Ez egy PR cikk.
Ezek szerint Hszincsiang lakossága 25,85 millió fő, vagyis 2010 óta 18,5 százalékkal növekedett. Az autonóm területen élők az ország népességének 1,83 százalékát teszik ki.
A nemek szerkezete szempontjából a helyi férfiak száma 51,66 százalékát alkotja a teljes lakosságnak; a nők aránya a fennmaradó 48,34 százalék.
Az életkorok szempontjából Xinjiangban a 0-14 évesek száma 22,46 százalékát teszi ki az összlakosságnak, a 15-59 év közöttiek aránya 66,26 százalék. A 60 évesnél idősebbek a lakosság 11,28 százalékát alkotják.
31 kínai tartomány, autonóm terület és tartományi szintű város közül Hszincsiang 18,5 százalékos népességnövekedéssel (2010-2020) a harmadik helyen helyezkedik el. Meghaladta a Sichuan (Szecsuan), Hunan, Anhui, és más hagyományosan nagy népességű tartományokban mért pozitív változást.
Az elmúlt 50 esztendőben a helyi népesség több mint négyszeresére nőtt. Emellett a helyi nemzeti kisebbségek lélekszáma is tartósan emelkedett, az autonóm terület teljes populációjának 60százalékát teszi ki. Az ujgurok lélekszámának növekedése nemcsak a népességnövekedés mértékénél volt magasabb, de más nemzeti kisebbségekénél is.
Gulnar Wuful, az autonóm terület tudományos szövetségének helyettes vezetője a minap a xinjiangi adatokat elemezve közölte: „Az ujgurokat is magába foglaló különböző nemzeti csoportok lélekszáma tartósan növekedett. 2010 és 2018 között a helyi nemzeti kisebbségek populációja 12,98 millióról 15,86 millióra emelkedett, vagyis 22,14 százalékos növekedést mutatott. Az ujgurok száma a 10,17 millióról a 12,71 millióra nőtt, ami 25,45százalékos növekedésnek felel meg. Az ujgur népességnövekedés magasabb volt a hszincsiangi átlagnál, egyben kiemelkedett a többi nemzeti kisebbségek közül is. Messze meghaladta a han nemzetségiek körében mértet.”
Kínában hosszú ideje differenciált népesedési és családtervezési politikát alkalmaznak a nemzeti kisebbségek lakta településeken. Ez csökkentette az adott populáció szaporodási ciklusát, ugyanakkor felgyorsította a népességnövekedést. Például a jelenleg hatályos kínai Házassági Törvény szerint a férfiak 22 évesnél, a nők 20 évesnél fiatalabb korukban nem köthetnek házasságot. A nemzeti kisebbségek körében ugyanakkor ez a megkötés nem érvényesül, esetükben két évvel alacsonyabb a korhatár. Így a jogszabály alkalmazkodott a nemzeti kisebbségekre jellemző hagyományosan korai házasságkötés szokásához.
Hszincsiangot példaként véve, az elmúlt évszázad ötvenes éveiben a helyi ujgur nők házasságkötési életkora átlagosan 14,5 év volt, 1984-ben pedig 17,3 év. Utóbbi 5,2 évvel volt korábbi az akkori országos átlagnál, ami 22,2 év volt.
Kínában 1973-ban vezették be a családtervezési politikát. A nyugat-kínai autonóm területen azonban csak 1988-tól kezdve érvényesítették a helyi nemzeti csoportok körében. E szerint a városokban élő han nemzetiségű házaspárok egy gyereket, ám az egyéb nemzetiségekhez tartozók két gyermeket, a vidéken élő pásztorok három gyereket szülhetnek.
Összeállította: An Xin
(Fizetett cikk)