NATO lég- és rakétavédelmi rendszerei iráni eredetű ballisztikus rakétát semmisítettek meg a Földközi-tenger keleti medencéje fölött, mielőtt az beléphetett volna a török légtérbe – közölte a török védelmi minisztérium. 

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

A közlemény szerint – amelyről a Turkey Today című portál számolt be – a lövedéket Iránból indították, majd Irak és Szíria légterén áthaladva Törökország irányába tartott. A célba tartó ballisztikus rakéta azonosítását követően a Földközi-tenger keleti térségében telepített NATO lég- és rakétavédelmi elemek időben elfogták és megsemmisítették.

A NATO elítélte Irán Törökország elleni támadásait, és kijelentette, hogy határozottan kiáll minden szövetségese mellett.

„Elítéljük Irán Törökország elleni támadásait. A NATO határozottan kiáll minden szövetségese mellett, Törökországot is beleértve, miközben Irán folytatja válogatás nélküli támadásait a régióban” – mondta Allison Hart szóvivő, aki hozzá tette:

„Elrettentő és védelmi képességeink minden területen erősek maradnak, beleértve a légi és rakétavédelmet is”.

Török tisztségviselők hangsúlyozták, hogy a lövedék még azelőtt semmisült meg, hogy közvetlen, fizikai fenyegetést jelentett volna török területre. Ez az első olyan ismert eset a mostani háborús eszkalációban, amikor egy Iránból indított ballisztikus rakéta közvetlenül egy NATO‑tagállam légterét közelítette meg. Előzőleg az európai uniós, de nem NATO-tagállam Ciprus területén lévő brit bázison csapódott be iráni kamikáze drón. 

A Hatay tartományban lezuhant roncsdarabokról a hatóságok megállapították, hogy nem az iráni lövedékhez, hanem az elfogást végrehajtó légvédelmi fegyverzethez tartoztak.  Sérülésekről vagy halálos áldozatokról nem érkezett jelentés, az anyagi kár is minimálisnak tűnik. 

A török hatóságok közölték, hogy a vizsgálat és a helyszíni adatgyűjtés tovább folyik, és arra kérték a sajtót és a közösségi médiát, hogy ne terjesszenek ellenőrizetlen információkat, amelyek felesleges pánikot kelthetnek

A török védelmi minisztérium és a NATO‑források elismerték, hogy iráni ballisztikus rakétát lőttek le, de hivatalosan egyelőre nem hozták nyilvánosságra, pontosan melyik fegyverrendszerről van szó. Jelen pillanatban az sem egyértelmű, hogy Törökország maga volt‑e a célpont, vagy a lövedék egy izraeli vagy más regionális cél felé tartó pálya mentén haladt át Ankara irányába. Irán a történtek első óráiban nem kommentálta nyilvánosan az incidensre vonatkozó török és NATO‑állításokat. 

A török fél hangsúlyozta, hogy az elfogást a keleti Földközi-tengeren telepített NATO-lég‑ és rakétavédelmi egységek hajtották végre, amelyeket kifejezetten a szövetséges területek elleni ballisztikus fenyegetések kivédésére telepítettek.

A spanyol, amerikai és más szövetséges haditengerészeti eszközökhöz hasonló Aegis‑alapú rendszerek régóta a NATO európai rakétavédelmi architektúrájának gerincét adják, amelyet döntően az iráni rakétaveszélyre kalibráltak. 

A NATO integrált lég- és rakétavédelmi koncepciója („IAMD”) az utóbbi években tovább erősödött, többek között kelet-európai és mediterrán telepítésekkel, hogy 360 fokos védelmet nyújtson a különböző irányokból érkező fenyegetésekkel szemben.  Törökország különösen kulcsfontosságú ebből a szempontból: itt működik a kelet-törökországi Kurecsik korai előrejelző radar, amely kulcseleme az iráni irányból érkező ballisztikus rakéták követésének. 

Az incidens közvetlen előzménye, hogy mint arról adásainkban beszámoltunk, az Egyesült Államok és Izrael február végén összehangolt csapásokat indítottak iráni katonai infrastruktúra és vezetés ellen, amire Teherán rakéta- és dróntámadások sorozatával válaszolt a Közel-Keleten.  Irán az elmúlt napokban izraeli célpontokat, amerikai támaszpontokat és öbölmenti államokat vett célba, ami több országot – köztük az Egyesült Arab Emírségeket – légvédelmi rendszerei intenzív használatára kényszerítette. 

Szakértők régóta figyelmeztetnek: Irán a térség legnagyobb és legváltozatosabb ballisztikus rakétaarzenálját építette fel, amely potenciálisan Törökországot, Görögországot és más délkelet-európai államokat is elérheti. A NATO rakétavédelmi rendszerét – a romániai és lengyelországi Aegis Ashore bázisokkal és a törökországi radarral – eredetileg éppen az ilyen, kívülről érkező, korlátozott számú ballisztikus támadások kivédésére tervezték. 

A török védelmi minisztérium leszögezte: az ország területének és légterének védelmére „minden szükséges lépést habozás nélkül meg fognak tenni”, és fenntartják a jogot bármely ellenséges cselekmény megtorlására. A kormány egyúttal arra szólította fel az érintett feleket, hogy kerüljék az eszkalációt, és jelezte, hogy folyamatos konzultációt folytat a NATO‑val és más szövetségeseivel. 

Elemzők arra figyelmeztetnek: mivel most először közelített meg iráni ballisztikus fegyver egy NATO‑tagállam területét a jelenlegi háború során, a kérdés az, milyen feltételek mellett minősülne ez az Észak‑atlanti Szerződés 5. cikke szerinti kollektív védelemre okot adó „fegyveres támadásnak”. Egyelőre sem Ankara, sem Brüsszel nem utalt arra, hogy az eset önmagában aktiválná az 5. cikket, de az ügy súlyosan jelzi: a Teherán körüli háború könnyen átterjedhet a NATO frontvonalára is.