Az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád személyesen kíván részt venni a jövő héten Genfben rendezett „rasszizmus elleni” ENSZ-konferencián. Az Iráni Állami Hírügynökség (IRNA) közlése szerint az elnök beszédet mond a találkozón, és több nemzet vezetőjével is találkozni fog. A konferenciát Durban II.-nek nevezik a 2001-es első találkozó után, amely végül egy Izrael-ellenes határozat elfogadásával zárult. A 2009-es rendezvény egyik célja, hogy megvizsgálja: mit ért el a 2001-es határozat.

Gyökeres fordulatra készül az iráni atomprogrammal kapcsolatban Barack Obama – írta kormánytisztviselőkre hivatkozva a The New York Times. A változás lényege az amerikai lap szerint az, hogy az Egyesült Államok lemond arról a követeléséről, miszerint bármilyen közvetlen tárgyalás előfeltétele az iráni atomprogram azonnali beszüntetése. Ehelyett Washington azt kérné, hogy Irán engedélyezze nukleáris létesítményeiben ellenőrök látogatását.

Március végén Dubajban lelőtték Szulim Jamadajev csecsen emigránst, alighanem az egyetlen olyan „dupla hőst”, aki az oroszok elleni háborúban szerzett érdemeiért elnyerte az Icskéria Hőse, majd a csecsen felkelők elleni harcáért az Oroszország Hőse címet is. A merénylet szálai nem Moszkvába, hanem a csecsen fővárosba, Groznijba Ramzan Kadirov elnökhöz (jobbra) vezethetnek.

Se szeri, se száma azoknak az összeesküvés-elméleteknek, amelyek annak kapcsán keltek szárnyra, hogy az orosz Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos részesedést vásárolt a Molban. A vélekedéseknek megfelelő táptalajt biztosított, hogy az oroszok a piaci ár több mint kétszeresét fizették a részvényekért az OMV-nak; mindezt a nemzetközi szokásjoggal ellentétesen előzetes bejelentés nélkül tették; az üzlet röviddel azután köttetett meg, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette távozását a miniszterelnöki székből; egy héttel korábban viszont az OMV-vezér azt állította, idén biztosan nem adják el a Mol-pakettet. Mit akarnak az oroszok?

Az 1990-es politikai helyzethez hasonlítja a jelenlegit a Fidesz és a Jobbik. A legnagyobb ellenzéki párt, valamint a szélsőjobb vezető politikusai szerint a rendszerváltozáskor elmaradt felelősségre vonás a jövőre borítékolható kormányváltással újra aktuálissá válik, ezúttal a megelőző nyolc év szocialista „funkcionáriusainak” nemzetellenes intézkedéseivel szemben. A kérdés az, hogy hangulatkeltésről van-e szó csupán, vagy reálissá válhat-e a jelenlegi kormánypárt teljes szétzilálása az egyre többet ismételgetett elszámoltatások által?

Tovább vitorlázik a népszerűség tengerében a Jobbik: a félkatonai szervezetéről is ismert párt az EP-választáshoz közeledve már ötszázaléknyi voksolót tudhat maga mögött – miközben vidéki rendezvényeiken alkalomszerűen holokauszttagadás, zsidózás vagy épp nyílt cigányozás zajlik.

Telefonos zaklatás, Molotov-koktél, fehér por, focilabdába rejtett bomba. Az utóbbi két-három év politikusok ellen elkövetett támadásai címszavakban. A legdurvább akciókat a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg vállalta magára. Draskovics Tibor szerint Magyarországon megjelent a belföldi eredetű, politikai motivációjú terrorizmus.

Százezer tüntetőt ígért a Civil Összefogás nevű szervezet kedd délutánra, a Parlament környékére. Mintegy kilencvennégyezren feltehetőleg nem értek rá eljönni – egy nagy adag jóindulattal is legfeljebb hatezerre tehető a megjelentek száma. Ők a Bajnai-kormányt szeretnék megdönteni. Ami pedig még meg sem alakult.

30 évvel ezelőtt, 1979. április 11-én lázadó csapatok vették be az ugandai fővárost, Kampalát, mire az ország diktátora fejvesztett menekülésbe kezdett. Idi Amin Dada nyolcéves ámokfutása egyszer és mindenkorra véget ért.

100 milliárd dollárt adunk az amerikai oktatásnak! – így lehetne dióhéjban kifejteni az új amerikai elnök és stábjának oktatásügyi programját a gazdasági válság idején. Barack Obama oktatáspolitikai ösztönző-csomagját áttekintve kiderül: Amerika új elnöke hisz abban, hogy az oktatás kulcs a nemzet jövőjéhez és minden gyermek sikeréhez. A most nyilvánosságra hozott jövő évi költségvetés keretösszegeiből kiderül, hogy Amerika a bölcsődétől az egyetemig jelentős összegeket fektet majd az oktatásba.

Cikksorozatunk hétről hétre érkező olvasói kérdéseire a Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesületének szakemberei keresik a választ. A héten Pásztor Tamás válságmenedzser válaszol.

Április elején ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját a világ egyik legkonzervatívabb pénzügyi irányító szerve, az indiai jegybank (RBI). A nyugati bankárok számára szinte bevehetetlen ország pénzügyi rendszerét meg sem érintette a válság szele.

Jótékony jegybankvezetők„A Magyar Nemzeti Bank vezetése a gazdasági válságra tekintettel úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Bankban a 2009. évben nem kerül sor általános béremelésre” – derül ki a jegybank közleményéből. Simor András jegybankelnök, Király Júlia alelnök és Karvalits Ferenc alelnök  2009 januárjától havi nettó jövedelmük 10 százalékáról lemondanak, és  az Alapítvány a Közjóért számára ajánlják fel. A szociális és humanitárius, illetve kulturális támogatásokat nyújtó alapítvány kuratóriumának elnöke Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese.

Kányádi Sándor idén nyolcvanéves. Nemzeti ünnepünkön, március 15-én a legrangosabb kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét vehette át. Sólyom László a nemzet egységének példájaként beszélt az élő klasszikusról, aki a hivatalos formula szerint „a magyar irodalom közösségi elvű hagyományainak folytatásáért, az erdélyi kisebbségi lét mindennapjait az anyanyelv megtartó erejével ábrázoló irodalmi munkássága elismeréseként érdemelte ki a kitüntetést”. Sokadszor hallgatom, sokadszor veszek részt az általa csak találkozóknak nevezett irodalmi esteken, de mindig elcsodálkozom. Az ajtón egy hajlott hátú, idős ember jön be szerényen, aki a tapsot kéri a végére tartogatni. Aztán amikor a mikrofon mögé lép, szinte negyven évet fiatalodik, és mesél, emlékezik, míg a szervezők zavarba nem esnek, mert bizony be kellene fejezni a rendezvényt, de nem lehet. Mert a verselő nem figyel rájuk, hanem együtt nevet és sír hallgatóságával. Átváltozás ez mindig, aminek a végén hosszan beszélgettünk – talán nem hasztalanul.

A kötélgyártók lassan kihalnak, pedig korábban majd minden faluban fésülték, csűrték-csavarták nehéz kötéllé a kendert. Az elkészült árut aztán vásárokon, kocsmaasztalokon adták vagy cserélték akár egy hízott disznóra is. A kötelesek mindig bohémak voltak, tudományuk apáról fiúra szállt, a nehéz napszám helyett vígan fütyülték nótáikat az udvaron. A kenderkötél ideje azonban mára lejárt, műanyaggá lett a kötélvilág. A dalolászó kötélgyártók helyett gépek surrogása hallatszik a még működő műhelyekben. Sárréten Domokos Sándor (képünkön) kötelei a legkelendőbbek, a mester sikeresen vette fel a versenyt az olcsó kínai műanyag áruval.

A maláj és a kínai futam között is nagy zajt csap a Forma–1. Ezúttal nem a motoroktól, hanem a botrányoktól hangos a száguldó cirkusz.

Mostantól kezdve a történelemtanárok Blau Lajos köny­vét is használhatják, amikor a holokauszt magyarországi történetét tanítják. Bonyhád – Egy elpusztított zsidó közösség című kötete a holokauszt 65. évfordulójára jelent meg magyarul, a Soha többet Soát! Alapítvány gondozásában. A munka kiemelkedő jelentőségét méltatja bevezetőjében a kiváló történész professzor, Randolph L. Braham is.

Az Elrabolva című film elrettentő látlelet a leánykereskedelemről, a későn érő apaságról, valamint civilizációk ütközéséről. Mindez rohanós-zúzós akciódíszletekbe ágyazva. És bár ezúttal is győz a magányos hős, közel sem képregényszerű az ábrázata Liam Neeson alakításában.

Az idei szezonban egy életigenlő szín- és formakavalkád figyelhető meg a divatban: a szélsőségek együttélése és találkozása igen gyakori, rengeteg választási lehetőséggel találkozunk, a tervezők nem spóroltak sem a minőségi anyagokkal, sem a kiegészítőkkel. Az iparág optimistán figyeli a jövőt és a vásárlók pénztárcáját.