A Hetek, véleménycikkében hívta fel a figyelmet arra, hogy a Momentum egyik alapítója a Facebookon népszerűsítette a Nyugaton már egyre inkább terjedő trendet, ami visszaszorítaná az időseket a választásokon való részvételről. Ez nem feltétlenül jelentené a választójoguk megvonását - ahogyan Kádár is hangsúlyozza, - viszont intenzív kampánnyal próbálnák meg rábírni a generációt, hogy ne éljenek ezzel a jogukkal. A minden tiszteletet és észszerűséget nélkülöző gondolatmenetre cikkünk után több sajtóorgánum és politikai szereplő is reagált.
A Magyar Nemzet megkeresésére Rétvári Bence parlamenti államtitkár úgy fogalmazott: "aki az időseket nem becsüli, a saját szüleit nem becsüli." Mint mondta, a nácik abból faragtak ideológiát, hogy a betegek feleslegesek egy társadalomban, most a Momentum ugyanezt az idősekre mondja. Nyitrai Zsolt fideszes képviselő szerint Kádár a felvetéssel kétmillió nyugdíjast sértett meg - derült ki a HírTV híradásából.
A témában több parlamenti (és nem parlamenti) pártot is megkerestünk. Levelünket követően a Fidesz-KNP sajtótájékoztató keretében reagált a témában, Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata képviselő úgy fogalmazott, a Momentum lenézi az időseket és a vidékieket azzal, hogy megkérdőjelezi a választási jogukat. Később Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a Facebookon posztolt a témában:
Old Lives Matter! A momentumos Kádárnak, illő tisztelettel. Ennyi.
- írta.
Miután több tévécsatorna, televíziós műsor és újságcikk is foglalkozott a témával, Kádár Barnabás szombat este a Facebook-bejegyzésében kért bocsánatot mindenkitől. Mint fogalmazott, nem akarta az időseket megbántani, nem kívánja sem a szavazati jogukat elvenni, sem korlátozni. "Fontos, hogy a korábbi bejegyzésem nem tükrözte a Momentum álláspontját. A párt továbbra is azon fog dolgozni, hogy minden korosztálynak valódi képviseletet nyújtson" - írja.
A Momentum azonban úgy tűnik, nem látott semmi kivetnivalót Kádár bejegyzésében.
"Kádár semmi olyat nem ír le, ami arról szólna, hogy nem tiszteli az időseket - aki ezt a posztot így értelmezi, az szándékosan értelmezi félre"
- válaszolt a párt a Hetek megkeresésére.
A Momentum is igyekezett hangsúlyozni, hogy Kádár Barnabás ugyan a mozgalmuk egyik alapítója, de "jelenleg semmilyen tisztséget nem tölt be sem a párt vezetésében, sem a párt színeiben." A felvetéssel kapcsolatban a Momentum úgy fogalmazott, a párt és a tagjai "tisztelik a most időseit, középkorúit, hiszen végigdolgozták az életüket és az ő fiatalságukban is sokan aktívan részt vettek az ország alakításában." Erre a Momentum néhány példát is hoz, 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben is "a reformokat mindig leginkább fiatalok mozdították előre" - fogalmaznak. "Nem lehet azt mondani, hogy azok, akiket most állítólag Kádár Barnabás posztja miatt megsértett és akiket állítólag nem tisztelünk, nem voltak részesei hatalmas politikai változásoknak" - folytatják a gondolatmenetet.
Hozzáteszik:
"Az idősek-fiatalok közötti aktuális preferenciakülönbség, melyre Kádár is rávilágít, a világ számos országában jelen van, ez tény. De ettől függetlenül a szavazás joga mindenkié."
A Momentum Heteknek címzett válaszából az derül ki, hogy a párt megerősíti azt a gondolatmenetet, mely szerint jelentős politikai változásokat, előrelépéseket fiatalok tudnak végrehajtani, így úgy tűnik az idősek iránti tisztelet sem a jelenlegi politikai szerepvállalásukon alapul, hanem a fiatalkori esetleges aktivitásukon. (Leegyszerűsítve nem cáfolják azt a végtelenül elfogult gondolatmenetet, mi szerint az idősek rendre rosszul döntenek - Brexit, Trump, Orbán, ellenben a fiatalokkal.) Az egyelőre nem derült ki, hogy támogatnák-e Kádár javaslatát azzal kapcsolatban, hogy kampány keretében rábírnák-e a "most időseit" arra, hogy ne éljenek szavazati jogukkal.
A Hetek megkereste a többi ellenzéki pártot is Kádár felvetésével kapcsolatban. Az MSZP válaszában egyértelműen amellett foglal állást, hogy számukra
"elfogadhatatlan" a "csak azok szavazhassanak, akik ránk szavaznak" elve.
"Továbbra is kiállunk a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos tartalma mellett" - írják.
Hozzáteszik, még a rendszerváltást követő évtizedekben is előfordult Magyarországon, hogy egy-egy politikai erő, vagy politikus megkérdőjelezte az általános választójog intézményét. "Ezek a támadások vagyoni helyzethez, iskolázottsághoz kötötték volna a választójogot, illetve a regisztráció bevezetésével korlátozták volna egyes csoportok tagjainak joggyakorlását" - fogalmaz az MSZP.
A párt a Hetek kérdésére határozottan leszögezi, "ennek a demokratikus alapvetésnek a teljes körű tiszteletben tartása az előfeltétele minden szövetségkötési megállapodásunknak."
A Párbeszéd már kevésbé egyértelmű választ adott a megkeresésünkre: szerintük a fiatalok bevonása a közéletbe egy fontos cél, ezért a szavazati jogot nem szűkítenék, hanem a korhatárt 16 évre csökkentenék, és bevezetnék az elektronikus szavazást. "Ezen intézkedések hatására jelentősen javulni a fiatalabb generációk részvétele." - fogalmaznak.
Megkeresésünkre a Demokratikus Koalíció és a Jobbik egyelőre nem reagált.
