A „Tianwen-1” űrszondát bocsátották fel a Wenchang Műholdkilövő Központjából (Forrás: cfp.cn)
Ez egy PR cikk.
Május 15-én pekingi idő szerinti reggel 7 óra 18 perckor a „Tianwen-1” űrszonda Zhurong nevű Mars-járójával sikeresen leszállt a bolygó Utopia Planitia síkságának déli részén. A Zhurong két részből áll: a keringőegységből és a leszállóegységből a roverrel. Leszállás után a keringőegység tovább repül a pályán, a Mars-járó azonban marad a Mars felszínén.
„A Mars felszínére történő leszállás az egész Mars-kutató program legfontosabb, legbonyolultabb és legnagyobb kockázatot rejtő feladata. Sikeresen végrehajtottuk. Elmondható, hogy a tankönyvekben leírt módon, rendkívüli precizitással lebonyolított művelet volt. Ez nemcsak a kínai űrszemélyzet tudását és képességét, hanem a kínai űrtechnológia fejlődési színvonalát is tükrözte” – közölte Zhang Rongqiao, a Kínai Mars-kutató Program főparancsnoka.
Kína első Mars-kutató programját 2016-ban indították el. E szerint a Marsra történő leszállást követően a bolygón végrehajtott járőrözéssel átfogó felszíni kutatást végeznek.
A Mars légkörébe történő belépés és a Vörös bolygó felszínére történő leszállás közötti időszak a Mars-kutató program kulcsfontosságú és a legnagyobb kockázatot hordozó terminusa volt, amelyet „fekete kilenc percnek” is neveznek – jelentették ki a kínai csillagászok.
A Mars és a Föld közötti távolság meghaladja a 300 millió kilométert, a „Tianwen-1” által visszaküldött információk ezért általában 18 perces késéssel érkeztek meg a Földre, így a földi kutató személyzet és az irányítók nem tudtak valós idejű megfigyelést végezni. A kínai űrszonda teljes mértékben a saját számítógépes vezérlése segítségével szállt le a Marsra. Kína az Egyesült Államokat követően a világon másodikként juttatott sikerrel marsjárót a bolygó felszínére.
Denis Bastieri olasz csillagász úgy nyilatkozott, hogy a „Tianwen-1” leszállása a Mars felszínén rendkívüli jelentőséggel bír. Kína ezzel olyan programot vitt sikerre, amelyet az Egyesült Államok több tíz éves előkészítés után hajtott végre. Mint mondta: „Jelenleg a Marson két ország marsjárója található, amelyek az emberiség jövőjét kutatják. Szerintem a Mars-kutatásban elért eredmények az egész emberiség sikerének tekinthetők.”
Miután leszállt a Marson a Zhurong Mars-járó, műszereit felhasználva megkezdi a kutatást a Mars körülményeivel, a földrajzi jellemzőkkel és a talajszerkezettel kapcsolatban – adta hírül a Xinhua kínai hírügynökség.
„Leszállás után a Tianwen-1 orbiter még további három hónapig repül közvetítő műholdként a pályán, hogy kiszolgálja a Zhurong marsjárót. Három hónap múlva elindítjuk a tudományos Mars-kutatást. A földrajzi képalkotó kamerákat, a Mars-radarokat, az ásványtérképezés műszereit és az energia-detektorokat egyaránt bevetjük majd ebben az időszakban. Szeretnénk minél több értékes adathoz jutni a Marsról” – tájékoztatott Zhang Yuehua, a Kínai Mars-kutató Program helyettes főparancsnoka.
Összeállította: An Xin
(Fizetett cikk)