Ez egy PR cikk.

Ennek következtében a SARS-CoV-2-nek elnevezett vírus a 2008-2009-es gazdasági válságban tapasztaltaknál összehasonlíthatatlanul rosszabb, mondhatni váratlan és tragikus hatással volt  a világgazdaságra, amely egyik napról a másikra teljesen megállt, mert az egyre nagyobb szerepet kapó globális ellátási láncok a részegységek, alkatrészek hiánya miatt nem tudták betölteni addigi szerepüket.

Erre egy példa: tavaly március 23.-án 38 ország teljesen leállította a légiforgalmat, a személyszállító repülőgépek száma egy nap alatt a korább 40 %-ára csökkent. Ez azt jelentette, hogy a korábban napi mintegy 200 ezer légijárat által továbbított un. „belly cargo” (utasszállító gépek által továbbított kereskedelmi áru: kb. 11-12 to/járat) kiesése napi 2,2-2,5 millió tonna áruhiányt okozott. A szakemberek becslése szerint az utazási korlátozások bizonytalan ideig történő fennmaradása miatt ez 2023 előtt nincs is reális esély ennek visszaállására.

Ez azt jelenti, hogy a világgazdaság szereplőinek, beleértve a globális és lokális cégek döntéshozóit és nem utolsó sorban az országok középtávú makrogazdasági döntéshozóit nem egyszerűen újra kell gondolniuk a gazdasági élet jövőbeni alakítását, hanem az alapoktól kiindulva kell az ellátásai láncot újjászervezni. A mostanra kialakult helyzet kikényszerít egy paradigmaváltást elsősorban a termelő-, de a kereskedelmi szférában is. 

Kína le fogja vonni a tanulságot abban is, hogy a termelést földrajzilag  diverzifikálni kell. Ezen nyerhet a magyar gazdaság, amennyiben a várható döntések alapján a termelés egy részét kiszervezik a felvevő piacok közelébe.

Ebben a folyamatban Magyarországnak komoly szerep juthat. Magyarország sohasem lesz Kína számára jelentős piac vagy termelői kapacitás, viszont betöltheti egy, az új rendszerben szükségessé váló kereskedelmi, szolgáltatási, logisztikai platform szerepét.

A 2020 és 2022 közötti időszak nemcsak a COVID-19 járvány és az ellen folytatott világméretű küzdelem miatt, hanem a világpolitika területén is különleges időszak lesz és ez természetesen hatással lesz a világgazdaságban zajló folyamatokra is. 2020-ban az USA új elnököt választott, ez azonban csak „finomabbá” teszi a Trump elnök által elkezdett USA-Kína közötti elsősorban gazdasági hidegháború folyamatát.

2021-ben az Európai Uniónak a jövőbeni világpolitikában és  világgazdaságban betöltött szerepét kell kialakítania, 2022-„választási” év lesz, Európa két legerősebb országában (Németország és Franciaország) lesz választás, Angela Merkel Európa utolsó 15 évének meghatározó politikusa, akinek meghatározó szerepe volt Németország és Kína, de az EU és Kína közötti jó viszony kialakításában, az Európai Unió és Kína közötti befektetési egyezmény tavaly decemberi aláírásában, távozik a politikai életből. Ugyanebben az évben lesz a Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusa, amelyen meghatározzák az ország jövőbeni terveit közöttük a gazdasággal kapcsolatos előirányzatokat, főbb irányvonalakat, ezek viszont meghatározó hatással lesznek a világgazdasági folyamatokra.

Ezek miatt  volt kiemelkedő jelentőségű a 17+1 februári csúcstalálkozója, amely egyben a tavaly a járvány miatt elmaradt vezetői értekezlet pótlása is volt egyben. A találkozó fontosságát mutatta, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben nem Li Ko-csiang miniszterelnök, hanem Hszi Csin-ping elnök képviselte a Kínai Népköztársaságot. A csúcstalálkozón számos fontos bejelentés hangzott el és 88 megállapodás, illetve szándéknyilatkozat aláírására került sor, amelyek között voltak államközi, de ami még fontosabb gazdasági jellegű bilaterális egyezmények is.

A kínai elnök által tett bejelentések közül a legfontosabbak, hogy tovább kívánja erősíteni hazája a Közép-európai országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatait, a térségből Kínába irányuló jelenlegi mintegy 100 Md USD összegű exportot 170 Md USD-ra kívánja növelni az import szabályok könnyítésével. Meghatározónak tartja a Közép-Európából Kínába irányuló agrárexport  részarányának további növelését és az innovációs területen történő együttműködés felgyorsítását.

Kína és Magyarország között 17 megállapodás, illetve szándéknyilatkozat került aláírásra ebből 11 gazdasági jellegű volt, így többek között  a Bank of China Hungary, a Kínai Fejlesztési Bank által nyújtandó hitelekről, a CECZ (Central European Trade and Logistics Cooperation Zone) által aláírt két logisztikai megállapodásról, amelynek révén Magyarország lesz Kína CEE régióbéli logisztikai központja. 

Magyarország az elmúlt években a kínai tőkebefektetések központja lett a Közép-európai országok között, az összes befektetések mintegy 2/3-a ide irányult és összege meghaladta a 7,5 Mrd USD-t, azzal együtt, hogy részben a kínai tőkekihelyezési politika változása, részben a világjárvány miatt a kínai FDI mértéke nem csak ebbe a régióba, hanem világszerte csökkent. Az európai tőkebefektetési célpontokkal kapcsolatban ugyanakkor meg kell említeni, hogy a kínai FDI több mint 70 %-a változatlanul az EU nyugat-európai országaiba irányult ezen belül is Németország, Franciaország és tavaly év végéig Nagy-Britannia volt a fő célpont. 

Kína magyarországi tőkebefektetésénél mindenképpen meg kell említeni az oktatásba történő befektetést. Magyarország az egyetlen európai ország, ahol az általános iskola első osztályától az egyetem befejezéséig mód van kínai nyelven tanulni és vizsgát tenni, itt működik az egyetlen magyar-kínai két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium, a Metropolitan egyetem, amelynek tulajdonosa a kínai és a magyar Eximbank által 2013-ban létrehozott Kínai-Közép-Kelet-Európai Befektetési Alap. Ide tartozik, hogy 2018-ban a két kormány aláírta az a megállapodást, amelynek értelmében a világ élvonalába tartozó sanghaji Fudan Egyetem együttműködve magyar egyetemekkel, pl. a Corvinus Egyetemmel, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal képzést indít és campust létesít Magyarországon. 

Az oktatásba történő befektetés valamennyi tőkebefektetés közül a legfontosabb, mert ez a jövőben történő befektetés!

Pető Ernő
A Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke

(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)