Kereső toggle

Vigyázat, kémek a hálón

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Becslések szerint eddig több mint 22 millió ember töltött le olyan szoftvert az
internetről, amely elektronikus követőprogramot ültetett számítógépébe – derül
ki a Time magazin írásából. Az internetes kémkedést Nagy-Britanniában például
jogi szabályozás legalizálja, átláthatóvá téve ezzel számtalan személyes és
gazdasági dokumentumot. Az FBI Carnivore (húsevő) nev? rendszere pedig a hackerek és
pedofilek elleni küzdelemre hivatkozva titokban figyelte az amerikai internetezőket. A
megfigyelő programok egyébként felbecsülhetetlen marketing eszköznek bizonyulnak az
e-kereskedelem bonyolítói és reklámcégek számára, ugyanakkor veszélyesek, hiszen
adatokat gyűjtenek az emberek személyéről, érdeklődési területéről és
vásárlási szokásairól.

Egy washingtoni kutatócsoport megállapította, hogy 100 online vállalat közül 86
dolgozik valamilyen megfigyelő programmal. A vállalatok piackutató, illetve marketing
céllal alkalmazzák e szoftvereket, melyeket bizonyos weboldalak vagy letölthető
programok juttatnak el a felhasználó személyi számítógépébe. Reklámügynökségek
monitorozzák a világhálón barangolókat, és ezáltal könnyűszerrel
megállapíthatják, megfelelnek-e egy adott célcsoportnak. Elég tehát ráklikkelni egy
reklámra, vagy letölteni egy ingyenes szoftvert, és a követőprogram ott terem az
illető winchesterén, folyamatosan figyeli minden mozdulatát a neten, és továbbítja
"megbízójának" a begyűjtött információt.

Az így "lekövetett" egyébként anonim fogyasztói tulajdonságok pedig azonnal
személy szerint azonosíthatók lesznek, amint az illető bárhol kitölt egy formulát a
nevével és e-mail címével.

Richard Smith, a tavaly pusztító Melissa vírus egyik leleplezője akkor kezdett el
foglalkozni a dologgal, amikor egy zBubbles nev? programot töltött le saját PC-jére,
amelyről aztán gyanús lett neki, hogy "kémkedik" utána. A zBubbles – amely
mellesleg egy ismert vállalat, az Amazon internetes cég egyik leányvállalatának
terméke – online vásárlásban nyújtott rendkívül praktikus szolgáltatást: amint
Smith egy kereskedelmi oldalra lépett a világhálón, a zBubbles javaslatokat adott, és
megmutatta az olcsóbb konkurens termékeket is. Később Smith, mikor a komputerét
elhagyó adatokat vizsgálta, észrevette közöttük a zBubbles által kiválasztott
információkat, többek között a lakcímét, a termékeket, amiket meg akart
vásárolni, de egy repülőjegy-foglalást is 14 éves lánya számára, a járatszámmal
együtt. Smith szerint a szoftverek veszélyesek, mivel túl sok információt árulnak el
a felhasználóról. A Time szerint a komputeres követőprogramok azért is figyelmet
érdemelnek, mert a vezeték nélküli, hordozható számítógépek korszakában a
vásárlásainkat alapvetően az interneten bonyolítjuk majd, e nagy teljesítmény?
szerkentyűkkel pedig azonosítani lehet tartózkodási helyünket is.

Az interneten való szörfözés és e-mailezés ma már egyre kevésbé privát élmény.
A megfigyelések nemcsak a személyeket, hanem a vállalatok üzleti érdekeit is sértik.
A cégek úgynevezett tűzfalakkal igyekeznek védekezni az illegális behatolókkal, a
hackerekkel szemben. Más jellegű, de nem kevésbé hatékony a világ legkiterjedtebb
megfigyelőrendszere, mely telefon- és faxüzenetek elfogására specializálódott, az
Echelon. A számítógépes megfigyelőrendszer még a hidegháborúból maradt ránk, és
az angolszász országok közötti megállapodáson alapult, hivatalosan azonban máig nem
ismerik el létezését. Az Echelon partner nemzetek által használt Memex nev?
kémprogram az internet virtuális kereszteződéseiben nagy mennyiség? elektronikus
adatot szippant magába, majd ezeket egy, a kívánt kulcsszavak szerint kialakított
szótáron keresztül futtatja át. (Hetek, 2000 március 4., Minden szót lehallgatnak) A
közelmúltban fény derült arra is, hogy az FBI nyomozói célokkal mintegy másfél
éve figyeli az amerikai internetezők adatforgalmát. A Time szerint más országok is
alkalmaznak nemzeti megfigyelőrendszereket, többek között Nagy-Britannia,
Oroszország, Németország. Nagy port kavart az angol alsóház által a hetekben
elfogadott megfigyelési törvény, mivel az teljes hozzáférési jogot biztosított az
angol kormánynak az elektronikus levelekhez és más kódolt internetes kommunikációs
csatornákhoz. Egy korábban elfogadott brit törvény szerint az Egyesült Királyságban
jegyzett internetes szolgáltatók kötelesek minden rajtuk keresztül átfolyó adatot az
angol kormányzati biztonsági szolgálat rendelkezésére bocsátani. A kormány így
bírói engedély nélkül juthat bármely vállalat vagy magánszemély elektronikus
levelének tartalmához. A brit polgári szabadságjogi szervezetek szerint ezzel a
kormány nem ér el mást, mint hogy az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó
vállalatok működésüket áthelyezzék olyan országokba, ahol a szabályozás nem
ilyen szigorú.

Míg a vállalatokat figyelik, a vállalatok is figyelik alkalmazottaikat. Elemzők
szerint a nagyvállalatok legalább 4,7 millió dollárt veszítenek évente a
munkahelyükön internetező alkalmazottaik miatt. Nagyvállalatok már többféle
detektívprogramot alkalmaznak, amellyel kiszűrik, ha egy alkalmazott munkaidejében
állást keres, vagy más nem odaillő böngészést folytat az interneten. Bizonyos
európai országokban akár az alkalmazott állásába is kerülhet, ha munkaidőben nem
szakmai céllal barangol a világhálón.

Megnyugtató mindenesetre, hogy létezik ellenszer, ha nem akarunk ilyen megfigyelőket
számítógépünkbe. Vannak olyan szoftverek, (a The Limit Software\'s Cookie Crusher
vagy a Kookaburra Software\'s Cookie Pal), melyek lehetővé teszik, hogy egyből lássuk
ha kémeket töltünk le, így rögtön irthatjuk is őket.

Olvasson tovább: