Az elmúlt hetek iraki mércével is példátlan erőszakhulláma után úgy tűnik, a közel-keleti országban a polgárháború kitörése nem távoli veszély, hanem véres realitás. A gyilkosságok, merényletek és emberrablások sorozata annak ellenére folytatódik, hogy Irakban van már állandó kormány, likvidálták Abu Muszab az-Zarkavit, és megszületett Szaddám Huszein elsőfokú ítélete is. Az ENSZ legújabb felmérése szerint az idei október különösen véres volt: a civil áldozatok száma meghaladta a háromezer-hétszázat.

Még javában tart a Scotland Yard vizsgálata Alekszandr Litvinyenko, a KGB egykori ügynökének halálával kapcsolatban. Az orosz kémet polóniummal, egy rendkívül ritka, csak atomerőművekben előállítható radioaktív anyaggal mérgezték meg. Időközben nyilatkozott Leonyid Nevzlin, a Jukosz orosz olajtársaság egykori igazgatója is, aki nemrég titkos dokumentumokat vett át Litvinyenkótól. Sokak szerint Vlagyimir Putyin a Nyugat szemében megbízható szövetségesből egyre inkább kínos és terhes kapcsolattá kezd válni, akit azonban gyakorlati okokból nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Egyre éleződik Libanonban a Szíria-barát és a nyugati típusú berendezkedés megvalósítására törekvő irány közötti ellentét. Pierre Dzsemájel maronita keresztény miniszter november 21-ei meggyilkolása a szakértők szerint egy újabb polgárháború kialakulásához sodorta közelebb az országot, melynek kimenete az egész térségre befolyással lehet.

Felállt a NATO elit hadereje

Még javában tart a Scotland Yard vizsgálata Alekszandr Litvinyenko, a KGB egykori ügynökének halálával kapcsolatban. Az orosz kémet polóniummal, egy rendkívül ritka, csak atomerőművekben előállítható radioaktív anyaggal mérgezték meg. Időközben nyilatkozott Leonyid Nevzlin, a Jukosz orosz olajtársaság egykori igazgatója is, aki nemrég titkos dokumentumokat vett át Litvinyenkótól. Sokak szerint Vlagyimir Putyin a Nyugat szemében megbízható szövetségesből egyre inkább kínos és terhes kapcsolattá kezd válni, akit azonban gyakorlati okokból nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az elmúlt hetek iraki mércével is példátlan erőszakhulláma után úgy tűnik, a közel-keleti országban a polgárháború kitörése nem távoli veszély, hanem véres realitás. A gyilkosságok, merényletek és emberrablások sorozata annak ellenére folytatódik, hogy Irakban van már állandó kormány, likvidálták Abu Muszab az-Zarkavit, és megszületett Szaddám Huszein elsőfokú ítélete is. Az ENSZ legújabb felmérése szerint az idei október különösen véres volt: a civil áldozatok száma meghaladta a háromezer-hétszázat.

Egyre éleződik Libanonban a Szíria-barát és a nyugati típusú berendezkedés megvalósítására törekvő irány közötti ellentét. Pierre Dzsemájel maronita keresztény miniszter november 21-ei meggyilkolása a szakértők szerint egy újabb polgárháború kialakulásához sodorta közelebb az országot, melynek kimenete az egész térségre befolyással lehet.

Nem indul etikai vizsgálat annak kapcsán, hogy a SOTE I. számú Női Klinikáján 1998 és 2001 között legkevesebb 500 életképes embriót semmisítettek meg. A „lombikos” megtermékenyítést igénybe vevő pároknak a törvény szerint lehetőséget kell adni, hogy döntsenek a be nem ültetett embriók sorsáról, a klinikán azonban egyetlen alternatíva a megsemmisítés volt. Az ügyben eltérőek a jogi értelmezések, az etikai-erkölcsi kérdések sora pedig szinte végtelen.

Soha nem látott mértékű hatalom összpontosul a tizenhat éve a Fideszt vezető Orbán Viktor kezében, miután ellenszavazat nélkül „az ország főpolgármesterévé” választotta pártja. Áttételesen mintegy 737 milliárd forint felett diszponál évente az a testület, melyet Orbán javaslatára hoztak létre, majd az élére neveztek ki. Meglepő, hogy az önkormányzati választások óta tartó sikerszériában több karakteres Fidesz-politikus, például Kósa Lajos, Rogán Antal és Pokorni Zoltán vonult vissza „birtokára”. Közben olyan problémák terhelik a párt életét, mint az SS-ruhába öltözött önkormányzati képviselő, az egymást mószeroló kereszténydemokraták és import kisgazdák, valamint a frakcióüléseket szétbeszélő exfórumosok. A kérdés: képes lesz-e Orbán ezt a konglomerátumot egybetartani?

A júliusban felállított bizottság a Katolikus Egyház magyarországi finanszírozásáról szóló, 1997-ben aláírt megállapodást vizsgálta. A bizottság elnökének Tamás Pált, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatóját kérték fel; a tagok között pedig több katolikus szakember is helyet kapott. Bár a szakértői csoport tevékenységi körébe utalt ügyek egy részét éppen a vizsgált konkordátumban előírt vatikáni–magyar vegyes bizottságnak kellett volna ellátnia, ez a szervezet a most elkészült jelentés szerint „az utóbbi években nem működött” – bár feltámasztását kívánatosnak ítélték. A financiális problémák áttekintése után a jelentés konklúziója: hoszszú távon az államtól elkülönült egyházfinanszírozással lehet elejét venni a további súrlódásoknak.

Hiányos a demokrácia Magyarországon – állapította meg az egyik londoni elemzőközpont felmérése, mely a 167 vizsgált ország közül a 38. helyre sorolta hazánkat. A lapunk által megkérdezett külföldi orgánumok tudósítói szerint tinédzserkorú demokráciánk több sebből is vérzik egyszerre.

Ma nem csak a felsőfokú végzettségű magyarokat várják külföldi munkára: a Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján továbbra is népszerűek a hentesek, a pincérek, a pékek és az eladók is. Számukra a legtöbb munkalehetőséget most Ciprus kínálja. A külföldön elhelyezkedő magyarokat főleg az építő-, a vendéglátóipar és az egészségügy szívja fel, megbecsülik őket, mert olcsók és sokat hajlandók dolgozni – mondta lapunknak a B.T. fejvadász cég vezetője, Kószó Géza. A GKI piackutató intézet elemzéséből is az derült ki, hogy a migráció gondolata kiemelkedően gyakori a fiatal, diplomás munkanélküliek körében. Legtöbbjük nem válogatós, szakképzettséget nem igénylő munkaköröket is elvállal.

Börtönlázadásokról, drogkereskedelemről, szerencsejátékokról és prostitúcióról a börtön falain belül csak a külföldről érkezett hírekben hallhatunk, bár a hazai büntetés-végrehajtási intézeteknek is megvannak a sajátos problémái. Ilyen például a túlzsúfoltság, a rabok tétlensége és agresszivitása. Pedig mindnyájan hozzájárulunk, hogy a megfelelő ellátást kapják az elítéltek: egy fő ellátására átlagosan 2 millió forintot fordítanak évente a költségvetésből.

Románia EU-csatlakozásáig csupán két hónap van hátra. A sajtó egyre többet ír a majdani következményekről: hol csalódásokról, rémhírekről, hol pedig a „jótevő” unióról szólnak a híradások. A határok eltűnése, a magyar–román stratégiai együttműködés a romániai magyarok alapvető érdeke – hangsúlyozta lapunknak Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

A vasprefektus levele

Soha nem látott mértékű hatalom összpontosul a tizenhat éve a Fideszt vezető Orbán Viktor kezében, miután ellenszavazat nélkül „az ország főpolgármesterévé” választotta pártja. Áttételesen mintegy 737 milliárd forint felett diszponál évente az a testület, melyet Orbán javaslatára hoztak létre, majd az élére neveztek ki. Meglepő, hogy az önkormányzati választások óta tartó sikerszériában több karakteres Fidesz-politikus, például Kósa Lajos, Rogán Antal és Pokorni Zoltán vonult vissza „birtokára”. Közben olyan problémák terhelik a párt életét, mint az SS-ruhába öltözött önkormányzati képviselő, az egymást mószeroló kereszténydemokraták és import kisgazdák, valamint a frakcióüléseket szétbeszélő exfórumosok. A kérdés: képes lesz-e Orbán ezt a konglomerátumot egybetartani?

A tüntetések és a politikai viták, amelyek XVI. Benedek törökországi utazását megelőzték, elterelték a figyelmet arról, hogy az egyházfő látogatását elsősorban pásztori és nem diplomáciai jellegűnek minősítette. A pápa hangsúlyozottan igyekezett békülékeny gesztusokat tenni azok felé, akiket az iszlám vallással kapcsolatos szeptemberi beszéde sértett. Benedek utazásának másik üzenete a keresztény egység hangsúlyozása volt. Ebben Kis-Ázsiának két szempontból is kitüntetett jelentősége van, hiszen itt működtek a korai kereszténység talán legsikeresebb gyülekezetei, és itt található Róma vallási szempontból legkitartóbb riválisa, az ortodox keresztény egyház központja is. Ezért látogatott el a pápa Isztambulba, az egykori Bizáncba és kereste fel az újszövetségi kor fontos színhelyét, Efeszoszt.

Az 58 éves Koós Anna közel három évtizedes külföldi tartózkodás után 2002-ben hazatért. Szülei addig számára ismeretlen ávós múltjára próbált fényt deríteni. „Azt hittem, a rendszerváltás utáni Magyarországon ma már olajozottan működik az objektív múltfeltárás” – mondja nevetve. Miután vizsgálódásai során mind intézményi oldalról, mind családtagjai részéről kemény ellenállásba ütközött, úgy döntött: a nehezen összeszedett dokumentumok alapján könyvet ír. A nem kívánt hagyaték című, nemrég megjelent művében megkísérli saját családtörténetén keresztül feltárni és megérteni a gyilkos diktatúra kialakulásának okait.

Meg tudta bocsátani Kádár Jánosnak, hogy elárulta, majd kivégeztette a nagypapáját? – Soha nem fogom elfelejteni Kádárnak ezt az árulást, és azt, amit a nagyapámmal tett. Meggyőződésem, hogy az ember nem árulhatja el a barátait. Kádár János politikusként pragmatikusan gondolkodott: vagy börtönbe küldenek, vagy megszerzem a hatalmat. Nagyon nehezen veszem tudomásul, hogy a politika ennyire elidegenül az általános emberi erkölcstől.

Harcolhatunk-e a génekbe kódolt sors ellen? Beszélgetés Tompa Anna professzor asszonnyal, a SOTE Közegészségtani Intézetének vezetőjével.

Taktikával csak választásokat és csatákat lehet nyerni – egy olyan háború megnyeréséhez, mint a terrorellenes háborúnak nevezett világméretű konfliktus, elsődlegesen stratégiára van szükség, amely nem választási ciklusokban gondolkozik, s amely alapvető céljaitól nem hagyja magát eltántorítani. Az iraki helyzet súlyosbodása, a demokrata siker az amerikai választásokon, az iráni fenyegetés, a nyári libanoni háború adta lehetőség kiaknázatlansága mind arról tanúskodik, hogy a világpolitika szereplői nem churchillek, akikben van annyi bátorság, hogy kerek-perec kimondják: nem ígérhetünk mást, csak vért, szenvedést és könnyeket. Ehelyett áldozatvállalás nélküli sikerrel, számháborús számleolvasással megvívott háborúkkal áltatják a közvéleményt. És nem csak a Zapatero-, Prodi-, D’Alema-, Chirac-féle opportunista politikusok.

Évente 40 ezer forinttal támogatja minden egyes magyar család a MÁV-ot, akkor is, ha egy métert sem utazik vonattal. A hiperveszteséges társaság rendbetétele akár 2000 kilométernyi vonal megszűnésével járhat.

300 gyógyszer patikán kívül

Az 58 éves Koós Anna közel három évtizedes külföldi tartózkodás után 2002-ben hazatért. Szülei addig számára ismeretlen ávós múltjára próbált fényt deríteni. „Azt hittem, a rendszerváltás utáni Magyarországon ma már olajozottan működik az objektív múltfeltárás” – mondja nevetve. Miután vizsgálódásai során mind intézményi oldalról, mind családtagjai részéről kemény ellenállásba ütközött, úgy döntött: a nehezen összeszedett dokumentumok alapján könyvet ír. A nem kívánt hagyaték című, nemrég megjelent művében megkísérli saját családtörténetén keresztül feltárni és megérteni a gyilkos diktatúra kialakulásának okait.

Meg tudta bocsátani Kádár Jánosnak, hogy elárulta, majd kivégeztette a nagypapáját? – Soha nem fogom elfelejteni Kádárnak ezt az árulást, és azt, amit a nagyapámmal tett. Meggyőződésem, hogy az ember nem árulhatja el a barátait. Kádár János politikusként pragmatikusan gondolkodott: vagy börtönbe küldenek, vagy megszerzem a hatalmat. Nagyon nehezen veszem tudomásul, hogy a politika ennyire elidegenül az általános emberi erkölcstől.

Harcolhatunk-e a génekbe kódolt sors ellen? Beszélgetés Tompa Anna professzor asszonnyal, a SOTE Közegészségtani Intézetének vezetőjével.

Idén tavasszal fogták el az olasz hatóságok a negyvenhárom éve a rendőrök elől bujkáló szicíliai maffiavezért, Bernardo Provenzanót. A nápolyi maffia nagyhatalmú vezéreit, köztük Peppe „Hosszúorrú” Misso keresztapát viszont nem sikerül kivonni a forgalomból. A maffia elleni harc sikertelenségének egyik oka a maffia és a politikai elit összefonódása, miközben az alvilágot is elérte az emancipáció: megjelentek a nagyhatalmú keresztanyák.

A Föld történetének legnagyobb mértékű természetpusztítása folyik korunkban. Az emberiség „ökológiai nyoma”, vagyis az emberek természettel szembeni igénye olyan nagyra nőtt, hogy a Föld már nem képes a regenerációra. A gerinces állatok populációinak egyharmada kipusztult az utóbbi harminc évben - olvasható a WWF (Természetvédelmi Világalap) egy hónapja közreadott megdöbbentő jelentésében.

Aluljárókban és útkereszteződésekben gyakran látni szórólaposztó fiatalokat és felnőtteket, akik rendületlenül nyújtogatják a színes lapokat. A tipikus diákmunkára folyamatosan akadnak különböző élethelyzetű és korú jelentkezők, ezzel együtt számuk csökkenőben van, mert sokan inkább a diákhitelt választják a meló helyett.

A France Football című világhírű szaklap Aranylabda kitüntetését Fabio Cannavaro személyében Franz Beckenbauer és Matthias Sammer után a harmadik olyan játékos nyerte el, aki a védekezésben nyújtott maradandót.

Egy futballszurkolót lelőtt, egy másikat pedig megsebesített egy rendőr Párizsban, a Paris Saint-Germain–Hapoel Tel Aviv UEFA-kupa-meccset követően. A civil ruhás rendőr azt próbálta megakadályozni, hogy a tömeg meglincselje az izraeli ellenfél egyik szurkolóját.

Előreláthatólag 2007 elején bőrkötésben, időálló papír felhasználásával megjelenik az 1591-ben készült Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása a General Document Line Kiadó gondozásában. A Bibliát korlátozott számban, 2500 példányban adják ki.

Van Gogh Budapesten – a nagyszabású kiállítás december 2-án nyílik a Szépművészeti Múzeumban, amelyen a világhírű holland festő nyolcvan alkotását láthatja a nagyérdemű. (XIV., Dózsa György út 41.)

Ezúttal a reformkonyha-elleneseknek kedvezünk – íme egy télies, rendkívül ízletes étel a „paraszti” eledelek kedvelőinek.