Kereső toggle

Konszolidáció után államosítás

Nemzetközi bankprés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A napokban több „sokkoló" hír is érintette a nemzetközi bankvilágot. Államosították a belga Dexiát, az Egyesült Államokban idén immár 76 becsődölt bankot tartanak nyilván, és a jövőt taglaló prognózisok sem jósolnak túl sok biztatót a nyugati bankvilág számára.

Úgy tűnik, hogy a tengerentúlon többszörösen megfogadták Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár „tanácsát", miszerint „nem lenne súlyos tragédia, ha 2-3 bankkal kevesebb lenne". Persze míg ő a kivonulásra gondolt, az USA-ban inkább arról van szó, hogy az állam sem hajol le minden egyes regionális pénzintézetért. Így történt ez most a Sun Security Bank és a River Bank esetében is. Ami a méreteket illeti, a Sun Security mérlegében összesen 356 millió dollár volt, ami mai árfolyamon mintegy 77 milliárd forint. Ezt jóval meghaladja például a legnagyobb magyarországi bank, az OTP Bank mérlegfőösszege, amely "mindössze" 10 000 milliárd forint. De míg nálunk van összesen 39 bank, addig az USA-ban több mint 7500! (Nem mellékes az sem, hogy az Egyesült Államokban a betétbiztosítás 250 ezer dollárig szól, azaz kb. 54-55 millió forintig.)

Az amerikai viszonyokhoz képest tehát ez szinte szóra sem érdemes, az viszont már elgondolkodtató, hogy a Lehman Brothers bukásának 2008. szeptember 10-i bejelentése óta összesen 387 bank jelentett csődöt az Amerikai Állami Betétbiztosítási Alap (FDIC) kimutatásai szerint. Ezzel az idén bezárt bankok száma 76-ra emelkedett. A csődhullám tulajdonképpen tavaly tetőzött, a rekord negyedév pedig 2009 nyarán volt, amikor 3 hónap alatt 24 bankcsődöt regisztráltak. A kihullott bankok méretét tekintve is a 2009-es év vezet: a két évvel ezelőtt csődbe ment bankok összesített eszközállománya 169,7 milliárd dollár volt, tavaly viszont már csak 92 milliárd dollár. Ez azt is jelentheti, hogy jelenleg inkább a kisebb, 1 milliárd dollárnál kevesebb eszközzel rendelkező bankok vannak bajban, míg a nagyobbak már túljutottak a válságon.

Az öreg kontinenst viszont a napokban inkább a belga-francia illetőségű Dexia bank államosítása rázta meg. A lassan két éve tartó euróválság első „nyugati áldozataként" elkönyvelt bank lakossági üzletágát most összesen 4 milliárd euróért, de 100 százalékban átveszi a belga állam - jelentette be nemrég Yves Leterme, Belgium ügyvezető miniszterelnöke. A lépés talán annyiban nem volt meglepő, hogy a francia és a belga állam már 2008-ban részesedést vásárolt a bankban, amikor a válság kirobbanása szükségessé tette a központi mentőövet. Illetve, már a legutóbbi európai banki stresszteszten is kibukott, hogy valami gond van a Dexiával (már akkor is tudni lehetett, hogy a pénzintézet kintlevőségeinek nagy része görög, illetve olasz és spanyol kötvényekben van), de eddig húzták a végső döntést.

Ebből is látszik, hogy Nyugaton úgy tekintenek az államosításra, mint a legutolsó megoldások egyikére, hiszen - mint ahogy ez a tengerentúlon is megmutatkozott - egy növekvő állami szerepvállalás sok esetben azt a megbélyegzést vonja maga után, hogy az adott kormányzat „szocializmust akar bevezetni". A belga szövetségi kormány itt is rögtön jelezte, hogy nem akarja a „végtelenségig megtartani" a bankot, de nem is akar azonnal túladni rajta.

A Dexia teljes hitelezési kitettsége mintegy 700 milliárd euró, ami több mint kétszerese Görögország éves GDP-jének. A bankban jelenleg 90 milliárd eurónyi olyan követelés van, aminek behajthatósága erősen kétséges. Ezeket most egy másik intézménybe helyezik át, és hármas állami garanciát vállalnak értük. A három érintett ország közül Belgium 60,5 százalékot (54 milliárd eurót), Franciaország 36,5 százalékot, míg Luxemburg 3 százalékot vállalt magára. Az állami garanciaátvállalások fejében a Dexia összesen 450 millió eurót fizet a három országnak, ebből 270 milliót Belgiumnak. Így Belgium a 4 milliárd helyett csupán 3 milliárd 730 millió eurót fizet majd ki vételár gyanánt. A tét nem volt kicsi, hiszen a Dexiának több száz fiókja van Belgiumban, rengeteg lakossági ügyféllel.

Franciaországban - ezzel ellentétben - nincsenek lakossági fiókok, viszont itt a Dexia az önkormányzatok egyik fő hitelezője. A legutóbbi hírek szerint a francia üzletágra nehezedő terheket két állami pénzintézet venné át. Ami a Dexia luxemburgi ágát illeti, Luc Frieden pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a luxemburgi állam maga is kisebbségi részvénypakett megszerzésére törekszik a Dexia helyi üzletágában, de a pontos arányokat még nem állapították meg. Ezzel párhuzamosan azonban attól sem riadnának vissza, ha egy mostanság nagyon aktív katari befektetői csoport - amelynek gyökerei egészen a katari királyi családig nyúlnak - vásárolná meg a luxemburgi részt. A Dexiának ezenkívül Törökországban is van egy leánycége, a Denizbank, amelyet a „terhek enyhítése érdekében" mindenképpen el akarnak adni. A vevő, érdekes módon, az az orosz Sberbank lenne, amely nemrég a Volksbank kelet-közép-európai hálózatára is rátette a kezét.

Mindez nem sok jót ígér az európai bankok számára, hiszen ez azt jelenti, hogy szorul a hurok körülöttük a tőkeemelések kérdésében. Egyes, élesebb vélemények -  mint például a The Economist egyik írása -  szerint az egész európai bankrendszert fel kellene tőkésíteni és hagyni, hogy Görögország végre „ellenőrzötten csődbe menjen". Az Európai Központi Bankot „tehetetlenséggel" vádló újság szerint nevetséges, hogy az elnök, Jean-Claude Trichet lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy ez a „legrosszabb európai válság a második világháború óta", mégsem tesznek gyakorlatilag semmit. Mindeközben a bankvilág egy „brutális bizalomhiánnyal küzd" - ahogy egy neve elhallgatását kérő európai bankvezető jellemezte a helyzetet a The Economist kérdésére.

Látva, hogy a Dexia még átfért a léc alatt a legutóbbi banki stresszteszten, most újabb kört akarnak a szabályozók, immár szigorúbb követelményekkel. A McKinsey&Company nemzetközi stratégiai tanácsadó cég legutóbbi tanulmánya sem fest túl rózsás jövőképet a bankok elé: a közeljövőben csak a fejlődő országok bankszektorai számíthatnak igazi növekedésre. 2020-ig a globális banki bevételeknek 60 százaléka a fejlődő piacokról származik majd - állítják a szakértők. A tanulmány szerint világszerte a szabályozói környezet szigorodása várható, és a banki tőkekövetelmények is emelkednek majd. A cég számításai alapján az európai és amerikai bankoknak összesen 1500 milliárd dollárnyi tőkeemelésre lenne szüksége a biztonságos szint eléréséhez. A McKinsey arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakossági hitelezés további - érthető -gyengélkedése mellett a növekedés forrása a jövőben az a 2,5 milliárd embertársunk lehet, akik eddig még sosem vettek igénybe banki szolgáltatásokat. Persze kérdés, hogy egy maszáj harcos mihez kezd majd egy hitelkártyával.

Olvasson tovább: