Meg sem tudok mozdulni! - Hogyan jutottam idáig? (x)

Ez egy PR cikk

Hogyan alakulhat ki ilyen mértékű mozgásszervi panasz?

A válasz sokszor nem látványos sérülésben vagy rossz mozdulatban rejlik, hanem egy lassú, hosszú ideje tartó folyamatban, amelyhez elég egy utolsó csepp a pohárba a testünknek ahhoz, hogy határozottabban tiltakozzon és fájdalommal jelezze, hogy betelt a pohár. Ha valaki ilyen állapotba kerül, érdemes szakértői vizsgálatra menni, például a MozgásKlinika 17. kerület csapatához, ahol nem tünetet, hanem okot keresnek, így a kezelés nemcsak gyorsabb, hanem tartósabb is lehet.

A leggyakoribb kiváltó ok a túl sok ülés és az inaktivitás

A modern életmódban a mozgáshiány ma már nem kivétel, hanem norma. Az emberek nagy része napi 8–10 órát ül, majd ugyanebben a mintában pihen otthon is. A test azonban eredendően mozgásra lett tervezve. A tartós inaktivitás miatt az izmok legyengülnek, a mély stabilizáló rendszer lekapcsol, a szövetek elkezdenek beszűkülni, a keringés romlik és az idegrendszer kompenzálni kezd. Ezzel együtt megváltozik a test statikája is, így a medence helyzete, a gerinc görbületei, a vállak állása, a fej előretolódása mind másképp terheli a testet, mint normál helyzetben.

Ez a fokozatos átrendeződés sokáig tünetmentes lehet, majd egyszer csak jelentkezik derékfájdalom, nyaki merevség, fejfájás, zsibbadás vagy akár elakadás mozgás közben. A panasz nem az adott nap eredménye, hanem a több hónapnyi vagy évnyi túl kevés mozgásé és helytelen tartásé.

Amikor a test már nem bírja a terhelést

A mozgásszervi panaszok másik oldala pont az ellenkezője az elsőnek. Nem a kevés mozgás, hanem a túl sok vagy túl hirtelen terhelés váltja ki a panaszokat. Ilyenkor nem a sporttal van a baj, hanem a hiányzó előkészítéssel. A szezon eleji futás előzetes felkészülés nélkül, konditermi terhelés rossz technikával, hirtelen emelés erőből, illetve olyan munkahelyi terhelés, folyamatosan ugyanazt a területet veszi igénybe.

A sérülés általában akkor történik, amikor már hosszabb ideje fennálló kompenzációk vannak jelen, és az utolsó terhelés csak az a pont, ahol a rendszer már nem tud tovább alkalmazkodni. Ilyenkor a fájdalom hirtelen jelenik meg, de a probléma gyökere lassan épült ki.

Régi kezeletlen sérülés is lehet ludas

A korábbi sérülések nagyon gyakran meghatározzák a test későbbi működését. Egy bokaficam, egy térdprobléma, egy vállsérülés vagy akár egy szülés után fennmaradó instabilitás évekig befolyásolhatja a mozgásmintákat, még akkor is, ha közben már nincs fájdalom. Sok ember számára a fájdalom megszűnése egyet jelent a gyógyulással, holott a funkció ettől még nem biztos, hogy helyreállt.

A test ilyenkor áthelyezi a terhelést más ízületekre vagy izmokra, és ezek túlterhelődnek. Ezért fordul elő például, hogy egy régi bokasérülésből idővel térd-, csípő- vagy derék panasz lesz. A régi sérülések utókezelése gyakran hiányzik, pedig ez lenne az egyik kulcs a későbbi problémák megelőzéséhez.

A mozgásszervi panaszok döntő többsége nem végzetes és nem is természetes része a korosodásnak, hanem korrigálható. Ehhez viszont nem tüneti kezelés kell, hanem vissza kell nyúlni az okhoz és helyreállítani testünk normál működését.

(Fizetett PR cikk)