A Hetek ünnepi előfizetői akciójában a nyomtatott és online hetilap csomagra előfizetők között több mint 80 értékes nyereményt sorsolunk ki. A fődíj egy Dacia Sandero személyautó. Minden az akció keretében előfizető olvasónk hetekes maszkot kap ajándékba. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon. 

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán hirdeti meg a kormány által "zöld ipari forradalom" címmel összeállított, nagyszabású és hosszú távú gazdaságátalakítási csomagtervet. London már 2017 közepén bejelentette, hogy több évtizedre szóló környezetvédelmi program keretében 2040-től csak elektromos, illetve hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba Nagy-Britanniában.

A brit kormány azonban a Downing Street szerdai ismertetése szerint egy évtizeddel korábban, 2030-ban be akarja szüntetni az új benzin- és dízelüzemű személyautók és furgonok értékesítését, 2035-től pedig a hibrid meghajtásúakét is.

Powered by the wind turbines of Scotland and the North East, propelled by electric cars made in the Midlands and advanced by tech developed in Wales, my 10 point plan will drive forward a Green Industrial Revolution, creating jobs across the country. https://t.co/98ZbUFZzrT pic.twitter.com/CwXmaxM1R3

— Boris Johnson (@BorisJohnson) November 18, 2020

A kormány meghirdetett célja, hogy a brit gazdaság 2050-re nettó semleges széndioxid-kibocsátóvá váljon.

A program fő elemei közé tartozik az a célkitűzés, hogy 2030-ra minden nagy-britanniai háztartásnak tengeri szélerőművek szolgáltassák az energiát. Ennek érdekében tíz éven belül 40 gigawattra, a jelenlegi szint négyszeresére kell emelni az ilyen erőművek energiatermelését. Nagy-Britannia a kormány szerdán meghirdetett programcsomagja alapján világelsőségre törekszik a légkörből káros szennyezőanyagokat kivonó és tároló technológiák kidolgozásában is. A célkitűzés az, hogy e technológiákkal 

2030-ra évi tízmillió tonna szén-dioxidot lehessen eltávolítani az atmoszférából.

A kormány mindezek megvalósítására költségvetési forrásokból 12 milliárd font (4900 milliárd forint) beruházást tervez a következő évtizedben, és a magánszektorból ennek több mint a háromszorosát kívánja bevonni társfinanszírozás formájában. Boris Johnson már az év elején körvonalazta a nagyszabású "zöld" gazdaságátalakítási program főbb elemeit azon a londoni rendezvényen, amely az ENSZ eredetileg novemberre Glasgowba összehívott 26. nemzetközi klímakonferenciáját volt hivatott előkészíteni. A konferenciát utóbb a koronavírus-világjárvány miatt egy évvel elhalasztották.

A londoni Tudománytörténeti Múzeumban tartott februári rendezvényen a brit kormányfő elmondta: Nagy-Britannia 1992 óta 42 százalékkal csökkentette széndioxid-kibocsátását, miközben 73 százalékkal emelkedett a brit hazai össztermék (GDP) értéke. Három évtizede a brit áramtermelés 70 százalékát adták széntüzelésű erőművek; ez az arány mára 3 százalékra csökkent - hangsúlyozta a brit kormányfő. A brit kormány szándéka az, hogy 2024-ben már ne működjön szénerőmű Nagy-Britanniában.

Kaliforniában és Bajorországban is terveznek hasonló lépéseket

Ahogyan arról korábban beszámoltunk: Kaliforniában 2035-ig megszüntetik a benzinnel működő, a dízel, valamint a hibrid gépjárművek forgalmazását - jelentette be szeptember végén Gavin Newsom, az Egyesült Államok nyugati parti államának kormányzója.

A kormányzói rendelet mindazonáltal nem tiltja be a jelenleg forgalomban lévő "hagyományos" autókat, ám megtiltja ezek eladását, illetve vásárlását a használtautó-piacon.    

Az amerikai Kalifornia állam példáját követve 2035-től le kell állítani a hagyományos meghajtású autók forgalomba helyezését az európai autóipar egyik központja, jelentette ki a németországi Bajorország tartományi kormányfője néhány nappal Gavin Newsom bejelentése után

Markus Söder kiemelte, ki kell jelölni egy időpontot, amikortól nem lehet forgalomba helyezni fosszilis energiaforrást felhasználó belső égésű motorral szerelt új autót.

A Kaliforniában választott 2035 "nagyon jó dátumnak tűnik erre" - mondta a politikus.

(Hetek/MTI)