságok általában azért nem hozzák nyilvánosságra, ha valaki bekerül az Interpol adatbázisába, mert ha a gyanúsított nem tudja biztosan, hogy szerepel azon, akkor nagyobb eséllyel hibázik. Például menetrend szerinti repülőre ül, hivatalos ügyet intéz külföldön vagy legális határátkelőt használ. Az más kérdés, hogy Matolcsy és Stofa esetében ez nem lehet szempont, mert szinte nulla az esélye, hogy ne tudnának a körözésük tényéről.

A nyilvánosság segítségét a hatóságok jellemzően veszélyes, erőszakos bűnözők, fegyveres elkövetők esetén kérik, vagy akkor, ha éveken át nem bukkannak egy körözött személy nyomára. 

Bárhol is tartózkodik egy körözött személy, a nemzetközi elfogatóparancs miatt nem igazán tud a saját okmányaival utazni. A nemzetközi járatoknál a légitársaságok a repülőjegy megvásárlásakor és az utasfelvételkor kötelesek továbbítani az utasok adatait a cél- és tranzitországok határellenőrző szerveinek. És ha egy körözött név felbukkan a listán, akkor a határellenőrző szoftverek azonnal riasztanak. Amikor a határellenőr leolvassa a géppel olvasható útlevelet, a terminál közvetlenül lekérdezi az Interpol adatbázisait. Körözés esetén a rendszer azonnal hang- vagy fényjelzéssel figyelmezteti a tisztviselőt, a kapu lezár, és a biztonsági személyzet azonnal őrizetbe veszi az utast.

A nyomozók gyanúja szerint Matolcsy és Stofa külföldön lehetnek, a nemzetközi elfogatóparancsot pedig azért rendelte el velük szemben a nyomozási bíró, mert a hatóságok feltételezik, hogy nem az európai kontinensen tartózkodnak.

Nem lenne meglepő, ha esetleg Dubajban lennének, merthogy Matolcsy Ádám korábban kiterjedt üzleti tevékenységet folytatott a sivatagi metropoliszban. Ha egy körözött személy Dubajban van, és szerepel az Interpol adatbázisában, akkor azért is van nehéz helyzetben, mert a dubaji rendőrség nemcsak a repülőtereken, hanem a közterületeken is aktívan használja a valós idejű arcfelismerő technológiát a körözött személyek azonosítására.

A rendszer MI-algoritmusai folyamatosan pásztázzák a járókelők arcát, és pontról pontra összevetik a biometrikus arcarányokat a körözési adatbázissal. Ha a rendszer egyezést talál, akkor azonnal riasztást küld a dubaji rendőrség központi műveleti termébe, és megjelöli az érintett pontos GPS-pozícióját, mozgási irányát. Ekkor a központból a legközelebbi járőröket – vagy a civil ruhás egységeket – közvetlenül a helyszínre irányítják.

Ha a nemzetközi elfogatóparancs alapján körözött személy külföldön fennakad a hálón, például egy rendőri igazoltatásnál vagy egy határellenőrzésnél, akkor az illetőt mindenképpen őrizetbe veszik.

Ezután döntenek arról, hogy kiadatási letartóztatásba kerül-e, vagy milyen más kényszerintézkedést rendelnek el vele szemben, például házi őrizetet. A kényszerintézkedés addig tart, amíg be nem érkezik a kiadatási kérelem, és döntenek arról, kiadják-e az illetőt vagy sem, de tévhit az, hogy ha magyar állampolgárok olyan államba menekülnek el, amellyel Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye, akkor megússzák. 

A kiadatási egyezmény hiánya azonban nem azonos a büntetlenséggel. A viszonosság elve alapján az államok egyedi megállapodással bármikor dönthetnek úgy, hogy kiadják Magyarországnak a körözött személyt. Ráadásul ha a magyar külügy érvényteleníti a körözött személy útlevelét, akkor a befogadó ország hatóságai egyszerűen illegális migránsként kitoloncolhatják az illetőt. Ehhez még bonyolult bírósági kiadatási eljárásra sincs szükség.

Igaz, ez már részben politikai, diplomáciai kérdés, és szerepet játszik benne az is, hogy a körözött személyek kinti segítői mennyire befolyásosak az adott országon belül. Egy ilyen helyzetben ráadásul az is szempont lehet, hogy Matolcsyt és Stofát még nem ítélték el, „csak” gyanúsítottak. Utóbbinak azért lehet jelentősége, mert elő szokott fordulni, hogy a kiadatási ügy főszereplői azt állítják: a hazájukban politikai okok miatt üldözik őket, ezért nem számíthatnak fair és igazságos büntetőeljárásra. De ez leginkább olyan országokban süthető el, amelynek vezetésével nincs túl jó kapcsolata Magyarországnak.

Ha Matolcsy Ádámot és Stofa Györgyöt elfogják, és kiadják Magyarországnak, nem számíthatnak sok jóra. Amikor már a magyar bíróság a letartóztatásukról dönt, biztosan a legszigorúbb kényszerintézkedést hozza majd meg velük szemben, mert esetükben a szökés nem lehetséges veszélyként merül fel, hiszen már megszöktek az eljárás elől. Ez azt jelenti, hogy a lehető legtovább lesznek letartóztatva. A későbbi kedvezményüket azonban nem befolyásolja, hogy egyelőre nem jelentkeztek a hatóságnál, csak akkor ha az illető az elítélése után nem vonul be, hanem megszökik.

Morvay Péter