Kereső toggle

Trendforduló

Csökken az iszlám társadalmi elfogadottsága Franciaországban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Közvélemény-kutatás vizsgálta a franciáknak a muszlimok iránti toleranciáját a Le Figaro megbízásából októberben, jelentős változást mutatva a két évvel korábbi állapotokhoz képest. Az iszlám elutasítottsága a muzulmán közösségek társadalmi térnyerésével párhuzamosan növekszik – derül ki a kutatásból.

Amúlt héten Szaúd-Arábiában, az Arafát-hegyen összegyűlt több mint kétmillió muzulmán zarándok közül sokan érkeztek Franciaországból is. A felmérés a zarándoklatra való felkészülés időszakában történt.
A katolicizmus társadalmi és kulturális súlya (melynek paradox módon épp az erőteljes elvilágiasodás lett az egyik gyümölcse) még sokáig megakadályozhatja az iszlám irányába való hangsúlyeltolódást Franciaországban. Ugyanakkor egy nem túl látványos átbillenés zajlik vallásgyakorlás tekintetében a muzulmánok javára. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, néhány évtized múlva az iszlám uralkodó vallássá válik az országban. Pontos számadatok éppen a törvények betartása miatt nincsenek, hiszen Franciaországban népszámláláskor tilos a vallási hovatartozást firtató kérdéseket feltenni. E tekintetben is csak korábbi közvélemény-kutatásokra támaszkodhatunk. Ezek azonban meglehetősen jó közelítéssel mutatják a nem túl távoli jövő vallási összetételét. Jelenleg létszámát tekintve első számú vallás a katolicizmus, melynek azonban vasárnapi miselátogatói közül 65 százalék ötven év feletti, míg ezzel szemben a pénteki mecsetlátogatók 73 százaléka ötvennégy évnél fiatalabb. A harmincnégy év alattiak körében még szembetűnőbb a jövő vallási térképe. Míg a katolikusoknak mindössze 16 százaléka tartozik e korcsoportba, a muzulmánok esetében ez az arány 48 százalék.     u
u Azonban egyre gyakrabban hangos a francia sajtó (sok esetben az országhatáron túl is) olyan visszatetszést keltő eseményektől, melyek egyértelműen a franciaországi muzulmán kisebbséghez kötődnek. Ezek a kérdések minimum megosztóak (iskolai, utcai fátyolviselés vagy mecsetépítések), de sokszor egyértelműen negatív kontextusba helyezték az iszlám francia követőit (terrortámadások, vagy éppen a „halal” szertartással vágott állatok húsának címkézetlen kikerülése a francia húspultokra). Az ezekhez hasonló hírek miatt a kutatásban részt vevők 60 százaléka gondolja, hogy már túlzottan nagy a vallás szerepe. Két éve még csak 55 százalék gondolta így, miközben a kérdésre közömbösek aránya 41-ről 35 százalékra csökkent. Jelentősebb változások voltak még a fátyolviselésről, illetve a mecsetépítésekről szóló vélekedésekben. A megkérdezettek 43 százaléka „fenyegetőnek” érzi a muzulmánok média- és közszereplésben való „látható” térnyerését. Egyre többen gondolják, hogy a muzulmánok nem akarnak integrálódni a francia társadalomba, s még inkább növekedett azoknak a száma, akik szerint a kulturális különbségek túlságosan nagyok azok áthidalhatóságához.
Az iszlámról alkotott legalapvetőbb érzéseket firtató kérdésre sokat sejtető válaszok születtek. Itt különböző pozitív és negatív jellemzők közül kellett három, az iszlámot legjobban leíró tulajdonságot megjelölni. Toronymagasan a legtöbb válaszadó által említett jellemzés:
a nyugati értékek elutasítása. A második helyen a fanatizmus szerepelt. Ennek fényében nem csoda, hogy az októberi felmérést végző cég vezetője, Jérőme Fouquet így összegzi az eredményeket: „Noha a franciák jelentős része (40 százalék) még most is közömbös az iszlám franciaországi jelenlétével kapcsolatban, a társadalom többi részében e vallással szemben jelentős megkeményedést és negatív megítélést mértünk.”

Olvasson tovább: