A héten két váratlan médiaesemény okozott eddig felmérhetetlen károkat az újraválasztására készülő amerikai elnöknek. Először az egyik legnézettebb televíziós politikai hírmagazin szerkesztői döntöttek úgy, hogy főműsoridőben felolvassák az iraki háborúban eddig elesett több mint hétszáz amerikai katona nevét. Az ABC televízió Nightline cím? műsorában fél órán keresztül csak a nevek sorakoztak.  A szokatlan produkciót a műsor házigazdája, Ted Koppel azzal indokolta, hogy az áldozatoknak szeretnének ezzel emléket állítani, valamint "az embereket a háború költségeire figyelmeztetni". Mások szerint a televízió éppen ellenkezőleg, az Irakban harcoló katonák harci morálját és a közvéleménynek az akcióhoz nyújtott támogatását akarta aláásni a műsorral. 

Ezrek kísérték utolsó útjára Tali Hatuel édesanyát és négy kislányát, miután egy hidegvérű palesztin sorozatgyilkos a kocsijukban végzett velük múlt vasárnap a Gázai övezetben fekvő Kissufim úton. A harmincnégy éves, nyolc hónapos terhes Hatuelt és lányait, a tizenegy éves Hilát, a kilencéves Hadart, a hétéves Ronit és a kétéves Meravot közvetlen közelről, egyesével mészárolta le a gyilkos, miután egy kezdő lövéssel megállásra kényszerítette az autójukat. Végül golyózáporral szórta tele a gépkocsit, hogy még egyszer megbizonyosodjanak afelől, hogy annak összes utasa életét vesztette. A terroristát a helyszínre érkező izraeli katonák tűzharcban megölték. 

Míg az európai országok többsége az unió kibővülését ünnepelte, Oroszország városaiban egészen más célból gyűltek össze az emberek. Voltak, akik a Nemzetközi Munkásszolidaritás Napjának régi tradícióját kívánták feleleveníteni, mások az újabb kelet? Tavasz és Munka Napját ünnepelték. A legnagyobb tábort azonban mégis azok alkották, akik a felvonulások és mindenféle társadalmi megmozdulások helyett inkább mással töltötték el szabadidejüket; a szociológusok szerint ezek az emberek évről évre egyre többen vannak – különféle okokból. 

"Hat amerikai magas rangú katonatisztet súlyosan elmarasztaltak, hat katonát pedig hadbíróság elé állítottak azzal a váddal, hogy Irakban hadifoglyokat kínoztak" – jelent meg e lakonikus közlemény a múlt héten szinte egy időben a világsajtóban. És mellette egy másik: "Brit katonai szakértők szerint hamisnak bizonyulnak azok a fényképfelvételek, amelyek azt lettek volna hivatottak bizonyítani, hogy angol katonák is kínozták a foglyaikat a közel-keleti országban." Állítás és cáfolat.

Miközben Irakból naponta érkeznek a hírek robbantásokról, súlyosbodó harcokról és emberrablásokról, az elmúlt héten végre örömteli eseményről is beszámolhatott a média. Thomas Hamill, a Mississippi államból származó 43 éves teherautó-sofőr ugyanis csodával határos módon, épségben menekült el fogva tartóitól. 

Hogyan vetemedhet arra valaki, hogy gondolkodás nélkül továbbhajt, miután elgázolt egy gyalogost, vagy közúti balesetet okozott? Márpedig ebből a sofőrfajtából hazánkban évente körülbelül 1500 akad. És bár ez a szám kevésnek tűnhet a tízszer annyi közlekedési balesethez képest, mégis sok, ha arra gondolunk, hogy naponta legalább öt ilyen ámokfutó veszélyezteti testi épségünket. 

"Úgy látszik, Magyarországon még mindig nem egyszer? kritikát mondani – nem nekünk, hanem a műsor szereplőinek – miniszterelnökről, politikusokról, hivatalnokokról" – állította Dosszié cím? műsora legutóbbi adásának bevezetőjében Frei Tamás. Az ismert újságíró szerint előző két – az Erdélyről, illetve Magyarország imázsáról szóló – riportja "igen heves érzelmeket váltott ki, leginkább a hatalommal és befolyással rendelkezőkben", sőt emiatt rájuk és a tv2-re is "nyomás nehezedik a kulisszák mögött". 

Az uniós csatlakozással kapcsolatos elmúlt heti körkérdésünkből sajnálatos módon kimaradtak Csurka Istvánnak, a MIÉP elnökének válaszai. Íme a pótlás.

Oriana Fallaci nem alkuszik. Mintegy két és fél évvel azután, hogy hatalmas botrányt kavaró könyve, a már magyarul is olvasható A harag és a büszkeség napvilágot látott, három héttel ezelőtt új könyvvel jelentkezett. A La forza della Ragione, azaz Az értelem ereje folytatása és kiegészítése az előző kötetének. Az előző könyv bevallottan prédikáció volt, mélyen szubjektív, és a szeptember 11-ei terrortámadás feletti sokk szülte, a jelenlegi kötet ehhez a sokkhoz képest higgadtnak mondható. Azonban nem kevésbé szenvedélyes, és ismét szubjektív. Fallaci nem is akar(t) objektívnek látszani, álláspontja az önvédelemé, és az önvédelem aligha tűri a kiegyensúlyozott mérlegelést.

Kelet-Európában a magyar gyakorlat a legszabadabb és legnyitottabb. Hiszen Magyarország a III/III-as ügyosztály anyagain kívül kémelhárító és hírszerzési dokumentumokat is – amelyek nem veszélyeztetnek államérdeket – a Történeti Levéltárban kutathatóvá tett. Ilyen a környező országokban nincs – mondta lapunknak Gálszécsy András nyugalmazott nemzetbiztonsági miniszter, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felügyelőbizottságának soros elnöke. Szerinte mánia az, hogy minden iratot nyilvánosságra kell hozni, ami egyszerűen nem lehet érdeke a Magyar Köztársaságnak, mert vannak olyan ügyek, melyek változatlanul sértenék az ország érdekeit.

Lehet, hogy csak annyi történt, hogy a diktatúrát átkeresztelték demokráciává? Amíg az állampárt titkosszolgálatainak iratait nem hozzák nyilvánosságra, addig sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet azokat a feltételezéseket, hogy egyes cégek ma is egykori titkosszolgálati "feketepénzeket" mozgatnak, és a gazdasági, politikai és médiaelit egy jelentős része nem a saját tehetségével, hanem "ügynöki" múltjának és kapcsolatainak köszönhetően futott be karriert – derült ki Kenedi János történésszel, a téma szakértőjével készített interjúnkból. A viták kereszttüzében álló kutató szerint olcsóbb lenne a magyar alkotmányt amerikai mintára kiterjeszteni a köziratok feltétlen megismerésére, mint a titkolózási téboly.

EU-sétány, EU-óra, EU-koncert, EU-parti, EU-menü, EU-koktél, EU-zászlók, EU-tojás, eufória. Van, aki mulatott, van, aki temetett. Az egyik a nagyobb szabadság elérése miatt mulatott, a másik a nagyobb szabadság elvesztése miatt temetett a háromnaposra szabott ünnep alatt. 

Már az uniós csatlakozás másnapján éreztették hatásukat a nyitott határok, és az ezzel járó erősödő verseny. Drágult a cukor, viszont akár 10 százalékkal is olcsóbbá válhat a tej – ám ez utóbbi meglehetősen nagy kellemetlenségekkel jár a szektorban dolgozók számára. Előzetes számítások szerint a tejes gazdaságok harmada bezárásra készülhet, ami több mint 10 ezer család megélhetésének a megszűnésével jár együtt. 

Az európai közösséghez való csatlakozásunkkal kötelezettséget vállaltunk az európai közös valuta bevezetésére – a kérdés csak annyi, mikor. Eddig több dátumot is hallhattunk már, végül is 2008-at jelölte meg a Medgyessy-kormány az euró lehetséges bevezetésének, ám pénzügyminiszteri csere apropóján visszakozott. Az új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, eddig példátlanul széles rétegekkel, gazdaságkutatókat, vállalkozói és érdekképviseleti szerveket bevonva keresi a bevezetés legmegfelelőbb időpontját. Öt gazdaságkutató-intézet egybehangzó álláspontja szerint fontos és előnyös hazánk euróövezethez való csatlakozása, de ezt nem szabad áldozatok árán megvalósítani. 

A magyar állam és a lakosság eladósodása a rendszerváltás utáni évek folyamatos kísérőjelensége, amely a csatlakozással sem ér véget. Rekordösszeg? hitelfelvétellel léptük át az Európai Unió kapuját. A napokban került pecsét egy újabb szerződésre, melynek értelmében az Európai Beruházási Bank (EIB) 655 millió euró, azaz 167 milliárd forint összeg? hitelt ad a közeljövőben Magyarországnak, és ezzel az összeggel az EIB által Magyarországnak nyújtott összes hitel összege 4,1 milliárd euróra nő.

Lejtmenetbe kapcsoltak a vezető tőzsdeindexek az elmúlt kereskedési héten. A piacokat már nemcsak az amerikai kamatemelési várakozások mozgatták, negatívan hatottak a kínai gazdaság lassítására vonatkozó tervekről szóló nyilatkozatok is. A tízéves csúcsra szökő olajár miatt veszítettek értékükből a magas energiaköltséggel dolgozó cégek. Európában rossz hete volt a bankszektornak, a Deutsche Bank és a HVB is a várakozásokat jelentősen alulmúló eredményről számolt be. A chipgyártóknak valamivel jobb napjai voltak, mivel a chipeladások 32 százalékkal nőttek az első negyedévben. 

Interjú Bokros Lajossal, volt pénzügyminiszterrel, a Világbank igazgatójával