hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Veszélybe sodorta a Fidesz a holokauszttagadás büntethetőségét
Közömbösség vagy rosszindulat

2010. 06. 11.
Rövid életű lehet a holokauszttagadás büntethetősége, ha az Országgyűlés által a héten elfogadott új törvényt a köztársasági elnök aláírja, és ezáltal új, nagy valószínűség szerint alkotmányellenes és bizonyosan alkalmazhatatlan szabály lép a nemrég elfogadott, a szabadságot és az emberi méltóságot tisztelők által megnyugvással fogadott törvényi rendelkezés helyébe.

Mint az emlékezetes, a szocialista parlamenti többség nyolc éven keresztül sikertelenül próbálta törvénnyel tiltani a holokauszt tagadását. A kudarc okai maguk a szocialisták voltak, mivel több előterjesztésben is arra törekedtek, hogy ne csupán a holokauszt tagadását büntessék, hanem szélesebb - és egyben meghatározhatatlanabb - körben az úgynevezett „gyűlöletbeszédet". A szocialista javaslatok, annak érdekében, hogy minél több kisebbségi helyzetben lévő csoport támogatását megnyerjék, a lehető legszélesebbre kívánták vonni a védendő kört. Ezzel azonban a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság szerint is indokolatlanul és túl széles körben korlátozták volna a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságát. Gyakorlatilag az egyes csoportok (nemzeti, etnikai vagy életmód alapján kisebbségi helyzetben lévők) kritizálhatatlanságát teremtették volna meg. Meggyőződésem szerint a köztársasági elnök is és az Alkotmánybíróság is helyesen tette, hogy ezeket a törekvéseket megakadályozta. Ezzel azonban a szocialisták megakadályozták az alkotmányos keretek közötti tiltás lehetőségét is olyan egyértelmű, ugyanakkor büntetőjogi beavatkozást követelő esetekben is, mint a holokauszttagadás.

A nyolcéves kormányzás legvégén az MSZP felismerte, hogy addig tévúton járt, ráadásul a szélesebb korlátozás melletti érdekcsoportok is meggyengültek a párton belül, így a ciklus végén a párt frakcióvezetője új javaslatot készített, amelyet végül elfogadott az Országgyűlés, és a köztársasági elnök aláírása után ki is hirdettek. A 2010. évi XXXVI. törvény a büntető törvénykönyvbe a következő rendelkezést iktatta: „A holokauszt nyilvános tagadása: 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Már a törvényjavaslat vitájában a Fidesz felvetette, hogy csak akkor tudja elfogadni a törvényt, ha a holokauszt tagadása mellett a kommunizmus bűneinek tagadását is törvénybe iktatják. Ezt akkor a szocialisták elutasították, így a Fidesz tartózkodott a törvény elfogadásakor.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!