Kereső toggle

Est a Magyarok Házában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sok kisegyház tevékenysége társadalmi szempontból is hasznos, ezek között
említhetjük a Hit Gyülekezetét – mondta Lugosi Győző, a Budapesti
Ismeretterjesztő Társulat igazgatója a Magyarok Házában. A kisegyházakról,
szektákról szóló rendezvény résztvevőit MIÉP-ünnepségre is invitálták a
szórólapot osztogató ajtónállók. A pattanásig feszült, lincshangulatú
rendezvényen azonban nem a szakértők véleménye dominált, hanem például olyan
közbekiabálóé, aki szerint a Hit Gyülekezete feszítette keresztre 2000 éve Jézus
Krisztust, és ha tehetné, ma is megfeszítené.



Franka Tibor újságíró. Egy ihletett pillanat     Fotó: V.
Sz.

A Szent László Akadémia "Szektaveszély Magyarországon, avagy százezer szülő
az őrület határán" cím? vitaestje több alkalommal kimerítette a téboly
fogalmát. Úgyannyira, hogy az egyik meghívott, Kamarás István vallásszociológus
kijelentette: szektában érzi magát.

Az elfogult műsorvezetőt, Franka Tibort szemmel láthatóan a Hit Gyülekezete
befeketítése fűtötte, így másról érdemben alig esett szó.

A propagandacélokat szolgáló est alaphangját a meghívott szakértők mellett helyet
foglaló, "Ágnes asszony" néven bemutatott hölgy adta meg. Állítása szerint a
Hit Gyülekezete elszakította tőle gyermekét, sőt "kisemmizte" az amúgy
intelligens, diplomás fiatalembert. A magát egyébként hatunokás nagymamaként
bemutató Ágnes asszony nem tudott magyarázattal szolgálni arra a kérdésre, hogy
nagykorú fia mindezek ellenére mégis miért tagja kilencedik éve a felekezetnek.

Kamarás István vallásszociológus első hozzászólásában kijelentette, hogy nem kell
"szektarobbanástól" tartanunk, és bár ő is hallott hasonló esetekről, maga
azonban sok olyan szülőt ismer, aki "hálát ad az Istennek", amiért gyermeke
valamelyik kisegyház tagja.

A nagyegyházak folyamatos térvesztésével kapcsolatban feltett kérdésre a
vallásszociológus kifejtette: a jelenség nem magyarázható a kis közösségekben
folyó állítólagos agymosással, ugyanis a felmérésekből kiderült, hogy az újonnan
alapított felekezetekben nagyarányú a tagok cserélődése, az agymosásnak viszont
éppen az a fő célja, hogy az egyént egy adott közösséghez láncolja.

Miután a szakértői válasz nem érte el a műsorvezető által kívánt hatást, Franka
riporter újabb anyukának adott lehetőséget egy – a Vasárnapi Újság cím?
rádióműsorában már elhangzott – nyilatkozat felolvasására. Az első sorban helyet
foglaló hölgy – aki sem nevét, sem arcát nem adta hozzászólásához –
felolvasta, hogy fia több éve tagja a Hit Gyülekezetének, sokat imádkozik és gyakran
böjtöl, ugyanakkor vele már két hónapja nem találkozott, és legutóbb is a
buszmegállóban futottak össze. "Az a baj, hogy a fiam nagykorú, így törvényesen
nem tehetek semmit" – zárta panaszát a hölgy. Egy jogi szakértő csendesen
megjegyezte: a jelenlévők legnagyobb problémája valóban az, hogy a szülők nem
akadályozhatják meg nagykorú gyermekeiket alkotmányos jogaik gyakorlásában.

A többnyire idős korú, mintegy kétszáz főnyi közönség egy része az idő
múlásával mindinkább elégedetlenné vált a mértéktartásra törekvő és magukat
szemmel láthatóan egyre kényelmetlenebbül érző előadókkal szemben. Megszaporodtak
az indulatos közbekiáltások, szóváltások, becsmérlések. Az est egyik résztvevője
például "zsidó patkány, takarodj haza" felszólítással fordult egy gyanútlan
– mint utóbb kiderült, székely származású – nézőhöz, amikor az tapsolni
merészelt egy, a Hit Gyülekezetét pozitívan érintő hozzászólás nyomán.

Lugosi Győző, a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat igazgatója elmondta, hogy
kutatásaik szerint a pünkösdi keresztény közösségek egyértelműen hasznos
társadalmi befolyással bírnak, és a tényleges szekták által okozott problémák sem
adnak okot pánikra. A harcias Ágnes aszszony másként látta a kérdést, a Hit
Gyülekezete megoldására pedig a francia forradalom egyik jelszavát idézte:
"Tapossuk el ezt a fajzatot!"

A rendezvényen feltűnt Dénes János, 56-os hős, volt országgyűlési képviselő. Azt
javasolta a résztvevőknek, hogy hozzák el a gyermekeket a Hit Gyülekezetéből, mert
ott még az anyjuk hasában sincsenek biztonságban.

Felszólítására a hallgatóságból kiáltások hallatszottak: "Orvost az
akasztásügyi miniszternek!"

A névtelen anyák által feltüzelt nézők indulataira a műsorvezető még egy
lapáttal rátett: sorozatosan megvonta a szót a vádakat cáfoló hozzászólóktól,
ugyanakkor a szélsőséges megnyilvánulásoknak, hangulatkeltésnek tág teret adott. A
hallgatóság közül többen az őrület határához közeledtek. Egyikük így
kiáltott: "Habzik a szád, Jézus nem volt zsidó, most mért nem tapsolsz, proli?!"
Közeledtünk Európához.

Az érdemi hozzászólásokat Lipp László, katolikus lelkész zárta: tartózkodott a
kisegyházak minősítésétől, és a "gyümölcseiről ismeritek meg őket" bibliai
elv alkalmazására szólította fel a jelenlévőket. A szüleik hitét elhagyó
gyermekekkel kapcsolatban a lelkész a szülők felelősségére hívta fel a figyelmet,
majd hozzátette: a gyermeknevelést nem tizennyolc éves korban kell elkezdeni, addigra
már legjobb volna befejezni.

A műsor végeztével kis csoportokban folytatódott az egymással való foglalkozás. Az
egyik panaszos szülő azért tett szemrehányást, mert a Hit Gyülekezete teológiai
főiskoláján héberoktatás is folyik. Az elégedetlenkedő mamát nem nyugtatta meg a
válasz, miszerint ez azért történik, mert az Ószövetség héberül íródott.
"Dehogyis, az magyarul van írva!" – hangzott a magyar igazság.

(Fókuszban a szektakampány: Ki áll az őrület határán?)


Interjú Fekete György mentálpedagógussal, a felnőtt korú emberek
személyiségműködésével foglalkozó szakemberrel



– Önnek milyen tapasztalatai vannak az úgynevezett szektakérdéssel
kapcsolatban?

– Tapasztalataim szerint nem igaz az az állítás, hogy a kisegyházak
célja, hogy egymás ellen fordítsanak szülőt és gyereket. Fontos kiemelni: egy-egy
kérdést, így a hit kérdését is lehet érett vagy éretlen módon megközelíteni,
megélni. Előfordulhat, hogy a szülő és felnőtt gyereke közötti kommunikációs
zavarok miatt rossz a viszony. Itt szerepet kaphat mindkét fél érettsége avagy
éretlensége. Ezekről nem a közösségek tehetnek, hiszen zavarok mindegyik
felekezetnél előfordulhatnak. Egy konkrét példa: a római katolikus egyház ugyanúgy
hirdeti azt a jézusi tételt, miszerint nem lehet előrébb helyezni a szülői-vérségi
kapcsolatokat Istennél. Ennek az állításnak az éretlen megélése, illetve az erre
való éretlen reagálás könnyen feszültségeket okozhat. Ezek feltupírozása
nemegyszer politikai hátterű, vagy az adott személyiség érett vagy éretlen
voltától függ.

– Miért van az, hogy vannak a társadalomban, akik türelmetlenek az
úgynevezett kisegyházakkal szemben?

– Nem könny? bármilyen témával, gondolatrendszerrel, úgymond, újonnan
érkezettként "helyet foglalni az asztalnál". Nyilvánvaló, hogy amikor van egy
növekvő mozgalom, vagy egy viszonylag új jelenség, az nemegyszer könnyen
félremagyarázható. Vannak, akik a valódi problémák helyett bűnbakként az új ellen
lépnek fel. Természetes, hogy különböző vallásos csoportok versengenek egymással a
hívekért, az anyagi támogatásért, de az már nincs rendjén, hogy emiatt bárki is
hamis, nemtelen vádakat megfogalmazzon. Ennek folyamán több esetben felmerülnek a
kritizálók felnőttképének torzulásai.

– A felnőtté válás gyakorlata mennyire működik Magyarországon?

– A dolog lényege az, hogy ha valaki felnőtt korúvá válik, valóban
felnőtt lesz-e. Az alapprobléma az, hogy sokszor a felnőtt ember csak "megnőtt"
ember. Ha pusztán "megnőtt" emberek lépnek be ilyen intenzív hitet átélő
csoportokba, akkor az megterhelheti a többi emberhez való – sok esetben igencsak
alárendelt – viszonyát, de ez felekezetektől független jelenség. A fanatikus hitre
jellemző az éretlen személyiség és a feldolgozatlan sérelmek. Ez megintcsak
felekezettől független, mint ahogy az is, hogy akár a szülők is lehetnek éretlen
személyiségek. Színezi a képet, hogy a valóban felnőtt embereknek is nap mint nap
ügyelniük kell arra, hogy éretten viselkedjenek, és erre nem vagyunk mindig egyformán
képesek.

Olvasson tovább: