Mit jelent, hogy Kína egy főre jutó GDP-je átlépte a tízezer dolláros küszöböt? (x)
Mit jelent, hogy Kína egy főre jutó GDP-je átlépte a tízezer dolláros küszöböt? (x)

Forrás: cfp.com

Kína 2020-as bruttó hazai termékének összértéke meghaladta a százbillió jüant (15,47 billió dollárt), de vajon ez a közepes jövedelmi csapdába süllyedést jelenti az ország számára? Valójában ez ilyen egyszerűen nem dönthető el. 

Ez egy PR cikk.

A Világbank adatai alapján 2019-ben Kína GDP-je elérte a 14,34 billió dollárt, a bruttó nemzeti terméke pedig az ehhez közeli 14,30 billió dollárt. Az 1,4 milliárd lakosság alapján számítva Kínában az egy főre jutó GDP és GNP egyaránt meghaladta a tízezer dollárt. 

A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai viszont azt mutatják, hogy 2019-ben Kínában az egy főre eső GDP elérte a 10 276 dollárt. Kétségtelen, hogy a 2020-as adat tovább is nőhetett volna, a járvány azonban hátráltatta az ország nemzetgazdasági növekedését. Szerencsére a világ második hatalmának a tavalyi GDP-je 2,3 százalékkal emelkedett, ami bizonyosan meghaladta a lakosság növekedésének rátáját. Mindezeken túl a jüan tavalyi felértékelődésére tekintettel az amerikai dollár alapján számított tavalyi kínai GDP kicsit meghaladta az előző évit. 

A tízezer dolláros szint elérésével a következő cél az, hogy a magas jövedelmű országok küszöbét is átlépjen Kína. A Világbank által közzétett kategóriák alapján, ha egy adott ország egy főre jutó GNP-je eléri a 12 535 dollárt, akkor a magas jövedelmű országok közé sorolódik. Az elkövetkező években Kína nemzetgazdasági növekedésének üteme fenntarthatóan magasabb lesz a világ átlagánál. Ennélfogva a következő öt évben az ország egy főre eső GNP-je elérheti a magas jövedelmű országok küszöbének szintjét, ami azt eredményezheti, hogy Kína esetleg 2025-ben már tagjává válhat a magas jövedelmű országok klubjának.

Kína
Forrás: cfp.com

Mindennek ellenére az adott nemzet jövedelmének színvonalára vonatkozó kritériumot a Világbank csak technikai módszerként alkalmazza, ami a visszatérítés nélküli segélyek, a kamatmentes hitelek nyújtását szolgálja. Tehát amennyiben húsz évvel ezelőtt hivatkozhattak arra, hogy a magas jövedelmű ország kritérium betöltése a fejlett ország besorolás küszöbének, manapság már nincs értelme az ilyen megállapításnak, hiszen tény, hogy napjainkban a fejlett országok egy főre jutó GDP-je mára minimum 30 ezer dollárt is meghaladja. Vannak ugyanakkor olyan országok is, amelyek ugyan a GDP értékében a magas jövedelmű országok szintjét is meghaladják, a fejlett országokhoz tartozás egyéb feltételeit tekintve azonban még gyerekcipőben járnak. Például a viszonylag magas innovációs képesség, vagy az emberi fejlődés magas mutatói terén. 

De vajon a kategória elérése jelentené-e a közepes jövedelmi csapdába kerülést? Egyre világosabb, hogy az említett csapdát a strukturális ellentétek idézik elő, főleg a jövedelemmegoszlás nagy egyenlőtlensége a bűnös, mivel az alacsony jövedelműek hosszú időre az alacsony fogyasztás szintjén maradnak. Ezért egy országnak a gazdasági fejlődésével párhuzamosan a szegénység elleni küzdelemre, a közszolgáltatásoknak a különböző társadalmi rétegek közt történő egyenletes eloszlásának biztosítására kell törekedni. Kínában a gyakorlat azt mutatja, hogy az ország az említett két ügyben érdemi haladást ért el. „A közepesen fejlett országok szintjén lépjen túl az egy főre jutó GDP, kézzelfoghatóan bővüljön a közepes jövedelműek tábora, egyenletes legyen a közszolgáltatások kínálata, nyilvánvalóan csökkenjen a városok és a falvak közötti különbség és a lakosság életszínvonalbeli különbsége” – hangzik a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 2035-es fejlesztési célkitűzésében. A KKP arra következtet, hogy az egy főre jutó mennyiségi mutató korlátolt, ezért a strukturális mutatók áttekintésére van szükség, vagyis arra, hogy mind a kettő megvalósuljon.  

Becslések szerint 2035-ben újra megduplázódik Kína gazdasági hozama, a népességet és a jüan felértékelődését beleszámítva az egy főre GDP ennél többel is nőhet. Ezzel egy időben, ha a közepes jövedelműek tábora aránya a jelenlegi közel 30 százalékról (kb. 400 millió) 45 százalékra emelkedik, az hosszú távú hatással lesz az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésére. 

Napjainkig Kína egy főre jutó GDP-je (tízezer dollárnál kissé több) általában a világátlag 90 százaléka körül mozog, és 20 százalék választja el a magas jövedelmű országok kategóriájától. Ennélfogva Kína még továbbra is a fejlődő országok csoportjában találja magát. 

Szerző: Chen Xian, a Shanghai Jiao Tong University professzora

(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!