Ez egy PR cikk.

„Kína határozottan felszólítja Japánt, hogy vállalja a felelősséget, teljesítse nemzetközi kötelezettségeit és kielégítően reagáljon a nemzetközi közösség, a szomszédos országok és saját népe aggodalmaira. Át kell értékelnie a kérdést, újragondolnia döntését, és tartózkodnia a szennyvíz tengerbe bocsátásától, amíg egyeztetéseken keresztül konszenzusra nem jut az összes érdekelt féllel és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ)” – jelentette ki a szóvivő.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma támogatásáról biztosította Tokiót. Szerintük a radioaktív szennyvíz óceánba történő engedése „transzparens” döntés, és „úgy tűnik, hogy megfelel a nemzetközileg elfogadott biztonsági előírásoknak”. 

Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) a kormányéval ellentétes álláspontra helyezkedett, amikor megtiltotta a japán tejtermékek, zöldségfélék, gabonák, a tenger gyümölcsei, a húsfélék és egyes gyümölcsök importját.

2011. március 11-én egy a Richter-skála szerinti 9,0-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár sújtotta Japán északkeleti részét, elpusztítva a fukusimai Daiichi (Daiicsi) atomerőmű 1-3 számú reaktorait.

A szennyező anyagok eltávolítása érdekében a vizet fejlett rendszerrel kezelték. Az olyan elemeket azonban, mint például a trícium – az atomreaktorok radioaktív mellékterméke – nehéz kiszűrni.

„A Tokiói Elektromos Áramszolgáltató szerint a nukleáris szennyvízben lévő radioaktív anyagok túlnyomó részét ki tudják szűrni, de a tríciumot nem. Valóban, a mai tudomány és a technológia szintje még mindig nem képes kezelni azt. A TEPCO állítása szerint hígítani fogják a szennyvízben lévő tríciumot a japán állami szabvány 1/40-ére, ami már nem jelent szennyezést. Ezek után ki akarják bocsátani a szennyvizet tengerbe... Ez nem olyan, mintha a TEPCO versenyző és játékvezető is lenne egyszerre?” – kommentálta a tervet Wang Meng, a China Media Group tudósítója.

Az atomerőmű eddig megoldotta a több mint 1,25 millió tonnányi szennyezett víz tartályokban való tárolását, ám az üzem várhatóan a következő évben eléri kapacitásának határát. 

„A japán kormány több mint ötezer tiltakozó levelet kapott az ország különböző részeiről, melyek többségét halászati szövetségek fogalmaztak meg. Mihamarabb megkellene hívniuk más országok és nemzetközi szervezet szakértőit Japánba, hogy ellenőrizzék a szennyezett vizet. Az érintettek egyrészt amiatt aggódnak, hogy a nukleáris szennyvíz milyen mértékben szennyezi majd a környezetet, másrészt pedig amiatt, hogy TEPCO állításai megfelelnek-e a valóságnak, mivel amikor bekövetkezett a nukleáris szivárgás, titkolták a valós helyzetet, s ezért a szavahihetőségük megkérdőjeleződött” – foglalta össze a helyzetet Wang Meng.

„Japán a környezetszennyezés felelőse, és még szó sem esett arról, hogy a fukusimai erőmű balesete során mekkora kárt okozott az óceán élővilágában” – jegyezte meg Ahn Jae-hun, a Szöulban működő Koreai Környezetvédelmi Mozgalmak nevű zöld érdekképviseleti csoport vezetője. Japán hatósági adatokra hivatkozva Ahn azt állítja, hogy sokkal magasabb arányú radioaktív izotópot mutattak ki a fukusimai prefektúrából, mint Japán más területeiről érkező halászati termékeknél.

„A helyzet tovább romlik” – mondta, mivel a fukusimai nukleáris szennyvíz hosszú távon a Csendes-óceánban maradhat.

Összeállította: Ma Xiaolu

(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)