hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szeresd embertársadat, mint önmagadat!

2015. 03. 26.
Március 21-e a Down-szindróma világnapja. Amerikától Ázsiáig a világ számos országában különféle tudományos vagy éppen abszurd rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a szervezők a genetikai eredetű intellektuális képességzavarral küzdő gyermekekre. Az Európai Parlamentben, Strasbourgban magas szintű kerekasztal-tárgyalást szerveznek világhírű nemzetközi kutatókkal. Kanadában össze nem illő színes zoknik viselésével jelzik majd a résztvevők, hogy a disszonáns külső általában kiváló értékeket takar. Vajon mi lehet a kiút az intellektuális képességzavarból? Mi a legtöbb, ami – jelen tudásunk szerint – a genetikai rendellenességekkel élő emberek gyógyulásáért tehető?

Peetjie Engels egy holland kisvárosban, Limburgban él, de beutaz-ta már az egész világot. Különféle zenei gálákra hívják, mert kiválóan klarinétozik. Egy női karban is énekel, úszóversenyekre jár, több táncszakkör tagja, rengeteget biciklizik, autózik, na és persze a munka: diplomás dajka egy helyi óvodában. Peetjie Engelsnek – ma már abszolút mellesleg – Down-szindrómája van. Egyszerű angolsággal, de választékos szókinccsel társalog. „Nagyszerű életem van: dolgozom, táncolok, rajzolok, és a barátaim számát sem tudom… Boldog vagyok. Tudod, nekem Down-szindrómám van. Ez nagyon rossz dolog. Veszélyes, különösen az élet kezdetén, mert lyukas lehet a szíved, és nagyon laza az izomzatod. Nehéz beszélni, mert nagy lehet a nyelved. Az én nyelvemet megműtötték, és ezután könnyebb lett a szavakat formálnom. Az egész életemet apukám és anyukám tette rendbe, meg az a sok nagyszerű ember, akik befogadtak. Akik felvettek a rendes iskolába, akik nem küldtek el a délutáni szakkörökről. Pedig akkor még nem is tudtam jól viselkedni. De engedték, hogy felzárkózzak hozzájuk, én meg szerettem utánozni őket. Ma egy kicsit híres is vagyok (kuncog)… mert autót vezethetek. Igaz, csak 45 kilométeres sebességgel utazhatok. De nekem ez is elég.”

Netty és Wil, Peetjie őszes hajú szülei körülbelül két évtizednyi munkát fektettek Peetjie-be. Arra a következtetésre jutottak, hogy tanítaniuk kell kislányukat szinte éjjel-nappal. „Közben nagyon szigorúak voltunk. Nem engedtük azokat a viselkedésformákat, amelyek a társadalomban sem szokásosak. Peetjie semmivel sem indult jobb alapokról, mint a legtöbb triszómia 21-gyel élő gyermek. Az intelligencia-kvóciense körülbelül 58-as volt. Sosem engedtem, hogy Peetjie szegregatív iskolába járjon. Többségi iskolába írattam, és mindig előre elkértük a másnapi tananyagot. Napi hatórás munka mellett délután foglalkoztam vele. Mindemellett több gondolkodásfejlesztő programra is járt. Ha készen voltunk a tanulással, egy-egy délutáni szakkör következett. Eleinte segítőkkel ment, aztán már erre nem volt szükség. Örökre hálás vagyok azoknak a szülőknek és tanároknak, akik befogadták Peetji-et, és segítettek abban, hogy visszakapjuk őt.”

Minden a befogadó nevelés mellett szól

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!