Kereső toggle

Az elfedezés napja - Jom kipur jelentősége

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A jom kipur, azaz engesztelés napja, a legfontosabb mózesi ünnep, Izrael megtérésének és bűnbocsánatának napja idén szeptember 29-én, e hét péntekén napnyugtakor (18.09) kezdődik, és szombaton 19.11 perckor végződik. A hívő zsidóság huszonöt órás teljes böjttel (semmilyen ételt és még vizet sem vesz magához, akinek egészségi állapota ezt megengedi) és rengeteg bűnvalló és bűnbánati imával tartja meg ezt az ünnepet. A keresztények számára ez az ünnep nem kötelező, de a benne lévő jelképes tanítás megértése igen, hiszen a Tóra, a mózesi Törvény minden parancsa – a csak zsidók számára előírtak is – tartalmaz mélységes útmutatásokat és belátásokat az egész emberiség számára, mivel Jézus szavai szerint a Törvény egyetlen betűje vagy írásjele sem veszti érvényét, ameddig fennáll az ég és a föld, vagyis ez az Univerzum.

Az engesztelés napjának e jelképekből kiolvasható egyetemes tanítása kettős: egyrészt rámutat a megtérésnek és a bűnbocsánat megszerzésének módjára minden ember számára; másrészt a hét (plusz egy) ünnepből álló, éves mózesi ünnepkör tartalmazza Isten üdvtervének menetrendjét is.

Az engesztelés héber szava, a kipur szó szerint elfedést, elfedezést jelent. A gyökéül szolgáló káfár igét használja Isten már Noénak adott utasításában is, miszerint építsen egy ládát – az eredetiben nem bárka szerepel, hanem egyszerűen láda, ezért helytelen egy hajótestet képzelnünk el, valójában ez egy téglatest alakú láda volt – góferfából, és ezt vonja be, fedje be (káfár) gyantával (kóferrel, azaz „bevonóval”, „befedővel”, néha szuroknak is fordítják, de valószínűleg inkább gyantát jelent) kívül-belül. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a gófer nevű fafajtát (ciprusfa) az Énekek éneke kófernek írja, vagyis a gófer elnevezés szintén a káfár igéből származik, azaz „bevonatos”, „befedett” (tudniillik gyantás) fát jelent, akkor az isteni instrukció egyetlen mondatában az engesztelést is jelentő héber szó háromszor szerepel, és így is fordítható: „Csinálj magadnak ládát ’befedő’ fából […] és fedd be kívül-belül ’befedőanyaggal’…” (1Móz 6:14); vagy – mivel ugyanez a szó héberül az engesztelés is – akár így is: „Csinálj magadnak egy ládát engesztelésfából, és engeszteld kívül-belül engeszteléssel…”

A vízözön emberiséget egyetemlegesen sújtó isteni ítéletének egyetlen lehetséges túlélési módja volt tehát az engesztelés, vagyis az elfedés háromszoros alkalmazása egy hatalmas ládán. Ez a láda eszünkbe juttat nyomban egy másik fontos ládát is, a mózesi Szent Sátor szellemi centrumában álló frigyládát, amelynek belsejében elrejtve az Isten ujjával írt Tízparancsolat kőtáblái rejtőztek (senki számára nem láthatóan), fedele fölött pedig maga az isteni Jelenlét (S’chíná) nyugodott. E színarany fedél neve héberül kaporet, ami megint csak a már említett káfár gyökből származik, és egy lefordíthatatlan szójátékot tartalmaz: egyszerre jelent egyszerűen fedelet, de ugyanakkor engesztelést, elfedezést is.  Ezért fordítják általában két szóval, megpróbálva visszaadni a héberben egy szóba sűrített tartalmat: „engesztelés/elfedezés fedele”. Erre a fedélre hintett hétszer az Izrael összes bűnéért bemutatott áldozati kecskebak véréből a főpap az engesztelés/elfedezés napján, amely az egyetlen olyan nap volt, amikor ember léphetett a Szentek Szentjébe a főpap személyében. Az „elfedező fedélen” ezáltal az évszázadok alatt egy újabb bevonat képződött a bűnbocsánatot hozó alvadt vérből, mivel azt soha nem tisztították le. Így e fedél is háromszorosan elfedte az isteni Jelenlét elől az alatta lévő kőtáblákat. Ha a Mindenható letekinthetne a Törvényre anélkül, hogy e véren keresztül kellene látnia azt, már nem létezne sem Izrael, sem az emberiség, mivel a Törvényt valamennyien megszegtük, s ezért az ítélet haladéktalanul lesújtana mindannyiunkra.

Az elfedezés jelentőségét Salamon mondja ki a Példabeszédekben, amikor így szól: „Elfedezi a vétket, aki keresi a szeretetet; aki pedig ismételten előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a jó barátságosokat is.” (Péld 17:9) Hasonlóképpen fogalmaz Jézus testvére, Jakab is levelének utolsó mondatában: „Tudja meg, hogy aki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól, és sok bűnt elfedez” (Jak 5:20); valamint Péter főapostol: „Mindenek előtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétket elfedez” (1Pt 4:8); és a nem zsidó keresztények főapostola, Pál is: „A szeretet […] mindent elfedez” (1Kor 13:7).

Ide kattintva egy 3 perc alatt kitölthető online kérdőívvel Ön is részt vehet a Hetek megújulásában!

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: