Ez egy PR cikk.

A 91 évesen elhunyt Yuan Longping nevét jól ismerik Kínában. Az éhínség felszámolásának szentelte életét, segített a világ legnépesebb országának és a Föld különböző régióinak a biztonságosan termeszthető táplálék, élelmiszerforrások megteremtésében. 2019-ben Yuan kiemelkedő tudományos hozzájárulásáért megkapta Kína legnagyobb állami kitüntetését, emellett a Kínai Műszaki Akadémia tagja. 

Május 22-én délután a zuhogó eső ellenére hunani tömegek búcsúztak Yuantól. Az arra haladó járművek megálltak az úton, a sofőrök folyamatos dudálással fejezték ki fájdalmukat a népszerű tudós elvesztése miatt.

Az ENSZ „igazi élelmiszerhősként” emlékezett meg róla, méltatva a „hibrid rizs atyját”, aki számtalan embert mentett meg az éhezéstől.

„Ma egy igazi élelmiszerhős távozását gyászoljuk. Yuan Longping kínai tudós emberek millióit mentette meg az éhezéstől az első hibrid rizstörzsek kifejlesztésével. 91 éves korában betegség következtében elhunyt, de hagyatéka és küldetése az éhínség megszüntetésére tovább él” – tweetelt az ENSZ Gazdasági és Társadalmi Ügyek Osztálya (DESA).

Yuan több mint öt évtizedet töltött a hibrid rizs kutatásával, és lehetetlennek tűnő feladatok teljesítésében segített Kínának. Az általa kifejlesztett hibrid rizs a világ népességének majdnem 1/5-ét táplálja a világ teljes földterülete százalékának felhasználásával.

Parviz Koohafkan, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egykori munkatársa 30 évvel ezelőtt többször járt Kínában kutatóként, ahol tanúja volt mezőgazdasági területen elért sikereinek. 2004-ben ismerkedett meg Yuan Longpinggel egy FAO konferencián. Koohafkan meggyőződése, hogy Yuan fontos hozzájárulást tett Kína szegénységének felszámolásához és a biztonságos gabonaellátáshoz. Mint mondta: „Láttam, hogy Kína miként fejlődött egy nagyon szegény országból a világ egyik legmodernebb és legfejlettebb országává. Kína nagy területén sokan éltek súlyos szegénységben. Ma már nem látom őket. Mi is eszünk itt Olaszországban jó kínai ételeket, s tudjuk, hogy a kínaiak gyakorlatilag minden étkezésük alkalmával esznek rizst. A rizs nagyon fontos alapélelmiszer, a szegények számára pedig a legfontosabb. Yuan tudományos munkásságával egyértelműen segített Kínának a szegénységtől való megszabadulásban, és természetesen az gabonabiztonság megteremtésében.”

Manapság a hibrid rizst hatalmas területeken ültetik Indiában, Bangladesben, Indonéziában, Vietnamban, a Fülöp-szigeteken, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Madagaszkárban. Évente 8 millió hektáron ültetik világszerte és átlagosan a hektáronkénti termése két tonnával több a helyi kiváló fajtákénál. Koohafkan szerint a rizs nemcsak Kínának, hanem több más ázsiai és afrikai országnak a fő tápláléka. 

„Yuan Longping munkája kiváló volt mind az élelmezésbiztonság terén elért eredmények szempontjából, mind tudományos szempontból. Segítette a nemzetközi rizskutató intézetet és a fiatalok képzését. Hozzájárulása elismerésre méltó. Szerencsénkre nagyon idős koráig köztünk lehetett. Mindent átadott a fiatalabb generációknak” – nyilatkozta a FAO egykori felelőse.

Yuan Longping 1930-ban Pekingben született. Az agronómus több éves kísérletezés után 1973-ban sikeresen kifejlesztette a világ első nagyhozamú hibrid rizstörzsét, amelyet később Kínában és környező országaiban nagy mennyiségben termesztettek a termelés jelentős növelése érdekében. Yuan a következő negyven évben addig folytatta tudományos kísérleteit, amíg ki nem fejlesztette a rizstörzs 3. generációját.

„Nagy szomorúsággal értesültünk, hogy a hibrid rizs atyja, Yuan Longping professzor meghalt” – írta a Facebookon Fanomezantsoa Lucien Ranarivelo madagaszkári földművelésügyi, állattenyésztési és halászati miniszter a minisztérium és a maga nevében.

Madagaszkárban a rizs termelését három tonnáról tíz tonnára emelték hektáronként, köszönhetően Yuan eredményes kutatásának és a helyi hibrid rizs kutatási és fejlesztési központnak, amelynek létrehozását a Yuan által alapított Kínai Nemzeti Hibrid Rizs Kutatási és Fejlesztési Központ segítette a szigetországban. 

Az 1970-es évek elején a világ legtöbb biológusa és agronómusa úgy vélte, hogy az erős és nagy hozamú rizsfajták keresztezése fenntartható módon lehetetlen vállalkozás. Ám Yuan kutatásával bebizonyította ennek az ellenkezőjét, és így a szülőföldjének tudományos hőse lett – fogalmazott méltatásában a német rádió ARD „Tagesschau” című műsora.

Yuan egyszer azt mondta, két álma van: hogy élvezze az embereknél is magasabb rizs árnyékának hűvösét, és hogy hibrid rizst termesszenek szerte a világon, segítve a globális élelmiszerhiány megoldását…

Összeállította: Ma Xiaolu
(Fizetett cikk)