Ez egy PR cikk.

„Szegénységenyhítési programjaink gyümölcsözőnek mondhatók. Gyakori mondás volt régebben, hogy a szegény családok nemcsak a szegénység enyhítésére szorulnak rá, hanem arra is, hogy menyasszonyt találjanak a fiaiknak. E két kérdésnem független egymástól. A szegényekhez nem szeretnek férjhez menni. A cseresznyetermelés segítségével viszont nőhet a szegény családok költségvetése, egy bizonyos család például évente 130 ezer jüan bevételre tesz szert, nemrég a fiuk meg is nősült, így a családalapítási probléma is megoldódott” – nyilatkozta a professzor.

A 2016-ban kidolgozott 13. ötéves nemzetfejlesztési tervben Kína azt ígérte, hogy az akkori norma szerint szegény falusi lakosok mind kijutnak a nyomorból, és minden megyében felszámolják a szegénységet, különösen a kedvezőtlen természeti környezet jellemezte területeken. Shaanhszi tartomány sok falva a Lösz-fennsíkon helyezkedik el, ahol a földművelési és időjárási körülmények nem kedveznek a gabona termesztésnek. A helyi kormányzat több módszerrel próbálja enyhíteni a szegénységet, az egyik ilyen sikeres gyakorlat például a gyümölcstermesztés. A különböző gyümölcstermelők közt már több éve a cseresznyetermesztő egyéni gazdaságok átlagjövedelme a legmagasabb, ezért Cai Yuliang rendszeresen a cseresznyetermesztést ajánlja a környező földművelőknek életszínvonaluk javítására.

„Ansaiban először sárgabarackot próbáltunk termeszteni, mert úgy gondoltuk, hogy szép bevételeket hozna. Ám a program végrehajtása során kiderült, hogy a sárgabarack virágzási ideje általában egy héttel korábban van, mint a cseresznyéé, márpedig a területen nagyon súlyos a kora tavaszi fagy, amely ötévente háromszor is jelentkezni szokott. A korai fagy miatt aztán nem lett termés, csak a fák nőttek meg. Végül későn virágzó cseresznyefajtát próbáltunk ültetni. A kései virágzású cseresznye egy hetet késik a sárgabarackhoz képest, így pont elkerüli a tavaszi fagyokat. A cseresznyefák szépen gyökeret is eresztettek, és már több mint 15 éve hoznak gyümölcsöt” – mondta a professzor.

A Shaanhszi tartomány északi részén elterülő Ansai megye cseresznyetermesztési sikere a szomszédos megyékre is ösztönzőleg hatott, így számos környező megyékben a cseresznye lett a legfőbb gyümölcsfajta.

„A Mó Usz-sivatag szélén, például Jingbian megyében is dolgoztunk. Ott korábban Masson fenyőket és nyárfákat ültettek az elsivatagosodás ellen. Arra gondoltunk, hogy talán a cseresznyefák is megélnének, és ebben az esetben közvetlen gazdasági hasznot is hozhatnak, társadalmi, ökológiai és gazdasági profitot egyaránt. Így Jingbian megye sivatagában is cseresznyét termesztünk. Hét éve kezdtük, és három éve már van cseresznyeszedés is. Mindennek nagyon jó a hatása. Ezért mondjuk, hogy a cseresznyetermesztés egyik hatása a szegénységenyhítés, a másik pedig, legalábbis a sivatagban szerzett eddigi tapasztalatunk szerint, hogy gátolja az elsivatagosodást” – mesélte Cai Yuliang.

„A cseresznye nagyon finom, de a cseresznyefákat nehéz gondozni” – tartja egy kínai mondás. Sokáig ez volt a kínaiak hozzáállása a cseresznyéhez. Tíz évvel ezelőtt a kínaiak által fogyasztott cseresznyék Yunnanból, Guizhouból és Szecsuánból származtak. Cai Yuliang a Shaanhszi Tartományi Mezőgazdasági Tudományos Akadémián dolgozott, amely egy ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) révén 1996-tól kezdve részt vett a gyümölcsfák betegségmentes, diverzifikációs szaporítási programjában. A professzor a program végrehajtása során ismerkedett meg Hrotkó Károly professzorral, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának egyetemi tanárával, aki nemzetközileg is ismert magyar cseresznyetermesztési szakértő, és a Shaanhszi program nemzetközi tanácsadója volt.

„Hogy miért is segít Shaanhsziban, illetve az egész északnyugat-kínai területen? Nos, a magyarországi időjárási feltételek nagyon hasonlítanak az ittenihez, nyáron igen száraz, a föld is közepesen lúgos. Ezért is tudja a saját technikáját népszerűsíteni nálunk. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy szeretné segíteni a gyümölcstermelőinket, hogy nagyobb legyen a jövedelmük. És tényleg segített is. Együttműködött velünk, például a betegségeknek ellenálló fajták nemesítésében, amelyeket már több mint 20 éve népszerűsítünk” – mondta Cai Yuliang professzor.

A Cai és Hrotkó közötti több mint 20 éves tudományos és technikai együttműködés sok eredményt hozott. Télen hideg van, valamint nagy területeken sós-lúgos a föld, ezért itt hidegtűrő cseresznyefajtára van szükség. A két szakember által nemesített két fajta jól alkalmazkodik az északnyugat-kínai feltételekhez, nagy a terméshozamuk, ugyanakkor elkerüli gyökereiket a betegség.

Az együttműködés a két fél egyeteme közötti kapcsolatokon keresztül zajlik. A kínai Északnyugati Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem között is van együttműködési kapcsolat, tudományos és közös technológiai kutatásokat, valamint szakértői képzéseket is folytatnak. A kínai Északnyugati Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Egyetem MA- és PhD-ösztöndíjasai Magyarországon is tanulnak.

Kínában a cseresznyét hagyományosan főleg nyersen fogyasztják. Ám Cai Yuliang már elkezdte kutatni a cseresznyefeldolgozási technikákat is. Létrehozott egy cseresznyéből szeszes italt készítő üzemet, amely megkapta a hivatalos engedélyt cseresznyelikőr gyártására. Cai meggyőződése, hogy ez még jobban segíti majd a szegény földművelőket a jólét elérésében.

Zhao Zhengyu riporter

(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)