Bekapcsolódott Irán oldalán a libanoni Hezbollah terrorszervezet, és találat érte az egyik Cipruson található brit katonai bázist is, ami közvetlenül érinti az Európai Unió területét is. Németország már be is jelentette, hogy fontolóra veszi a bekapcsolódását a támadásokba. Trump elnök szerint a háború elhúzódik, mindaddig, míg az Egyesült Államok el nem éri az összes célját. Jelenleg nincsenek tervbe véve tárgyalások a Hamenei ajatollah és a rezsim teljes katonai vezérkara likvidálása után felálló új vezetéssel. Megszólalt Putyin elnök is, „cinikus gyilkosságoknak” minősítve az iráni vezetők és családtagjaik elleni csapásokat, de Oroszország egyelőre nem nyújt katonai támogatást Iránnak.

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Miközben folytatódnak az izraeli és amerikai légicsapások az Iránon belüli célpontok ellen, a konfliktus kiterjedt Libanonra is, ahonnan a Hezbollah terrorszervezet rakéta- és dróncsapásokat indított észak-izraeli célpontok ellen. Válaszul Izrael több hullámban Bejrútot bombázta, és a jeruzsálemi kormány jelezte, hogy további megtorló lépések várhatók, amennyiben a Hezbollah folytatja az izraeli civil lakosság elleni támadásait. Más államokra is kiterjedt a közel-keleti háború, miután a térség több állama jelezte, hogy területét, illetve az ott található külföldi bázisokat iráni csapások érték.

Nemzetközi vita a támadásoktól

Közben egyre szélesebb körben vitatják az amerikai fellépés jogosságát és az Irán részéről indított megtorló csapásokat. António Guterres ENSZ-főtitkár sürgette az eszkaláció azonnali leállítását és felvetette a nemzetközi jog, valamint az ENSZ Alapokmány megsértését a csapások kapcsán, miközben elítélte az iráni megtorló támadásokat is, amelyekkel Teherán megsértette több állam szuverenitását.

Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet szerint azonban a támadás jogszerű önvédelmi lépés volt az Egyesült Államok részéről, és hangsúlyozta, célja annak biztosítása volt, hogy Irán „semmilyen körülmények között nem juthat nukleáris fegyverhez”.

Az ún. E3 csoport (vagyis Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) közös nyilatkozata szerint „szükséges és arányos védelmi intézkedéseket” is mérlegelnek Irán rakéta/drón-indítási képességeinek felszámolására, amennyiben európai országok is célponttá válnak. Az Öböl-menti államok is jelezték, hogy aktívan bekapcsolódhatnak a támadó hadműveletekbe, miután Irán folyamatosan támadja Dubajt, Bahreint, Katart és más térségbeli országokat.

Eszkalációs veszély

Az elmúlt 24 eseményei egyértelműen az eszkalációs forgatókönyvek esélyét erősítik meg.

Miután Donald Trump valamint az izraeli vezetés is megerősítette, hogy a hadműveletek több héten át tarthatnak, megnőtt az esélye a megtorló csapásoknak is. Szinte bármi célponttá válhat Irán és terrorszövetségesei számára, a katonai bázisok, európai, amerikai és közel-keleti civil létesítmények, a tengeri hajózási útvonalak, kritikus infrastruktúra, valamint a kibertér egyaránt.

A libanoni Hezbollah bekapcsolódása azt jelzi, hogy Irán csatlósai is aktiválódtak, ami nem történt meg a tavaly júniusi 12 napos háború során. Mindez rövid távon gyakorlatilag kizárja a háború tárgyalásos lezárását, különösen, ha további növekszik az amerikai, izraeli és arab áldozatok száma, ami újabb csapásokat válthat ki Washington és szövetségesei részéről.

További veszélyt jelent a Hormuzi-szoros lezárásával való iráni fenyegetés, ami az elhúzódó légtérzárak miatt a térség kereskedelmi elszigetelődését eredményezi. Nem világos egyelőre, bekövetkezik-e a Trump elnök által remélt rezsimváltás Iránban, egyelőre mind a rezsim mellett történnek tüntetések Hamenei ajatollah halála miatt, mind pedig az amerikai légicsapásokat is utcai demonstrációk üdvözlik.

Iráni támadás Ciprus ellen

Új dimenziót jelent a konfliktusban ciprusi brit katonai bázisok elleni támadás, ami európai uniós területet érintett. Mint arról beszámoltunk, vasárnap két iráni ballisztikus rakéta indult el Ciprus felé, az akrotiri brit haditengerészeti bázisok irányába, amelyeket a légvédelem még a tenger felett semlegesített. Ekkor még a brit védelmi miniszter azt mondta, hogy minden bizonnyal véletlen incidensről volt szó, Irán nem akart európai célpontot támadni. Hétfő hajnalban azonban újabb támadás indult, ezúttal dróncsapás érte a brit légierő ciprusi bázist, ahol súlyos károk keletkeztek.

Bár áldozatokról nem számoltak be a híradások, a támadás súlyosságát jelzi, hogy Irán az Európát is be akarja rántani a háborúba. Ciprus tagja az Európai Uniónak, ráadásul jelenleg a szervezet elnöki tisztségét is betölti, továbbá jelentkezett a NATO-ba. Teherán arra hivatkozik, hogy Nagy-Britannia engedélyezte az Egyesült Államoknak a ciprusi bázisok használatát az Irán elleni támadásokhoz. A brit légierő Akrotiri központja stratégiai fontosságú helyszín az amerikai műveletekhez, és a bázison több mint 2000 katona állomásozik, valamint sok a civil családtag is.

Az Európai Unió területét érő csapások, ha brit vagy NATO célpontokat érintenek, kiválthatják a NATO 5. cikkelyének alkalmazását, ami példátlan eszkalációt idézne el a háborúban. Ciprus védelme érdekében megtörténhet a EU védelmi klauzulájának aktiválása is, ami szintén további beláthatatlan lépésekhez vezethet. Elemzők szerint Brüsszel egyelőre tehetetlen, képtelen dönteni arról, hogy szövetségi kötelezettségeit teljesítse vagy a nyilatkozataiban sürgetett deeszkaláció irányába próbálja befolyásolni az eseményeket.

Hasonló a helyzet a NATO vonatkozásában is: Mark Rutte főtitkár a deeszkalációt sürgeti, miközben USA-szövetségesként támogatja a védelmet; a szintén NATO-tag Törökország pedig egyenesen Irán mellett állhat ki a konfliktusban. ambivalens.

Nikos Christodoulides ciprusi államfő kijelentette, hogy Ciprus „nem vett részt semmilyen módon, és nem szándékozik részt venni semmilyen katonai akcióban”. A helyi hatóságok utasították a lakosságot, hogy vonuljanak fedezékbe Limassol környékén, és elrendelték a riasztási szint emelését

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke telefonon beszélt Christodoulides-szel, kijelentette: az EU „kollektíven, határozottan és egyértelműen kiáll Ciprus mellett”. Von der leyen elítélte a támadást, de további részleteket nem közölt. A brit miniszterelnök az iráni támadást „felelőtlennek és irányíthatatlannak” nevezte és megerősítette, hogy továbbra is engedélyezik az amerikai hadseregnek a bázisok védelmi használatát; miközben evakuálják a nem létfontosságú személyzetet.

Az elemzők lehetségesnek tartják, hogy további iráni támadások történnek más EU-országok ellen, különösen Délkelet-Európában, ahol az iráni rakéták elérhetik az amerikai és brit NATO bázisokat. Az iráni ballisztikus rakéták jelenleg mintegy 2000 km hatótávúak, ami alapján célba vehetik Görögországot, Bulgáriát, Romániát. Korábbi fenyegetésekben Irán jelezte, hogy a ballisztikus rakétáinak a tartományát 2000 km fölé bővítheti, ha „Európa fenyeget”, de jelenleg nincs bizonyíték új fejlesztésre a háború alatt.

Közvetlenül a háború előtt, idén januárban iráni tisztviselők „terrorszervezetnek” minősítették az európai hadseregeket, miután az EU több évtizedes késéssel ugyan, de végül a terrorszervezetek fekete listájára helyezte az Iráni Forradalmi Gárdát. Az esetleges iráni támadások legvalószínűbb célpontjai Görögországban a (Souda-öbölben található amerikai haditengerészeti bázis), a Romániában és Bulgáriában fekvő Aegis-bázisok, valamint az olaszországi Aviano NATO-légibázis lehet. Amennyiben Irán nem akar vagy nem képes ilyen közvetlen támadást indítani Európa ellen, akkor alternatívaként aktiválhatja a Hezbollah alvó terrorsejteket Európában), illetve kibertámadásokat is indíthat.

A NATO jelenleg ugyan nem vesz részt aktívan a közel-keleti támadó műveletekben, de kulcsszerepet játszik a védelemben, felderítésben és a tagállamok védelmében az iráni válaszcsapások ellen. AWACS repülőgépek figyelik a törökországi Konya-légibázisról Iránt, ugyanakkor Ankara tagadja azt, hogy támogatná a támadásokat. A NATO további eszközökkel is figyeli az iráni rakétafenyegetést, a romániai AEGIS-rakétavédelmi rendszer mellett spanyolországi amerikai hadihajók, és lengyel telepítésű, valamint török radarok is magas készültségi szinten állnak, és folyamatosan tesztelik a légvédelmet.