Kereső toggle

Magyar csúcsfizetés, európai minimálbér

Alig emelkedik a fizetés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A legfrissebb jelentés szerint drámaian visszaesett az idén a reálbér növekedése. A KSH számításai alapján a bérnövekedés az év első négy hónapjában nem érte el az egyszázalékot az előző év azonos időszakához képest. A hazai fizetések nemcsak az "öreg Európa" fejlett államaihoz, hanem a velünk együtt csatlakozó országok jövedelméhez képest is meglepően alacsonyak. Az EP-választások "büntető" voksolása mögött talán épp a két évvel ezelőtti jelentős béremelések emlékének múltba veszése áll. 

A tavalyi és az azt megelőző évekhez képest az idén drámaian visszaesett a reálbér növekedése. Az év első négy hónapjában – a 6,8 százalékos inflációt bekalkulálva – csak 0,9 százalékkal nőtt a reálbér, azaz ennyivel több pénzzel rendelkezünk ma, mint egy évvel korábban. A visszaesés annál is inkább érzékelhető, mivel tavaly ebben az időszakban még 13,5 százalékkal nőttek a bérek.

A KSH számításai szerint egy átlag dolgozó bruttó 147 ezer 700 forintot keres – ami 573 eurónak megfelelő összeg –, nettó jövedelme pedig 91 300 forint, azaz 365 euró. A legjobban keresők az idén is a pénzügyi szektorban dolgozók voltak, akik bruttó 316 ezer forintot (1264 euró) vittek haza – elgondolkodtató ugyanakkor, hogy ez az összeg a holland minimálbérnek megfelelő tétel!

Az adatok összehasonlításából kiderül, hogy a hazai fizetések messze elmaradnak az uniós átlagtól, sőt még a volt szocialista országok fizetéseihez képest is csekélynek mondható. Meglepő, hogy a családok éves nettó jövedelme Magyarországon a legalacsonyabb a 10 csatlakozó ország közül. A hazai 5750 eurós éves bevétellel szemben Szlovákiában 6120, Lengyelországban 7680, Csehországban 9880 euróval gazdálkodik egy átlagos család. A máltaiak és a ciprusiak 15 ezer euró felett, míg a szlovénok 10 ezer eurós éves nettó jövedelemmel rendelkeznek, tehát a máltai családok több mint 2,5-szer annyi jövedelemmel bírnak, mint a magyarok. Érdekes eredmény születik akkor, ha a nettó jövedelmeket és a gazdasági teljesítményt hasonlítjuk össze: a legszegényebb magyarok nem a legkevesebbet teljesítő nemzet a régióban. A magyaroknál kisebb teljesítményt produkálnak a lengyelek és a szlovákok. A ciprusiak közel háromszor annyi jövedelemmel gazdálkodhatnak, mint mi, noha az egy főre eső GDP-jük (azaz egy fő által megtermelt érték) csupán másfélszerese a hazainak. A különbségek egész Európára vetítve még kirívóbbak. Az egy kereső, kétgyermekes családok nettó jövedelmi pozíciójából kiderül, hogy a legkevesebb bevétellel rendelkező litván családoknál közel hétszer nagyobb összeggel gazdálkodhatnak a legnagyobb jövedelemmel rendelkező luxemburgi családok. Magyarország és Luxemburg között "csak" négyszeres a különbség. 

Az idei bérbefagyasztást a kormány az előző években megugró államháztartási deficit leszorításával indokolta, s az előrejelzések szerint a következő években is szerényen, csupán néhány százalékkal emelkedhet a hazai reálbér.

Olvasson tovább: