A zsidók elpusztítása gyakorlatilag elválaszthatatlan a roma genocídiumtól. Éppen ezért nem véletlen, hogy az egyre fogyatkozó számú zsidó holokauszt-túlélők némelyike élénken emlékszik arra a napra, amikor Auschwitz-Birkenauban egy kora augusztusi napon úgynevezett Blocksperre-t, kijárási tilalmat rendeltek el. Ennek célja az volt, hogy a lágerben élő foglyok semmilyen tudomást ne szerezhessenek a barakkjaikon kívül zajló eseményekről. Schwarcz Sándor, egykori debreceni deportált, a haláltábor futballcsapatának hajdani tagja – ma már a kilencvenen túl – így beszél arról a napról:
"A futballozásom véget ért. 1944. augusztus elején ránkzárták a barakkajtót. Az egész barakknak a megsemmisítésére, kivégzésére került sor, hiszen Birkenau zsúfolt volt. A barakkokba, ahol két-háromszáz ember fért volna el, bepakoltak ezerötszáz-kétezer embert is."
Melyik barakknak a megsemmisítésére fog sor kerülni? Szemben éltek velünk a cigányok, családokkal együtt. Ők már körülbelül olyan másfél éve ott éltek. Augusztus elején láttam a mi barakkunknak a fahasadékain, hogy a német cigányoknak a kivégzésére kerül sor.
Tudták – régebbi lakói voltak a lágernek –, tudták, hogy mostan megsemmisítésre viszik őket. Védekeztek – de a kutyákkal, géppisztolyokkal szemben tehetetlenek voltak.
