Kereső toggle

Rossz szomszédok

Szigetekért folyik a harc Kína és Japán között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újra fellángolt a feszültség Kína és Japán között: Japán a napokban vásárolta meg a Kelet-kínai-tengeren található Szenkaku-szigeteket, melyeket korábban egy család birtokolt. Eközben Kína saját területének tekinti az alig 7 négyzetkilométer összterületű szigetcsoportot. Peking válaszul hat őrhajót küldött a térségbe.

A szigeteken jelenleg csak kecskék és vakondok laknak, elhelyezkedésük miatt azonban nagy jelentőséggel bírnak: fontos hajózási útvonalak mentén fekszenek, halban gazdag vizeken, ráadásul a ’60-as évek végén szénhidrogén-lelőhelyeket fedeztek fel a térségben. A szigetcsoportot, amely régóta komoly feszültség forrása a térségben, Tajvan is magának követeli.
A hét elején több mint 70 városban tüntettek Kínában, a rendőrség könnygázt és vízágyúkat is bevetett a tömeg feloszlatására. Több japán cég ideiglenesen felfüggesztette a termelést kínai gyáraiban az országban elszabadult japán-ellenes indulatok miatt. Egy szemtanú beszámolója szerint dühödt emberek elvették tőle a kameráját és összetörték, csupán azért, mert japán gyártmányú volt. „A Japánban készült autókat véletlenszerűen megállították az utcán, a sofőröket kirángatták az autójukból, aztán összetörték és felgyújtották a járműveket” – számolt be élményeiről a BBC-nek a szemtanú.
A hétvégén tüntettek a pekingi japán nagykövetség előtt is, zászlókat égettek, és japán éttermeket is megrongáltak. A kínai erődemonstráció részeként Peking egyik bevásárlóközpontjában hatalmas kivetítőn, a szigetcsoportot ábrázoló fotókkal felváltva közvetítették a tiltakozó megmozdulásokat, miközben a hangszórókból a kínai himnusz zengett. A fővárosban több japán személyt nyilvánosan inzultáltak. Josihiko Noda japán miniszterelnök felszólította Pekinget, hogy védjék meg a japán állampolgárokat, és mindenkit nyugalomra intett.
A hét elején a Kyodo hírügynökség arról számolt be, hogy mintegy ezer kínai halászhajó tart a szigetek felé. Félő, hogy a kínai halászok konfliktusba kerülnek a japán parti őrséggel, ráadásul állítólag őket is kísérik kínai hadihajók.
Vasárnap egy tokiói kórházban meghalt Sinicsi Nisijama, aki mindössze  néhány nappal korábban vette át nagyköveti megbízását Pekingbe. Nisijamának, aki egy utcai rosszullét után került kórházba, első feladata lett volna a két ország közötti indulatok csillapítása.
Az Egyesült Államok egyelőre nem foglalt állást az ügyben, de azt elismerte, hogy a Japánnal kötött kétoldalú megállapodás értelmében szövetségese segítségére kell sietnie, amennyiben megtámadják.

Elveszett, de megtaláltatott

Előkerült Hszi Csin-ping kínai alelnök, miután két hétre minden hivatalos magyarázat nélkül teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. A kínai agráregyetemen tartott beszédét közvetítette a kínai állami televízió és rádió is, de arról nem tettek említést, hogy mi történt vele. Sokan egészségügyi okokra tippeltek, de felmerült az is, hogy a kínai kommunista párton belüli hatalmi harc éleződött ki.
Csin-ping szerdán találkozott  Leon Panetta amerikai védelmi miniszterrel is. A két ország kapcsolatát jelenleg erősen befolyásolja a Szenkaku-szigetekért folyó harc: Kína attól tart, hogy Amerika előbb-utóbb beavatkozik a vitába japán szövetségese oldalán.
Várhatóan Csin-pinget választják meg Kína elnökének a Kommunista Párt közeljövőben sorra kerülő kongresszusán, amelynek pontos dátumát még mindig nem jelölték ki. Szakértők attól tartanak, hogy 1976-hoz és 1989-hez hasonlóan nem lesz zökkenőmentes a váltás: mindkét alkalommal tisztogatások és bebörtönzések követték a vezetőcserét.

Nem kell az atom

2030-ig teljesen kiszorítanák a nukleáris energiát Japán energiaellátásából – áll a japán kormánynak a napokban nyilvánosságra hozott legújabb energiapolitikai terveiben, melyek szerint az atomenergiát a jövőben elsősorban a megújuló energiaforrások helyettesítenék.
Ezzel párhuzamosan Japán a hagyományos, nem megújuló energiaforrásokból, mint a kőolaj, kőszén és földgáz, a jövőben növelné importját – egyelőre még nem egészen tisztázott, hogy honnan.
A 2011 márciusában bekövetkezett fukusimai katasztrófa után biztonsági ellenőrzésre leállított atomreaktorok jelentős energiakiesést jelentenek az ázsiai ország számára. Az eredetileg 54 reaktorból – melyek Japán energiaellátásának 30 százalékáért voltak felelősek – jelenleg 11 üzemel. Júliusban Josihiko Noda miniszterelnök 2 reaktor újraindítását jelentette be, amit a lakosság részéről heves tiltakozások követtek. A fukusimai baleset előtt Japán arra készült, hogy 2030-ig ötven százalékkal növeli az atomenergia-előállítást – most összes erőművük bezárását tervezik. Az atomerőművek sorsa Japánban az egyik legvitatottabb kérdés – természetesen a jelenlegi elképzelést is éles kritikákkal illetik, megkérdőjelezve annak megvalósíthatóságát.

Olvasson tovább: