Kereső toggle

Szövetség a latrokkal

Bagdadi káosz és az Irak–Irán–Szíria-tengely

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hetek iraki mércével is példátlan erőszakhulláma után úgy tűnik, a
közel-keleti országban a polgárháború kitörése nem távoli veszély, hanem véres
realitás. A gyilkosságok, merényletek és emberrablások sorozata annak ellenére
folytatódik, hogy Irakban van már állandó kormány, likvidálták Abu Muszab
az-Zarkavit, és megszületett Szaddám Huszein elsőfokú ítélete is. Az ENSZ
legújabb felmérése szerint az idei október különösen véres volt: a civil
áldozatok száma meghaladta a háromezer-hétszázat.



Dzsalal Talabani iraki és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök

A rossz előjelek már akkor megmutatkoztak, amikor november közepén Bagdadban
a szunnita irányítás alatt álló felsőoktatási minisztériumból százötven embert
raboltak el egyszerre, akik közül nyolcvan még mindig nem került elő. Alig két
héttel később olyan merényletre került sor Bagdad Szadr City nevű síita
nyomornegyedében, amilyenre 2003 óta nem volt példa. Negyedórás időközökben
három autóba rejtett pokolgép robbant fel két zsúfolt piacon és egy forgalmas
téren, több mint százhatvan halálos áldozatot és kétszázharminc-nál is több
sérültet hagyva hátra. A módszer és a civil áldozatok célbavétele miatt sokan az
al-Kaidára gyanakodnak, de köny-nyen lehet, hogy a szunnita lázadók bosszújáról
van szó. A kétmillió lakosú síita Szadr City negyed, amely Muktada al-Szadr
hírhedt Mahdi milíciájának otthona is egyben, a szunnita szélsőségesek gyakori
célpontjává vált.

A pusztítás nyomán a kormány kijárási tilalmat rendelt el Bagdadban, és a
repülőteret is lezárták. A válságos nap már amúgy is mozgalmasan indult: dél
körül mintegy 30 terrorista háromórás ostrom alá vette az egészségügyi
minisztériumot. Az egy órával később bekövetkező robbantások után pedig nem
sokkal a síita milícia tagjai elkezdtek járőrözni a megtépázott városrészben,
fennhangon átkozva a szunnitákat, kalasnyikovjaikkal vaktában lövöldözve a
levegőbe. Bosszújukra nem kellett sokáig várni: hamarosan aknavetőkkel kezdték
el lőni az Abu Hanifa mecsetet és más célpontokat a szunnita Adhamija negyedben.
Másnap pedig újabb szunnita mecseteket vettek célba: négyet felgyújtottak,
egyből pedig kirángattak az éppen imára öszszegyűlt szunniták közül hat hívőt,
és élve elégették őket.



Tömeggyilkosság Bagdadban. A hármas robbantás egyik helyszíne

Az irányítás, úgy tűnik, kezd végleg kicsúszni mindenki kezéből: az iraki
kormány láthatólag nem ura a helyzetnek, Amerika pedig egyre inkább
kutyaszorítóba kerül. Ha Irakban totális polgárháború bontakozik ki, az egész
térséget magával ránthatja egy mélyebb konfliktusba. A demokrácia közel-keleti
exportjával kapcsolatos hangzatos tervek a jelenlegi helyzetben csúfos kudarcot
szenvedhetnek. Az eredeti elképzelések szerint az iraki rezsimváltás hasonló
folyamatokat indíthatott volna be Iránban és Szíriában is, és így, a
terrorszervezetek két nagy szponzorának semlegesítésével megoldást hozhatott
volna a palesztin–izraeli konfliktusban is. Washingtonban azonban az iraki
kivonulási stratégia lehetőségeit vizsgáló kétpárti Baker Bizottság egyes
források szerint meglepő elképzeléssel áll majd elő: közvetlen tárgyalásokat
javasol majd Iránnal és Szíriával, ami azt jelenti, hogy Amerikának szóba
kellene állnia két olyan rezsimmel, amelyeket a „lator országok” közé sorol.

Irak elnöke, a kurd Dzsalal Talabani Teheránba látogatott, hogy tárgyalásokat
folytasson arról, Irán hogyan tudna segítséget nyújtani a vérontás
megfékezéséhez. (lásd keretes cikkünket) Michael O’Hanlon, a Brookings Intézet
szakértője szerint Irán egyre inkább úgy érzi, hogy kiütheti a nyeregből
Amerikát a Közel-Keleten, és így rövidesen „a Perzsa-öböl nagyhatalmává válhat”.

A Pierre Dzsemájel libanoni miniszter meggyilkolásáról és a Hezbollah újbóli
felfegyverzéséről érkező hírek is egyre inkább azt sugallják: Amerika kezéből
nemcsak Irak kezd kicsúszni, hanem az egész térség. Nem véletlen, hogy a héten
nagyszabású diplomáciai erőfeszítésekre került sor Washington részéről.
Ugyanakkor kérdéses, hogy Irán és Szíria bevonása mennyit változtatna a
helyzeten: bár Teherán befolyást tud gyakorolni az iraki síitákra, a jelenlegi
válságos helyzetben egyelőre nem sokat tud tenni, Szíria pedig ugyan meg tudná
erősíteni a határokon az ellenőrzést, de ez sem jelente nagy változást, hiszen
Irak már amúgy is tele van fegyverekkel és harcosokkal. Amerika és a regionális
hatalmak beavatkozásai ellenére jelenleg úgy tűnik, a megoldás az egymással
harcoló iraki csoportok kezében marad.



Örömtáncot járó szunniták

Fotók: AP

Irán kiűzné a szövetségeseket irakból

A hét elején Teheránban tárgyalt az iraki kormányfő és több minisztere. A
tárgyalások célja, hogy Bagdad megnyerje a szomszédos államok támogatását, és
ezzel próbálja stabilizálni a polgárháború közeli állapotokat Irakban. A
washingtoni politika változásával Teheránnak nagyobb politikai tér juthat, akár
„békecsinálóként” is felléphet a közeljövőben. Egyes elemzők szerint azonban az
iráni közeledés valódi tétje, hogy Irán megszünteti-e az új iraki rendszer
biztonságát veszélyeztető katonai csoportok pénzelését.

Dzsalal Talabani iraki elnököt az Irán legfőbb politikai vezetőjének számító
Ali Hamenej ajatollah fogadta, aki úgy véli: a stabilitás helyreállításának
előfeltétele a „megszállók kivonása”, értve ezalatt az Egyesült Államok és
szövetségeseinek katonáit. Az Egyesült Államokban megtartott kongresszusi
választások eredménye egyértelmű jelzés volt, hogy Amerika Irak-politikáján
igazítani kell. Ebbe az irányba tett első lépés volt Donald Rumsfeld védelmi
miniszter, az amerikai katonai beavatkozás kiemelt stratégájának gyors
menesztése. Az iráni–iraki csúcstalálkozóra nem sokkal azután került sor, hogy
Bush amerikai elnök és Blair brit miniszterelnök a múlt héten kijelentette:
jövőre nem fogják jelentősen csökkenteni az Irakban állomásozó katonák számát,
betöltendő feladatuk tekintetében azonban lehet változás.

Teherán sajátos módon kíván fellépni a békéltető szerepében. Merőben másképp
látják a válság gyökerét, következésképpen a gyógymódot is a síita többségű
államot irányító iszlám kormányzatban. Egyfelől egyre többen hangoztatják az
Egyesült Államokon belül is, hogy Irán és Szíria bevonása nélkül nehéz lesz
Irakban helyreállítani a rendet. Ugyanakkor tény, hogy a Dél-Irakban
felfegyverzett síita milíciákat az iráni katonai elit hadsereg, a Forradalmi
Gárda látja el fegyverekkel, ami a bagdadi központi hatalmat gyengíti.

Az Egyesült Államok által támogatott új iraki vezetés az iráni találkozó mellett
Szíria felé is nyitott. Néhány nappal a Hamenej ajatollahhal és Mahmúd
Ahmadinezsád elnökkel létrehozott találkozó előtt Irak helyreállította
diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal, mikor Wallid Moallem szíriai
külügyminiszter Bagdadba érkezett. Irak 1982-ben szüntette meg nagykövetségét
Szíriában, mikor az iraki–iráni háború kezdetén Szíria Teherán támogatása
mellett kötelezte el magát. Irán és Irak között a diplomáciai kapcsolat
újrafelvétele 1990-ben történt meg, a nyolc évig tartó, egymillió emberéletet
követelő háború lezártával.

Szikora Márton

Olvasson tovább: