Kereső toggle

Brexit-nyertesek

Lucky Strike, Johnnie Walker és a milliárdoscsemeték

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Habár június 23. óta másról sem szólnak a gazdasági hírek, mint a britek távozásáról az Európai Unióból, a brit referendum eredményének hatásai még bőven a feldolgozás fázisában vannak. Azon túl, hogy a font rögtön esett a népszavazást követően, és a brit gazdasági kilátások is lefelé módosultak, a lehetséges Brexit-nyertesek és haszonélvezők tábora is egyre népesebb.

A befektetési alapok vezetői például még ma is vitatkoznak azon, hogy a Brexit most jót vagy rosszat tesz-e az üzletnek. A The Guardian is felváltva idézi a szakavatott portfólió-menedzsereket. A kisebb befektetők például inkább megragadják a Brexit nyomán kialakult volatilitást (változékonyság – a szerk.), mintsem elfutnának előle. Megint mások cégük patinás múltjában bíznak. „A Fundsmith 1912-ben alakult, túlélt két világháborút, a ’33-as válságot és 2008-at is, így bízunk abban, hogy a Brexit sem fogja maga alá temetni” – nyilatkozta Terry Smith a Fundsmisth Equitytől. A 150 milliárd fontot kezelő Prudential szakemberei viszont a „legkeményebb Brexit-szcenárióra” készülnek. Véleményük szerint a font egyre sebezhetőbb lesz, és a brit gazdasági növekedés is 0–1 százalék közé eshet a kilépési folyamat során. De nem ez az egyetlen ellentmondás a témában. Mindeközben a Goldman Sachs ugyanis látványosan felfelé módosította a fogyasztási cikkeket forgalmazó brit óriás, a Diageo és a híres dohányipari vállalat, a British American Tobacco (BAT) várható részvényértékeit.

A Goldmannél tehát arra fogadnak, hogy a közeljövőben mind a Diageo, mind a BAT megerősödhet: a Diageo – az olyan népszerű alkoholos italok exportőre, mint a Johnnie Walker Scotch és a Guinness sör – nyerhet a gyenge fonton, tekintve, hogy az eladásainak 90 százaléka Nagy-Britannián kívül realizálódik. Hasonlóan a BAT, amely többek között a Lucky Strike cigaretta gazdája is: a dohányipari monstrum bevételeinek csupán 1 százaléka származik az Egyesült Királyságból és 20 százalék egész Európából, a hatás tehát ugyanaz – írja a CNNMoney cikke. Ugyanezen a véleményen van a The Wall Street Journal (WSJ) elemzése is. A WSJ kiemeli: azok a luxuscikk-forgalmazók, -kereskedők számíthatnak most előretörésre, amelyek eddig is leginkább az amerikai és ázsiai piacokon voltak sikeresek. De a tisztán brit márkáknak (például Burberry) sem kell nagyon aggódniuk, hiszen a gyenge font miatt szenvedő háztartások is szívesebben vásárolnak majd olcsóbb, „helyi” beszállítóktól, tekintve, hogy az olcsó fizetőeszköz leginkább az importőröknek vág oda.

A Telegraph hasonló írása szintén a gyenge font hatásait vette górcső alá. A britek egyik jogos aggodalma az ország mintegy 100 milliárd fontnyi folyó deficitje, vagyis az az összeg, amit minden évben külföldi forrásokból kell valahogy fedeznie. Persze ennél is közelebbi aggodalmuk az idei nyár, hiszen az üdülésre tervezett költőpénzük is jóval kevesebbet ér majd. Például 1000 font átváltásával a Brexit hatására most csak 1318 dollárt költhet a brit utazó, míg egy héttel korábban még 1500-at is. A britek az üzemanyagárak esetén is emelkedésre számíthatnak, tekintve, hogy az ország nettó importőr ezen a téren, az általános belföldi inflációról nem is beszélve. Márpedig szakértők szerint a font további esése várható.

Persze vannak, akik már így is nyertek a referendumon. A The Guardian idesorolja elsősorban a fogadóirodákat és a bukmékereket. Becslésük szerint 70-75 millió font mozdult meg most ebben az „üzletágban”. Szintén csak nyerhetnek a kínai milliárdosok és az orosz oligarchák. Hogy hogyan? A The Guardian szerint egyértelmű, hogy ezek után olcsóbb lesz bekerülni a jónevű brit iskolákba, így a keleti felső tízezer tagjai még inkább ide küldik majd a csemetéiket, hogy az olcsó befektetési lehetőségek vonzerejét már ne is említsük.

Szép közeljövő elé nézhetnek most a környék pénzügyi tanácsadói és bevándorlási kérdésekre szakosodott jogászai is – folytatja a felsorolást a lap. Az általános bizonytalanság miatt ugyanis ezekből a kérdésekből lesz a legtöbb. A brit Westkin Associates jogi iroda tapasztalata szerint már hónapokkal a referendum előtt megnőtt a megkereséseik száma, és ez azóta is tart.

Végül a The Guardian szerint a Brexit az erre fogékony művészvilágot is termékennyé teheti, tekintve, hogy ez a téma most mindenképpen elnyerné a mainstream média érdeklődését. (Például ilyen lett a február óta a Youtube-on terjedő Brexit-dal is, azaz a Britain’s Coming Home Mandy Boylett-től.)

A Nikkei Asian Review összeállítása szerint a döntés elsőszámú nyertesei Nigel Farage és Boris Johnson lehetnek. Nem vitás, hogy a kilépési kampány két emblematikus figurája most minden téren igazolást nyert. De hasonlóan érezhetnek Európa „populista és nacionalista” politikusai is, mint például Marie Le Pen vagy az osztrák szélsőjobb – teszi hozzá az elemzés.

A Londont mint pénzügyi központot elhagyó cégek pedig sajnálatos módon nem Budapestet veszik majd célba, hanem sokkal valószínűbb, hogy inkább Párizst és Frankfurtot. A párizsi polgármester már most megüzente, hogy vörösszőnyeggel fogadja az átigazolókat, de Írország és Hollandia is tárt karokkal várja a csalódott vagy éppen bizonytalanságban élő banki dolgozókat.

Győztesen jöhet ki a történetből továbbá a dollár és a jen is, mint népszerű menekülési útvonalak a nemzetközi befektetők számára. A gyenge font és a zilált Európa pedig újfent kedvez majd Kínának és Oroszországnak is. Peking ugyanis biztosan kész lesz újabb stratégiai befektetéseket létrehozni a pénzszűkében lévő európai országokban (ne feledjük, hogy habár 2020-ig az uniós források már szét lettek osztva, de utána mintegy 15 százalékkal csökken az elosztható pénz, ha a többi ország nem fizet be többet), míg Vlagyimír Putyin tovább mélyítheti az európai törésvonalakat – az unión belül.

És ne hagyjuk ki Donald Trumpot sem, aki szintén a Brexit-nyertesek oldalát erősíti a Nikkei Asian Review szerint. A nemzetközi palettán ugyanis egyike volt azon kevés politikusoknak, akik teljes mellszélességgel kiálltak a kilépés mellett. A referendum eredménye nem is jöhetett volna jobbkor, mint pár hónappal az amerikai elnökválasztás előtt.

A Die Welt írása szerint hazánk is nyerhet a Brexittel. A britek távozása következtében Kelet-Európának, így Magyarországnak is nagyobb befolyása lehet, mint bármikor. Ahogy a német lap fogalmazott (amely egyébként nem kevés hazai kormánypárti politikust is megszólaltatott): az unió ezek után „nem csupán kevésbé angol, hanem kevésbé német is”. Így aztán az egyes tagállamok térnyerésével „kicsit olyan irányba tartanak a dolgok, amilyennek Orbán Európát elképzeli”. Néhányan viszont egészen másképp látják az uniós Kelet-Európa jövőjét. „Ezek az országok sokat nyertek azon, hogy számos honfitársuk az Egyesült Királyságban tanult vagy dolgozott” – írja a Nikkei Asian Review idézett cikke. Továbbá, ezek az országok úgy tekintettek a britekre, mint erős szövetségesükre a szabad kereskedelem és a liberális gazdaságpolitika megtartása terén. Ám ennek most vége. Az amerikai Vox Media által üzemeltetett vox.com szerint is a rövidebbet húzzák most Észak- és Kelet-Európában. A vox.com írása szerint a britek távozása indirekt módon megerősíti majd a „szorosabb nemzetközi közösségben” gondolkodó politikai erőket.

Ha a nyertesek körét még vita is övezi, a Brexit veszteseinek listája kevesebb kétséget hagyott maga után. David Cameron azóta lemondott brit miniszterelnök, a brit mainstream politikai pártok (melyek alapvetően a benmaradás mellett kampányoltak), az egész EU (tekintve, hogy a britek évi 8-9 milliárd fonttal nettó befizetők), a brit gazdaság, a font, a londoni ingatlanpiac és a szabad kereskedelemért folytatott küzdelem egyértelműen kárvallottjai lettek a döntésnek.