Az ügy egy bolgár állampolgár kérelméhez kapcsolódik, akit születésekor férfiként vettek nyilvántartásba, és ennek megfelelő nevet, személyazonosító számot és okmányokat kapott.

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Az érintett jelenleg Olaszországban él, ahol hormonterápiát kezdett, nőként él és mutatkozik be.

Ez a személy a bolgár bírósághoz fordult annak érdekében, hogy hivatalosan nőnemű személyként ismerjék el, és ennek megfelelően módosítsák a születési anyakönyvi kivonatában szereplő adatait. A kérelmet azonban elutasították annak ellenére, hogy orvosi és szakértői vélemények is alátámasztották a nemi identitásra vonatkozó állítást.

A bolgár jogértelmezés a nem fogalmát biológiai értelemben határozza meg, és kizárja a nemre, névre vagy személyazonosító számra vonatkozó adatok módosítását. Az értelmezés szerint

a bolgár társadalom erkölcsi és vallási értékein alapuló közérdek elsőbbséget élvez a transznemű személyek érdekeivel szemben.

Az ügyben eljáró bolgár legfelsőbb semmítőszék ugyanakkor kétségeket fogalmazott meg e szabályozás uniós joggal való összeegyeztethetőségéről, ezért előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bíróságához fordult. A luxembourgi székhelyű testület ítéletében hangsúlyozta: bár a személyazonosító okmányok kiállítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskört az uniós jog tiszteletben tartásával kell gyakorolni.

A bíróság szerint ha eltérés van a személy által megélt nemi identitás és a hivatalos okmányokon szereplő adatok között, az akadályozhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlását.

Az érintett személynek ilyen esetben számos mindennapi helyzetben – például személyazonosság-ellenőrzéskor, határátlépéskor vagy szakmai ügyintézés során – magyarázatot kell adnia személyazonosságára vagy okmányai hitelességére, ami jelentős hátrányokat okozhat. A szabad mozgás korlátozása csak akkor igazolható, ha objektív közérdekű indokokon alapul, és megfelel az arányosság követelményének – mutatott rá a bíróság.

Az Európai Unió Alapjogi chartájában rögzített,

a magánélet tiszteletben tartásához való jog magában foglalja a nemi identitás védelmét is,

és megköveteli, hogy a tagállamok világos, hozzáférhető és hatékony eljárásokat biztosítsanak annak jogi elismerésére.

A bíróság azt is kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes, ha egy tagállami bíróságot köt az adott ország alkotmánybíróságának olyan értelmezése, amely akadályozza az uniós jog – az Európai Unió Bírósága által meghatározott – alkalmazását.

(MTI/Hetek)