Kereső toggle

G8 Camp Davidben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén 38. alkalommal gyűltek össze a „leggazdagabb ipari országok" vezetői a G8-ak csúcstalálkozójára. Nehéz megmondani, hogy a kétnapos eseményről szóló híradásokban a BL-döntő közös végigizgulása vagy a növekedési politika melletti elköteleződés kiemelése volt-e túlsúlyban. Tény, hogy a G8-ak támogatják Görögország maradását az eurózónában, és mindent megtesznek azért, hogy rábírják őket a szükséges megszorítások elfogadására.

Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, valamint az Egyesült Királyság, az USA és az Európai Unió vezetői most a Washington-hoz közeli, marylandi Camp Davidben találkoztak. Az általában Chicagóban ülésező G8-ak most a NATO-csúcs közvetlen közelsége miatt kényszerültek költözésre, hiszen a chicagói NATO-csúcson is Barack Obama volt a házi-gazda, csakúgy, mint Camp David-ben. Habár rossz nyelvek szerint csupán a túl sok tüntetőt akarták megosztani, illetve elkerülni.

A G8 megkülönböztetett tagja az EU, amely nem lehet a találkozó vendéglátója, sem elnöke. Az unió vezetősége nevében idén ismét Jose Manuel Barroso és Herman van Rompuy volt jelen. Oroszországot viszont, most első alkalommal - nem Vlagyimir Putyin, hanem Dmitrij Medvegyev képviselte, ami, habár sokak számára jelentéktelen részletnek tűnhet, másokat mégis aggodalommal töltött el az amerikai-orosz viszony jövőjét illetően. (Később felröppent a hír, hogy Obama elnök esetleg emiatt, „viszonzásul" nem vesz majd részt a közelgő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés találkozóján, azaz az APEC-csúcson, melynek házigazdája éppen Putyin lesz, Vlagyivosztokban.)

A csúcstalálkozó főbb témái voltak a globális gazdasági, politikai és biztonsági kihívások, beleértve az energetikai és klímaváltozásokat, valamint az élelmiszer-biztonság és táplálkozás kérdéseit. Emellett napirenden volt még Afganisztán gazdasági átalakulása, valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában zajló aktuális változások is.

A találkozó végén a G8 résztvevői egy hat pontból álló nyilatkozatot adtak ki a fenti témákban. A világgazdasággal kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a G8 tagjai elkötelezettek a növekedés és a munkahelyteremtés mellett. A G8-vezetők úgy látják, hogy a világgazdaság helyreállása és válságból való kilábalása már biztató jeleket mutat, habár „az ellenszél is jelentős". Megfogadták, hogy „újjáélesztik és megerősítik" országaik gazdaságát. Szándékuk szerint Görögország az eurózóna része marad, és támogatásukról biztosították küzdelmükben az eurózóna vezetőit is. A világgazdaság helyreállítását fenntartható, és nem inflációgerjesztő eszközökkel tervezik elérni. Támogatják a strukturális reformokat, nevesítve az oktatás és a modern infrastruktúra területein. A protekcionista törekvésekkel szemben a szabad piacokat és a fair trade-et támogatják. Végezetül pedig - szándékuk szerint - megerősítenék a szellemi tulajdonjog védelmét, amely nézetük szerint hozzájárulhat a jobb munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez.

A növekedési politika többszörös hangsúlyozása arra enged következtetni, hogy a megszorítások nagy pártolója, Angela Merkel kancellár asszony kezd elszigetelődni a G8-ak körében (is). Míg a volt francia elnök, Nicolas Sarkozy elkötelezett támogatója volt Merkel elképzeléseinek, ez már nem mondható el az új vezetőről, François Hollande-ról - sem az új olasz miniszterelnökről, Mario Montiról. Egyesek szerint Obama inkább egy köztes irányt képviselne, és összekötné a széthúzó feleket - olvasták ki abból a gesztusból, hogy Obama a német és francia vezető között foglalt helyet a csoportképen. Az amerikai elnök nyilatkozataiban elismerte, hogy az „európai helyzet bonyolultabb", de mégis érdemes serkenteni a növekedést akkor is, ha még szükséges a pénzügyi stabilizáció. „Tudjuk, hogy ez lehetséges, részben a saját, itteni tapasztalataink alapján" - tette hozzá.

Ami pedig a görögöket illeti, többször megfogalmazódott, hogy ha akárcsak egy ország is kilépne az eurózónából, az olyan precedenst teremtene, ami után „már nincs megállás"- habár számítások szerint a görögök kisebb fejfájást okoznának az EU-nak a kilépésükkel, mint saját maguknak. Ezt látszik igazolni az a felmérés is, amely szerint négyötödük meg akarja tartani az eurót, és csak tíz százalék azok aránya, akik szívesen látnák a korábbi valuta, a drachma visszatérését. Mindenesetre David Cameron brit miniszterelnök éles hangú felszólítást intézett a dél-európai állam lakóihoz a G8-csúcs után a The Telegraph hasábjain. „Az új választásokon egyszer és mindenkorra el kell dönteni, hogy Görögország az eurózónában marad."  Egyértelmű üzenetet kell küldenünk a görögök számára - mondta Cameron - most kezükben a döntés, ám egy esetleges kilépés „ártana Görögországnak, Európának, de az egész világnak is".

Mint említettük, az esemény kapcsán a bulvárhírekből sem volt hiány. Obama és Cameron „szokásos" reggeli, háromnegyed órás külön megbeszélését az elnöki konditeremben tartotta. A két vezető a futópadon folytatott eszmecserét az eurózóna válságának kezeléséről.

Olvasson tovább: