"Károly-díjas uszító
Az aacheni Károly-díj az európai megbékélésért hozott érdemeket méltatja. Mégis most az aktuális díjhordozó, Klaus Iohannis a Romániában élő magyar kisebbség ellen uszít. Ez némelyeket sötét időkre emlékeztet.
Románia köztársasági elnökét, Klaus Iohannist eddig olyan politikusnak ismerték meg, mint aki a nacionalista kísértéseknek ellenállt. Kelet-Európában az állam- és kormányfőknél ez már régóta nem szokás. Ezért kapta Iohannis ebben az évben az aacheni Károly-díjat - egy kitüntetést, ami a magasrangú személyiségeknek az európai egységgel összefüggő különleges érdemeikért jár.
Iohannis Romániában az erdélyi szászok kisebbségéhez tartozik, ahol a 2. világháború után kollektív fasizmus gyanúja állt fent, és mint az ország minden kisebbségének, a Ceausescu-diktatúra groteszk nacionalizmusával kapcsolatban fájdalmas tapasztalatokat kellett átélnie.
Most mégis Iohannis maga folytat egy politikai játszmát a román nacionalizmus egyik legbetegebb kliséjével, azzal a mítosszal, hogy Magyarország az erdélyi országrész leszakítására törekszik és Románia magyar kisebbségét ebben ötödik hadosztályként használja fel.
Az "autonómia-törvényt a magyar kisebbség számára" körüli vita során Iohannis a múlt héten - az alkalmat megragadva - egy olyan drámai magyarázattal állt elő, ami politikai botrányt váltott ki az országban.
Amíg ő, mint köztársasági elnök a kormánnyal együtt megpróbál a korona járvány ellen küzdeni, (mondja) Iohannis, addig a magyar kisebbség képviselői a szociáldemokratákkal együtt egy összeesküvést kovácsol. "A parlamentjük titkos irodáiban azért küzdenek, hogy Erdélyt Magyarországnak adják" - fogalmazott Iohannis.
- Állítólag (vagyis látszólag) a fellépésénél egy elvi autonómiai alapszabályzatról volt szó a kelet-erdélyi régió magyar kisebbsége számára Székelyföldön.
- Egy ennek megfelelő törvényt a romániai parlament alsó képviselőháza véletlenül elfogadott, ez a törvény plenáris vita nélkül egy bizonyos határidő után autómatikusan elfogadottnak nyilvánul/érvénybe lép.
- Természetesen az eleve világos volt, hogy a felső képviselőház a törvényt amúgy majd visszautasítaná, ami a múlt héten meg is történt, azon a napon, amikor Iohannis a sokat kritizált beszédét tartotta.
A szociáldemokraták vezetőjét, Marcel Ciolacut, még személyesen is megszólította: "Mit ígért a budapesti vezető, Orbán Viktor?" Az államfő a beszédében néhány magyar mondatot gúnyosan parodizálva ejtett ki.
Az Erdély kiszakadásáról szóló összeesküvéselméletek Romániát 1990 márciusában a polgárháború kirobbanásának határvonalára sodorták. Mindmáig a román nacionalisták szívesen uszítanak az országban élő csaknem másfél millió magyar ellen.
Mégis Iohannis legutóbbi fellépése a posztkommunista Romániában példa nélküli. Egyedülálló az is, hogy egy EU-s ország államfője egy EU-s szomszédországnak a szemére hányja, hogy a koronakrízis közepén szeparatista terveken fáradozik.
A romániai nyilvánosság nagy részét kellően sokkolták a nyilatkozatok. Számos politikus és prominens újságíró Iohannis kijelentéseit elítélte, mint az évezred nacionalista zavargásainak idejébe történő visszalépést. Az elnöktől bocsánatkérést követeltek. A román Antidiszkriminációs hivatal, a CNCD is foglalkozott a kijelentéseivel."
A Klaus Iohannis életéről szóló portrécikkünk a Hetek pénteken megjelenő lapszámában olvasható.
---
Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Vegye meg az aktuális lapszámot a digitalstand.hu/hetek oldalon, vagy fizessen elő akciósan a nyomtatott hetilapra vagy a digitális formátumra a hetek.hu/elofizetes oldalon.
