Íme a Magyar Közlönyben megjelent részletes kormányrendelet:
A Kormány 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 9. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. Az érettségi vizsga általános szabályai az érettségi vizsga 2020. május–júniusi vizsgaidőszakában
1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat) 9. §-a szerinti, 2020. május–júniusban megszervezésre kerülő érettségi vizsgaidőszakban (a továbbiakban: Vizsgaidőszak)
a) a Vizsgaszabályzat,
b) a 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet, valamint
c) az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) Az érettségi vizsgatárgyak szóbeli és gyakorlati vizsgarészei – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Vizsgaidőszakban nem kerülnek megszervezésre.
(2) Az írásbeli érettségi vizsgákat 2020. május 4. és 2020. május 21. között kell lebonyolítani.
(3) Meg kell szervezni a középszintű szóbeli vizsgát azon vizsgatárgy esetében, amely középszinten csak szóbeli vizsgarésszel rendelkezik.
(4) Ha a vizsgázó az igazgató – Vizsgaszabályzat szerinti szakértői bizottság szakvéleményére alapozott – döntése alapján
a) az írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
b) mentesül az írásbeli vizsgarész alól,
c) mentesül a gyakorlati vizsgarész alól,
d) a Vizsgaszabályzat 45. § (5) bekezdés a) pontja alapján emelt szintű vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni, vagy
e) a Vizsgaszabályzat 54. § (5) bekezdés a) pontja alapján emelt szintű célnyelvi vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni, akkor számára a szóbeli vizsgát meg kell szervezni.
(5) A vizsgázó az e rendelet szerint megszervezett szóbeli vizsgarészt egyszer teljesítheti.
(6) Az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani.
(7) Ha a vizsgázó egy korábban megszerzett írásbeli vagy a Vizsgaszabályzat 18/B. § (8) bekezdése szerinti gyakorlati vizsgaeredménnyel jelentkezett pótló vizsgára, és kérte annak beszámítását, akkor vizsgaeredményét a korábbi vizsgaeredménye alapján a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(8) Az e rendelet szerint tett sikeres érettségi vizsgát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. §-a szerint teljesített, teljes értékű, sikeres érettségi vizsgának kell tekinteni.
(9) Az érettségi vizsga előkészítése, megszervezése, lebonyolítása, az érettségi vizsgára történő jelentkezés, a vizsgázók teljesítményének értékelése, valamint az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenység során történő kapcsolattartás módja – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – elektronikus kommunikáció.
2. Egyes vizsgatárgyakra vonatkozó különös rendelkezések
3. § (1) A Vizsgaszabályzat 45. §-ától és 54. §-ától eltérően a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül meg kell állapítani.
(2) Bármely vizsgatárgyból tett középszintű írásbeli vizsga esetén, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a Vizsgaszabályzat 41. § (2) bekezdése szerint szóbeli vizsgát tehet.
(3) Testnevelés vizsgatárgyból szóbeli vizsgát kell szervezni.
(4) Testnevelés vizsgatárgyból a középszintű szóbeli vizsga a vizsgáztató tanár mellett a vizsgabizottság legalább két tagja jelenlétében, a vizsgaidőszak bármely napján – a vizsgázó érettségi vizsgabeosztásának figyelembevételével – lebonyolítható.
(5) Testnevelés vizsgatárgyból az emelt szintű szóbeli vizsga lebonyolítására és eredménye megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.
(6) Vizuális kultúra vizsgatárgyból tett középszintű vizsga esetén a vizsgázó pontszámát az írásbeli vizsgarész alapján, gyakorlati vizsgarész nélkül kell megállapítani.
3. Az érettségi vizsgajelentkezésekre vonatkozó különös szabályok a Vizsgaidőszakban
4. § (1) A Vizsgaidőszakban előrehozott, valamint érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsgák megszervezésére nem kerül sor, a benyújtott vizsgajelentkezéseket az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) törli, kivéve
a) a Vizsgaszabályzat 12. § (15) és (16) bekezdésében meghatározott vizsgákat, valamint
b) a középiskola befejező évfolyamán tanulók szintemelő vizsgáit, amelyek megszervezésére érvényes vizsgajelentkezés esetén sor kerül.
(2) Ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg, vagy a Vizsgaszabályzat 2. számú melléklete szerinti projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését törölni kell.
(3) A vizsgázó kérheti az elfogadott vizsgajelentkezésének törlését vagy megváltoztatását, azzal, hogy
a) a vizsgázó elfogadott vizsgajelentkezését törölni kell, ha a törlést a vizsgajelentkezését fogadó középiskolánál vagy kormányhivatalnál (a továbbiakban: fogadó intézmény) kérelmezi,
b) a vizsgázó vizsgajelentkezését a fogadó intézmény a vizsgázó kérelmére emelt szintről középszintre módosítja,
c) a vizsgázó vizsgajelentkezését a fogadó intézmény a vizsgázó kérelmére – kizárólag idegen nyelvből – középszintről emelt szintre módosítja.
(4) A vizsgázó a (3) bekezdésben meghatározott kérelmét a Hivatal honlapján erre a célra közzétett formanyomtatványon a vizsgajelentkezését fogadó intézményhez nyújthatja be.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet 2020. április 21-ig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemmel kapcsolatos hiánypótlásnak nincs helye.
(6) A Hivatal a vizsgadíjköteles vizsgák vonatkozásában 2020. május 4-ig a honlapján közzéteszi a – (2) és (3) bekezdés szerinti törléssel, valamint változtatással összefüggésben – a vizsgadíj visszatérítésére, pótlólagos befizetésére vonatkozó részletes tájékoztatót.
4. Az érettségi vizsga lebonyolítására, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre vonatkozó különös szabályok
5. § A Vizsgaidőszak időrendjét, ezen belül
a) az írásbeli vizsgák időpontjait,
b) az írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésének időpontjait,
c) azon szóbeli vizsgák időszakát, amelyeket e rendelet alapján meg kell szervezni,
d) a vizsgadolgozat értékelésére vonatkozó észrevétel (a továbbiakban: észrevétel) benyújtásának határidejét,
e) azt a határidőt, ameddig az igazgató a vizsga iratait megküldi a vizsgabizottság elnökének,
f) a vizsgaeredmények megállapításának és adminisztrálásának időszakát, valamint
g) a Vizsgaszabályzat 50. § (7) bekezdése szerinti jelentés központi nyilvántartásba történő elküldésének határidejét a 2. melléklet tartalmazza.
6. § (1) Az érettségi vizsgák lebonyolítása során a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti távolságtartási szabályt lehetőség szerint biztosítani kell.
(2) Egyazon helyiségben írásbeli vizsgát tevő vizsgázók létszáma nem haladhatja meg a 10 főt.
7. § (1) Az írásbeli vizsgadolgozat megtekintésének, valamint az észrevétel megtételének szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az észrevétel 2. mellékletben meghatározott benyújtási határideje jogvesztő.
(2) Az érettségi vizsga iratai elektronikus úton is megküldhetők a vizsgabizottság elnökének.
(3) A Vizsgaszabályzat 42. § (1) bekezdése, illetve 44. § (1) bekezdése szerinti záróértekezletet, valamint az eredményhirdető értekezletet a vizsgaeredmények adminisztrációs feladatainak befejezése után, legkésőbb a vizsgaeredményeknek a központi nyilvántartásba való elküldése napján kell megtartani.
(4) Az érettségi vizsgák lebonyolítására vonatkozó részletes tájékoztatóját a Hivatal a honlapján közzéteszi.
(5) Az írásbeli érettségi feladatlapok „korlátozott terjesztésű“ minősítése – a feladatlapon feltüntetett érvényességi időtől függetlenül – az adott vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgájának e rendeletben meghatározott napon történő megkezdéséig tart.
(6) Az e rendelet szerint megszervezett közép- és emelt szintű érettségi vizsgák időpontjairól, valamint a vizsgák helyszínéről – a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében megjelenített adatok alapján – a fogadó intézmény értesíti a vizsgázót.
5. Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 9. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
9. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
(A pontos vizsgaidőpontok táblázatát itt találja: Magyar Közlöny)
---
Államtitkár: Senkinek sem kötelező érettségizni
Teljes értékűnek számítanak az idei, megváltozott feltételek mellett szervezendő érettségi vizsgák, amelyeket több óvintézkedés mellett tartanak - közölte a köznevelési államtitkár az operatív törzs online sajtótájékoztatóján, pénteken.
Maruzsa Zoltán elmondta: csütörtök este megjelent az érettségi megszervezését rögzítő kormányrendelet. A mostani vizsgákon szerzendő érettségi bizonyítványok a jövőben is teljes körűen érvényesnek számítanak, és a felsőoktatási felvételre jogosítanak - emelte ki.
Megerősítette: kizárólag írásbeli vizsgákat szerveznek május 4-21. között. A vizsgák a nagyobb tárgyakból nem reggel nyolckor, hanem kilenckor kezdődnek majd, ezzel is szeretnék elkerülni, hogy a diákok egy időben utazzanak a nyolc órára munkába érkezőkkel. Egy tantanteremben legfeljebb tízen lehetnek majd, de az a szám lehet nyolc-kilenc is, és legalább másfél méteres távolságot kell tartani, ami lehet 2-2,5 méter is, a terem adottságaitól függően. Minden épületben kötelező fertőtlenítés lesz, és igény esetén a diákoknak, a pedagógusoknak maszkot biztosítanak, de a viselését nem teszik kötelezővé - ismertette.
Ahol szükséges, kollégiumi elhelyezést is biztosítanak, de egy szobában csak egy diákot lehet majd elhelyezni - jelezte.
Maruzsa Zoltán elmondta: kibővül a vizsgahelyszínek köre. Ha kell, bármely köznevelési intézmény bármely tanterme bevonható lesz a vizsgáztatásba. Azt mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy egy helyen - beleértve a folyosókat is - egyszerre túl sokan tartózkodjanak.
Számításaik szerint a hagyományos módon szervezett vizsgáknál négyezer felügyelő tanár kellene, így hatezerre lesz szükség. Ha tíznél is kevesebb diákot határoztak volna meg, akkor számuk akár nyolc-tízezer is lehetne.
Az államtitkár közölte: ő maga és a megfelelő végzettséggel rendelkező munkatársai is kérni fogják beosztásukat érettségi felügyelőnek. Kitért arra is: az akciócsoport ülésén jelezte, hogy szeretnének rendőri jelenlétet is kérni az iskolák közelébe.
Szóbelit csak öt tantárgy esetében lesz mód tartani, ezek: célnyelvi civilizáció, bibliaismeret, judaisztika, népművészet és hittan. Speciális szabályok születnek a testnevelés esetében, mivel annak az írásbeli lebonyolítása szintén nem lehetséges. Szóbeli vizsgát tehetnek azok is, akiknek felmentésük van az írásbeli alól - ismertette.
Maruzsa Zoltán megerősítette: törlik a vizsgajelentkezések közül az alsóbb évfolyamos, nem végzős tanulók előrehozott érettségit, a pótlásukra ősszel és későbbi vizsgaidőszakokban lesz mód.
Hozzátette: szintemelő vizsgákat szintén csak azok tehetnek, akik idén felvételiznek. Ez igaz azokra is, akik korábban érettségiztek, és az idei felvételi miatt jelentkeztek szintemelő vizsgákra.
A köznevelési államtitkár rámutatott: bár csak írásbeli részük lesz a nyelvi érettségiknek is, a nyelvvizsga átváltása során komplexként számítják be őket. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy érettségizni senkinek sem kötelező, aki - akár azért, mert nem tudott rendesen felkészülni, akár az egészségügyi kockázatok miatt - úgy dönt, nem teszi le a vizsgát, ezt megteheti. Április 20-ig az Oktatási Hivatal felületén lehet a visszalépést jelezni, az esetleg már befizetett vizsgadíjat pedig megtérítik.
A jelentkezések módosítására is van lehetőség, ha valaki emelt szintű érettségire jelentkezett, de úgy érzi, nem tudott megfelelően felkészülni, és középszinten vizsgázna, erre van mód. Arra is lehetőség nyílik, hogy középszintű nyelvi vizsgára leadott jelentkezést emelt szintűre változtassanak, és így megszerezhető a nyelvvizsga. Utalt arra a hétvégi kormányrendeletre is, amely lehetővé teszi a nyelvvizsgáztatások újraindítását azon vizsgaközpontokban, amelyek a szükséges akkreditációval rendelkeznek.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a ballagásokat nem lehet megtartani, mivel - mint nagyobb tömeget megmozgató rendezvények - az általános tilalmi körbe tartoznak. Arról, hogy az érettségire érkező fiatalokat tesztelik-e, azt mondta: ennek különösebb eredménye nem lenne, de azt kérik, hogy aki beteg, különösen, ha légúti panaszai vannak, ne jelenjen meg az írásbeli vizsgán.
A felvételi ponthatárokat az érettségi megváltozott lebonyolítása nem befolyásolja, mindig az utolsó felvett diák pontszáma jelenti a ponthatárt. Ugyanakkor, ha megajánlott jegyeket adtak volna, az a pontszámok összetételét radikálisan megváltoztatta volna - hívta fel a figyelmet.
Maruzsa Zoltán megjegyezte: arra készülnek, hogy ősszel nagyobb volumenű érettségi vizsgákat tartanak majd, miként a keresztféléves jelentkezéseknél is bővített lehetőségek várhatók.
Forrás:MTI
---
Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Vegye meg az akutális lapszámot a digitalstand.hu/hetek oldalon, vagy fizessen elő akciósan nyomtatott, vagy digitális formátumra a hetek.hu/elofizetes oldalon.
